Jelenleg 339 vendég és 3 tag online

2020. máj. 12. 07:17

Elmélkedés a magyar gyűjtői harckocsikról: Tier X és az esélytelenek

Írta:
Értékelés:
(26 szavazat)
32 hozzászólás

A következő elmélkedés szerzője Karika, akit - többek közt - a magyar tankok szakértőjeként is ismerhettek és aki rengeteg információval látta már el a Wargaming-et is hazánk harcjárműveivel kapcsolatban. Előző részek: Tier I-II, Tier III-IV-V, Tier VII

~ Tier X ~

Straussler MBT

Tier X TD

Nicholas Straussler által, elsősorban a brit hadsereg részére tervezett, feltehetően a svéd Strv 103 által inspirált kísérleti Main Battle Tank, vagyis alapharckocsi. Ennek a tervező által a “jövő ideális harckocsijának” leírt harcjárműnek a tervezése 1959-1961 között zajlott Nagy-Britanniában. A méretre kicsi, mindössze 25 tonnásnak tervezett, kétfős kezelőszemélyzetű, váltótalpas harckocsi fegyverzetének a tervező egy automata töltőrendszerrel ellátott 120 mm-es harckocsilöveget szánt. A belső futógörgők hidraulikusan felhúzhatók voltak, így a lánctalpak leszerelése után az MBT a kerekein is képes lett volna közlekedni elméletben. A Straussler által szabadalmaztatott DD (Duplex Drive) meghajtási rendszer segítségével úszóképessé is át lehetett volna alakítani. A terveket Straussler 1961-ben bemutatta a brit hadsereg vezetésének, akik azonban nem támogatták ennek a szerintük túlságosan is formabontó elképzelésnek a finanszírozását. Pénzügyi források híján a fejlesztés ezt követően abbamaradt. Bővebben itt olvashattok róla.

A Straussler MBT és Magyarország kapcsolata is eléggé ingatag lábakon áll, elvégre az, hogy részét képezi a WOT potenciális “magyar harckocsijainak” csak arra van alapozva, hogy a tervező magyar származású, illetve közvetett bizonyítékok alapján ennek a páncélosnak a terveit is átadta a ‘60-as évek elején a magyar ÁVH-nak ügynöki tevékenysége során. A valóságban ez egy brit kísérleti harckocsi tervezete volt, amit még ha valóban meg is szerzett a magyar titkosszolgálat, a szocialista blokkba tartozó Magyarország azt felhasználni, megépíteni nem lett volna képes.

Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy érdekes, új, a megszokottól eltérő játékélményt tudna nyújtani a játékban, és tier X-ben eléggé megnövelné a magyar harckocsik “szexepiljét” azon játékosok szemében, akiket amúgy hidegen hagyna a magyar páncélosok történelmi relevanciája és amúgy nem vennék a fáradságot a magyar harckocsik kifejlesztésére.

Bár a valóságban a Strv 103-hoz hasonlóan alapharckocsi (a WOT paradigmáiban közepes harckocsi) lett volna, nem páncélvadász, mivel a torony nélküli svéd S-tank változatai TD-kként kerültek be a WOT-ba, a Straussler MBT is valószínűleg TD lenne, ha bekerülne.

A Straussler MBT méretre körülbelül akkora lenne a WOT-ban, mint a jelenleg játékban lévő német E 25 (ami amúgy a WOT-ban kisebb, mint amekkora a valóságban lett volna), vagy mint a francia tier X-es Bat.-Châtillon 25 t a tornya nélkül. Ez a kis méret, az ebből következő feltételezhetően jó álcaértékek, párosítva 120 mm-es autoloaderrel, és a jó mozgékonysággal igen veszélyes páncélossá tenné az MBT-t, amit csak a kis tömegből feltételezhető papírvékony páncélzat ellensúlyozna valószínűleg.

