*** The goldammo statement ***
* I don't give a flying fuck! *
Lényegében. A további csak felületes sallang.
Mindenekelőtt, szeretném tisztázni, szeretném, ha ezt mindenki megértené és megpróbálná elfogadni, hogy ez nem egy vitaindító. Nem egy párbeszéd kezdeményező. Ez nem az ezer rögtönzött goldammo topic után az ezeregyedik rögtönzött goldammo topic. Olyannyira nem, hogy mozgatórugó éppen az, hogy most tervezem erről utoljára beszélni. Most és többé nem. Közlemény.
Az elmúlt évben ez a téma annyira komolytalanná, komolyan vehetetlenné, időnként gügyögő visszhanggá, és főleg, brutálisan unalmassá vált, hogy elég volt belőle több katonaöltőre is, hogy végérvényesen függetlenítem magam tőle.
*
Az első pontom, hogy mi nem témája ennek a közleménynek. A prémium lőszer a játék része, a játékbalansz része, a játékökonómia része, a játék üzleti modelljének része, és minden reális várakozás szerint az is marad. Itt is, mint sok más szegmensében, akadnak problémák. Én is (különösen, amikor agresszívan ebbe az irányba tolták a játékot) többször kifejeztem kritikámat és ellenérzésemet. Ha változtathatnék, min változtatnék, az nem témája ennek. Problémák megnevezése sem része ennek. Ez egy helyzet, egy elfogadott keret, egy kívül eső, amihez képest viszonyulok.
*
Amihez képest a második pontom, hogy ez egy eszköz a játékban. Veszek álcafestéseket, átképzek legénységeket creditért, felszerelem a tankjaimat, kiváltok modulokat szabad tapasztalati ponttal és anélkül is, használok kötvényeket, használok kicsi és nagy fogyóeszközöket, használok személyes tartalékokat, használok prémiumlőszert a tankjaimban. Mindegyik része a játék garázsmenedzsment, fejlesztgetős részének. Mindegyik ad valamit, és mindegyik nélkül hátrányban lennék a nem használathoz képest.
Azért mert utóbbi a legősibb kifogás, legmélyebben gyökerező hárítás, még nem kerül nálam más kategória alá. Azért mert tarkónkon érezzük ennek a goldbecsület, hipszter, fairplay kódex, titkos klánnak, szövetségnek a létezését, még nem fogok azonosulni vele. Nem válik nálam eszközből morális vagy etikai kérdéssé. És főleg, azért mert kialakult körülötte egy fáklyás-kaszás-csuhás kultusz, a tömeg elé sorakozó vezetőkkel, példaképekkel, közös ellenségtudattal, attól én még egészen biztosan nem foguk változtatni a viszonyulásomon hozzá. Mások megítélése nem változtat a perspektívámon.
*
Az utolsó pontom pedig, hogy az első kettőhöz képest ez mit jelent a gyakorlatban a napló írójára vetítve. A harmadik pont, hogy kompetitíven állok ehhez a játékhoz. Ez a csapat és meccs szintjén a győzelem, a játékos szintjén pedig a fejlődés és haladás prioritását jelenti.
Mivel kompetitíven állok hozzá, ezért mindig keresem a hatékonyságot is. Hatékonyságnak többnyire van időtényezője. Nagyon hamar egyértelművé vált, hogy innen nézve a prémiumfiók megéri az árát. Később az a pár prémiumtank is. Teljesen nyilvános, hogy mennyit költöttem a játékra az elmúlt évben, amivel együtt már az is, hogy fejlődésnek és haladásnak köszönhetően, mennyit nem fogok rá költeni a elkövetkezendőben.
Azt is leírtam legalább fél évvel ezelőtt, hogy az új tankok árához és a fogyóeszközök raktárkészletéhez képest az elhasznált prémiumlőszer nem tétel. Jó játék mellett nem az. (Még akkor sem, ha például most kedv alapján úgy döntöttem, hogy az IS 100mm ágyújával csak APCR-t fogok használni. Durván 18 perc alatt, szintén egészen jól szórakozva kerestem vissza azt, ami ott elment a 95 meccsel.)
