Ezzel a cseh izével kapcsolatban:
ic.pics.livejou...al.png
Gondolkodtam, olvasgattam, és beszélgettem pár ismerősömmel, és jó pár problémát vettünk észre közösen:
- A politikai-gazdasági-minden egyéb helyzet ekkoriban. A háborúban a magyar hadiipar szinte teljesen megsemmisült. 1945-től, ami megmaradt, jóvátételként a szovjetek elvitték magukkal, bármit, amivel harckocsit vagy löveget lehetett volna fejleszteni, gyártani. 1947 februárjában írtuk alá a párizsi békeszerződést, előtte szigorú korlátozások voltak bármilyen hadi fejlesztésben. Októberben indult el egyáltalán a honvéd tisztképzés, és decemberben döntött a Politikai Bizottság egyáltalán arról, hogy 1948-ban hozzáfognak a Néphadsereg kiépítésének.
Mindezeket figyelembe véve nekem ne mondja senki, hogy 1945-48 között valahol Magyarországon, titokban, pénzügyi és infrastrukturális háttér nélkül bármilyen harckocsi fejlesztés volt, pláne olyan, ami előtte kvázi ismeretlen technológiákat, mint amilyen az autoloader magában foglalt. Egy harckocsi megtervezése nem olyan tevékenység, amit egyedül egy sufniban valaki meg tud csinálni.
- a löveg "47M" elnevezése a korabeli magyar viszonyok között nonszensz. "M", mint akárhanyadik évi "minta" elnevezés csak azok az eszközök kapták meg, amelyek szolgálatba álltak. 1947-48-ban pedig nem állt nálunk hadrendbe semmilyen 85 vagy 88 mm-es löveg.
A 44M Tas is csak a háború utáni szakirodalomban 44M, a háború alatt nem kapott ilyen számot, mivel nem készült el. Bevett szokás ilyen neveket adni a későbbi szakirodalomban, nem csak nálunk, mert pl. a Pz IV Ausf K (a döntött páncélzatú változat, amit végül nem vettek gyártásba) is a valóságban Ausf. H volt 1942-43-ban. Csak a háború után kapta a "K" nevet, hogy ne keverjék össze az időben utána következő, szolgálatba állt Ausf. H változattal.
De ettől függetlenül kell valami alapja legyen a 47M elnevezésnek, ha már ezt aggatta rá aki leírta, csak nem látom, hogy mi lenne az. Hacsak nem valaki, pl a könyv írója kamuzott, így próbálva eladni a saját agyszüleményét, vagy légből kapott magyarázatot adni valamire, amit nem értett igazán...
- Honnan szerezte meg a korabeli magyar/cseh/valamilyen tervező a szovjet T-34 futóművének tervrajzait? A szovjetek nem voltak ekkor még annyira puszi pajtásai itt senkinek, hogy a harceszközeik rajzait csak úgy odaadják bárkinek is. Esetleg a Varsói Szerződés után, de az meg minimum 1955...
- Honnan került elő a semmiből, egy működőképes autoloader az 1940-es évek végén egy magyar harckocsin, minden magyarországi előzmény nélkül? Ez nem egy olyan technológia, amit egyik napról a másikra ki lehet fejleszteni.
Ha meg esetleg a csehek adták el/át ezt nekünk, akiknek volt autoloader lövegük tervezve már ekkoriban, akkor... miért is? Miért tettek volna ilyet? Pár évvel korábban a háborúban ellenségek voltunk, területeket foglaltunk el tőlük, katonáikat öltük meg. A háború után is igen ellenséges volt a viszony a két ország között. Nem járult volna hozzá a cseh kormány ahhoz, hogy bármi harckocsival kapcsolatost adjanak át nekünk ilyen rövid idővel a háború után. Plusz nem voltunk egy tőkeerős ország, ami meg tudta volna ezt fizetni. Plusz '48 előtt nem is volt pénz, vagy elhatározás hadsereg fejlesztésre itthon. És így tovább.
- Szemlátomást a fenti nézeti rajzokat és a lenti torony keresztmetszetet nem ugyanaz az ürge készítette. Kozár neve nincs is megemlítve a harckocsi rajzain fent.
- A fenti rajzon a löveg vége a kupola közepéig ér, az alsón pedig a kupola végéig. Vagyis nem ugyanaz a löveg, vagy a rajzoló elcseszte az arányokat.
- Úgy tűnik, mintha a lenti torony keresztmetszet ugyanazt a tornyot lenne hivatott ábrázolni, mint amit a fenti harckocsi kapott. De a harckocsi rajzánál a képen lévő torony abban a formában nem tudott volna forogni...
A toronymozgató mechanizmus a torony keresztmetszeti képén a toronygyűrű szélén van, ami azt feltételezi, hogy a keresztmetszet tornya kerek volt, mint mondjuk a T-55-ös, vagy az IS-3-as, vagy a T-10-es tornya.
Ezzel szemben ugyanez a formájú torony a harckocsi rajzain nem kerek, meg van nyújtva hátrafelé. Ha tényleg így nézett ki, a toronygyűrű valahogy így nézett volna ki:
Akkor viszont a toronyforgató mechanizmus nem a torony szélén kellene, hogy legyen. De ez az ellentmondás nincs feloldva.
- Arányaiban nézve a harckocsi testben nincs elég hely a motornak, a meghajtásnak, felfüggesztésnek, és a legénységnek együtt. Továbbá, ha odaképzeljük a motort, nem fért volna el felette az autoloader mechanizmus ha a torony hátrafelé nézne.
- A vezető vagy folyamatosan balra dőlve, szemből nézve S alakban lett volna kénytelen ülni, hogy kilásson azokon a menet irány szerint bal oldali kémlelőnyílásokon, ami hülyeség, vagy nem tudom. Egyszerűen nincs neki elég hely a félig a lánctalpak feletti "ülőhelyén".
- A páncéltest formája sem kóser. Senki nem tervezett ekkoriban a környékünkön olyan harckocsit, ahol a páncéltest kinyúlt volna a lánctalpak fölé. Plusz ennyire merőleges, ilyen magas oldalfalak? Fura. Mintha egy óvodás rajzolta volna.
Összegezve:
Szerintem annyi minden szól ennek a képnek a valódisága ellen, hogy nyugodtan kijelenthetjük, hogy kamu az egész. Hogy szándékos csalás-e, vagy valamilyen félreértés szüleménye, azt nem tudom megmondani, de biztos, hogy abban a formában, ahogy az a rajzon kinéz, nem terveztek soha egy magyar kísérleti közepes harckocsit se.
Egy ismerősöm mondta, hogy valamikor a közeljövőben bele tud kukkantani a Dubánek-féle könyvbe ha kell. Meglátjuk, hátha attól okosabbak leszünk.