  • Fegyverzet: 120 mm L1 autoloader (a játékban 3 lövés/tár), átütés: 259 mm (a játékon belüli brit L1A1 löveg átütése), függőleges cső kitéríthetőség: kb. -6° +10°, vízszintes cső kitéríthetőség: kb. 20°
  • Páncélzat: nincs adat
  • Motor: Nem definiált, vegyesüzemű és/vagy Wankel-típusú (forgódugattyús) motor. Teljesítmény: 700-800 LE között
  • Tömeg: 25 t
  • Teljesítmény/tömeg arány: 28-32 LE/t között
  • Végsebesség (láncon): 65 km/h

~ Azok a magyar harcjárművek, amelyek több, mint valószínű, hogy nem fognak bekerülni a World of Tanks magyar gyűjtői tankjai közé ~

43 M. Toldi III és Turán III prototípus a magyar fejlesztési fában

“Fizikailag” átmozgatni ezt a két, a WOT-ba prémium járművekként már réges rég bekerült magyar harckocsit a német tech tree-ből az elméletileg lehetséges magyarba valószínűleg nem fogják. Legalábbis ahol korábban erre lett volna lehetőség (pl.: a leFH18B2 a francia tech tree-ből átkerülhetett volna a németbe), ott eddig még nem tettek ilyet.

Az ellenben elképzelhető, hogy a szovjet/lengyel tier VI-os T-34-85 Rudy-hoz hasonlóan bekerülhet egy legénység (és esetleg külalak) váltó mechanizmus ehhez a két harckocsihoz is.

Tas rohamlöveg

Tier VII vagy VIII TD

Erről a tankvadászról először az 1980-as években jelentek meg közlések, amikor a Weiss Manfréd 1940-es évekbeli műszaki igazgatójának, Korbuly Jánosnak fia, Korbuly Pál először közölte a Tason eredetileg dolgozókkal folytatott beszélgetésein is alapuló kutatásainak eredményeit. A Tas alvázán kialakított páncélvadász ötletét arra alapozta, hogy visszaemlékezések szerint két alváz épült Csepelen, mielőtt a bombázás elpusztította volna azokat. Hogy miért épült két alváz, arról nem volt információja. Következtetése szerint minden bizonnyal az egyik a Tas prototípusa kellett, hogy legyen, a másiknak pedig logikusan valami másnak kellett lennie, mondjuk egy Tason alapuló rohamlövegnek.

A Tas rohamlöveg fantáziarajza (Bajtos Iván)

A Tas rohamlöveg egy másik fantáziarajza (Bíró Ádám)

A legújabb, levéltári kutatások (amiket Korbuly Pál anno nem végzett) eredménye szerint azonban a 44 M. Tas bizonyíthatóan két példányban épült, ugyanis a Honvédelmi Minisztérium egy “vas”, vagyis lágyacél felépítményű változatot rendelt a további módosítások kikísérletezéséért és egy véglegesebb, páncéllemez borítású példányt a csapatpróbákhoz, amelyek megépítéséhez párhuzamosan láttak hozzá a Weiss Manfrédnál. Ebből következik, hogy a Korbuly Pál korábbi közlése, és a rajta alapuló összes azóta megjelent publikáció téves információkon alapul, és a Tas alvázán soha nem kezdtek hozzá egy önjáró löveg létrehozásának fizikailag. Legfeljebb szóban, vagy elvi szinten felmerülhetett egy ilyen harcjármű létrehozása, de ezt ma már se bizonyítani, se cáfolni nem lehet. Mindenesetre kétségesnek tűnik, hogy a Tas létrehozásával már eleve túlterhelt WM-nél a kilátástalannak tűnő háborús helyzet, a leterhelt gyártósorok és nyersanyaghiány közepette hozzá láttak volna egy olyan páncélvadász létrehozásának, amilyet amúgy senki sem kért tőlük hivatalosan. A magyar szakirodalom napjainkra elfogadta már, hogy ez a harcjármű minden bizonnyal sohasem létezett. Bővebben itt olvashattok erről.

A WOT-ba kerültek már be ennél cifrább, szintén teljesen légből kapott páncélosok is (lásd az összes kínai TD, a T-34-3, a T110E4, a G.W. E 100, az E 50 Ausf. M, az FV215b, a Progetto 65, stb.), szóval minden esély megvan rá, hogy a Tas rohamlöveget is viszontlátjuk esetleg a játékban. Mivel nem létezett, a WG olyannak csinálhatja meg, amilyennek nem szégyelli.