Ha pedig a valódi pénz kiesik a képletből és a játékbeli valutával kapcsolatban is elhárul a legtöbb akadály, akkor kompetitív szempontból egyetlen dolog maradt.
A tank optimális felszerelése.
Persze érdemes lehet finomítani rajta. Magam részéről legalább három egységre bontanám. A tízes tankok, a tankfejlesztés, a pénzkeresés. Úgy tartom, egy tízes tankban az a dolgom, hogy teljesítsek. A felelősség a rangom. A magamhoz képesti maximum a feladat. Egy tízes tankban lehessen rám támaszkodni. A költsége pedig nem a csapatom problémája.
Ha te nem így tartod, részemről semmi probléma. Elhanyagolható az esélye, hogy egy csapatba kerüljünk, a te dolgod, a te viszonyulásod, a te bizniszed. Ha számodra például az a szórakoztató, hogy nagyon megválogatod az ellenfeleidet, elkerülsz pozíciókat, elkerülsz bizonyos ütközeteket, hogy új szituációt teremtesz, hogy elfogadod, hogy a meglévők mellé további kihívásokat állítasz, az számomra egy belátható dolog. Ugyan az optimálishoz képest gyakran időt fogsz veszíteni, súlyt fogsz veszteni, hatékonyságot fogsz veszíteni, de a te perspektívád, és ettől még természetesen hasznos tagja lehetsz bármelyik csapatnak.
Spoiler alatt pár példa az optimális lőszerelosztásra:
Más példával élve, máshonnan közelítve, ha te úgy gondolod, hogy ez nem fair, nem fair jól és jó eszközökkel játszani, akkor nem csak a játékhoz képesti szemléletünk különbözik. Ha úgy gondolod, hogy az egyes szituációkban előnyösebb lőszerrel már nem is kell célozni, nem is kell teljesíteni, akkor még ráérsz beszélni a játékról. Ha szegény heavy tankokat siratod, akkor nem is egy játékkal játszunk, nem is egy dologról beszélnénk. Ugyanakkor, nem is lenne muszáj mindenáron egy asztal köré préselni magunkat.
Ha úgy gondolod, hogy a prémiumlőszer és prémium eszközök juttattak el erre a szintre, és nem a fejlődésem, morálom és törődésem tette lehetővé a tankjaim egyre és egyre optimálisabb felszereltségét, aztán a játék ezen a szinten is lényegében teljesen ingyenes élvezését is, akkor ismét, vonom vállamat, fordítom a hátamat, és többet vissza sem nézek erre.
Szóval. A tankfejlesztés, mint második egység. Bár mennyiségre nem gyűjtöm a gunmarkokat, bár különösebb jelentősége nincsen, de ennyi játék után már a szórakozásomnak, befektetésemnek is a legtöbb esetben az a maximalizálása, ha egyszer már ott vagyok, akkor már persze, megpróbálok belőle minél többet kihozni a lehető legrövidebb idő alatt. Végül a pénzszerzés pedig sosem volt végletes prioritásom. Az sem szorította sosem hátrányba az említett kettőt a csapat és a játékos szintjén. A pénzszerzés idejét is relatív gazdagon akartam eltölteni. Most pedig már ezeknek a csatáknak jó részét ki is vezetem a Random Battles zászlaja alól.
Mindez tehát azt jelenti a gyakorlatban, hogy tőlem most már hozzávetőleg mindig ezt lehet majd látni. A tank optimális vagy optimális közeli felszerelését. Ha számodra ez egy elfogadhatatlan szemlélet, bosszantó modor, undort keltő hozzáállás, akkor szerencsére, ennek legnagyobb része éppen ezekre az oldalakra szorítkozik. Ha a többi pedig annyira zavar, annyira megkerülhetetlen és viselhetetlen, hát akkor marad a jelenlegi felállás. Én mégsem tervezem róla többé beszélni.
amikor megemlítettem, hogy ...
7018, ...