Nicholas Straussler által tervezett egyéb harcjárművek

A Magyarországon Sträussler Miklós néven született, majd fiatalon Nagy-Britanniába emigrált Nicholas Straussler (1891-1966) nevével többször is találkozhattunk már a magyar tech tree javaslatomban. Straussler igen termékeny tervezőmérnök és feltaláló volt, aki az első Magyarországon gyártott tank megkonstruálása mellett a normandiai partraszállás során is bevetett kétéltű Sherman DD úszóképességét lehetővé tévő ponyvaszerkezet és a meghajtáshoz csatlakoztatható hajócsavar segítségével a nemzetközi haditechnika történelembe is beleírta a nevét.

Az 1944. június 6-án, normandiában partra úszó egyik Sherman Duplex Drive, röviden DD harckocsi

Az általam eddig felsorolt járművei mellett számos más kerekes harcjárművet is tervezett még, amelyeknek azonban egyrészt nincs sok közük Magyarországhoz, másrészt vagy túl gyengén, mindössze egy kis kaliberű géppuskával voltak felszerelve, vagy olyan rendszerű fegyverekkel, pl.: hátrasiklás-nélküli löveggel (recoilless rifle, RCL) vagy irányított tankelhárító rakétával voltak csak felfegyverezve, amelyek miatt kívül esnek a World of Tanks jelenleg meglévő paradigmáin, így egyelőre semmiképp sem kerülhetnének be a játékba.

A Straussler AC-2. Alváza, Straussler megrendelésére a csepeli Weiss Manfréd üzemben készült,azonban páncélborítással, toronnyal és egy .303 kaliberű géppuskával már csak Nagy-Britanniában látták el. A későbbi magyar 39 M. Csaba előfutára.

Egy osztott, csuklós alvázú Straussler kísérleti páncélgépkocsi életnagyságú modellje 1936-ból.

A Holland Kelet-Indiai Hadsereg Alvis-Straussler AC-3D páncélgépkocsijai Jáva szigetén, 1938.

Egy a Bundeswehr páncélelhárító csapatai által az 1970-es évek közepétől használt, TOW rakétavetővel szerelt FAUN Kraka (Lkw 0,75 t gl Kraftkarren Typ 640), légi szállításhoz összecsukható kistehergépjármű. Bár Strausslernek csak annyi köze van ehhez a konkrét járműhöz, hogy ő tervezte és szabadalmaztatta a később a Kraka-n is alkalmazott Lypsoid típusú gumiabroncsot, hasonló, könnyű, páncélozatlan vagy csak gyengén páncélozott, rakétavetős, kerekes járműveket (amelyekhez képi illusztrációm sajnos nincs) ő is tervezett az 1950-es, ‘60-as évek során.

A 35 M. Ansaldo kisharckocsi és fejlesztési kísérletei

Az olaszoktól vásárolt 35 M. Ansaldo kisharckocsi mindössze egy 8 mm-es Gebauer ikergéppuskával volt felfegyverezve, ami harckocsik ellen hatástalan volt. A háborút megelőzően és alatta történtek kísérletek arra Magyarországon, hogy az Ansaldokat 8 mm-es géppuskával ellátott körbeforgatható toronnyal lássák el (ami a WOt szempontjából továbbra is irreleváns), vagy, hogy az egyik géppuskát a testben elhelyezett bukótoronyban egy 12,7 mm-es nehézgéppuskára cseréljék, amelyek azonban végül nem jártak sikerrel.

A World of Tanks-ban van már egy 12,7 mm kaliberű nehézgéppuskával felfegyverzett harckocsi, a T7 Combat Car, tier II-es amerikai prémium könnyű harckocsi, ami a WOT létező egyik leggyengébb fegyverzetű harckocsija, de cserébe legalább nagyon fürge. Ehhez képest a körbeforgatható torony nélküli, gyengén páncélozott és nem túl mozgékony, borsó-köpködő 12,7 mm-es Gebauer géppuskával felfegyverzett kísérleti Ansaldo valószínűleg túl gyenge lenne, tier I-ben is éppen hogy működne. Képzeljük csak el a lengyel tier II-es prémium könnyű tankot, a TKS 20-at, csak még gyengébb fegyverzettel. A vele való játék a torony hiánya miatt még tier I-ben is igen frusztráló lenne, különösen a kezdőknek.

Rakétavetős magyar harckocsik

Tekintettel arra, hogy a WOT egyelőre nem támogatja a rakéta elven működő fegyvereket, jelen állás szerint nem kerülhetnek be a játékba. Ha a jövőben ez változik, akkor lesz rá esély, hogy láthatjuk a kísérleti jelleggel létrehozott rakétavetős Zrínyit, vagy az amúgy a gyakorlatban nem túl praktikus, de ettől függetlenül érdekes, 44 M. Buzogányvetővel felszerelt Toldi könnyűharckocsit.

Egy Zrínyi Nebelwerfer rakétavetőkkel is ellátva

44 M. Buzogányvetővel szerelt Toldi

“Fejes harckocsi”

Állítólag Fejes Jenő feltaláló, a Fejes Lemezmotor és Gépgyár Rt. megalapítója 1933-ban Fábián László mérnökkel közösen tervezett egy Vickers-Armstrongs kisharckocsin alapuló, csak kézifegyverek hordozására alkalmas harckocsit a Magyar Királyi Honvédségnek.

Ez az információ egy hírhedten megbízhatatlan, lódításra, történelmi adatok saját szájízük szerinti kiszínezésére hajlamos szerzőpáros, Haris Lajos és Haris Ottó tollából származik, ami a “Magyar autógyárak katonai járművei” című könyvben jelent meg. Harisékra jellemző módon egyetlen forrást sem említenek, ami alátámasztaná az általuk közölt információkat. Még a szerzők által készített illusztráció is ellentmond a szöveg szűkszavú leírásának. Több, mint valószínű, hogy a Haris testvérek egy félreértést vagy féligazságot próbáltak meg történelmi tényként eladni, feltehetően naivitásból, vagy hozzá nem értésből. Az általuk írt cikkekből és könyv fejezetekből általában nem derül ki, hogy hol ér véget a megalapozott információ, és hol kezdődik a hézagokat kitölteni szánt, légből kapott találgatás. Minden információt tényként közölnek, ha az, ha nem, aztán ember legyen a talpán, aki megpróbálja később kideríteni, hogy mi igaz és mi fikció.

Ezzel a véleménnyel nem vagyok egyedül. A Haris testvérek modellező munkássága tiszteletre méltó, de a mögötte álló történelmi háttér és az általuk végzett kutatások színvonala, bár hiánypótlónak kellett volna lennie, sajnos meg sem közelíti az elvárható szintet. Sajnos minimum kételkedve kell olvasni bármi általuk a magyar hadiiparral, harcjármű vagy harckocsi gyártással kapcsolatban írt publikációt.

A Fejes harckocsi makettje. Tetszetős, de a valósághoz valószínűleg nem sok köze van.

A Fejes harckocsi illusztrációja Harisék írásához. Nem eredeti tervrajz! A képen egy brit Carden-Loyd kisharckocsi (tankette) látható egy arányaiban nem passzoló 39 M Csaba toronnyal felszerelve. Rejtély, hogy miért készült ez a rajz, főleg annak tükrében, hogy pár sorral feljebb fejtegették, hogy a Fejes harckocsinak nem volt tornya…

Egy másik illusztráció a “Fejes harckocsihoz” a Magyar autógyárak katonai járművei című könyvből. Állítólag a “Fejes-féle harckocsi ajánlati rajza, melyet a HM-nek küldött a javaslatához csatolva”. Ismét kérdéses, hogy miből ered az ellentmondás, hogy a leírás alapján nem volt tornya a páncélosnak, az illusztráción pedig mégis van. Továbbá sokat dobott volna a hitelességen, ha lehivatkozták volna a közlést, megjelölték volna annak forrását, illetve kifejtették volna, hogy mikor, milyen körülmények között tette Fejes úr ezt az “ajánlatot”, mi volt a folyománya, és hasonlók, nem csak ezzel a hivatkozás nélküli pár sorral rendezik le a Haris testvérek ezt az ügyet. Levéltári kutatásaim során mindenesetre nem leltem nyomát eddig még hasonló ajánlattételnek sem.

Kutatásaim során még nem leltem nyomát semmilyen Fejes Jenő által tervezett harckocsinak. Amíg nem kerül elő írásos vagy egyéb, hitelesnek tekinthető adat, vagy bármi, ami alátámasztaná a Haris testvérek által leírtakat, véleményem szerint fals információnak, hamisításnak kell tekinteni ezt a közlést.
Mindenesetre, mivel páncéltörő fegyverzete bizonyára nem volt, a Fejes-féle harckocsi, még ha létezett is, túl gyenge lenne a World of Tanks-hoz.

“Hunor”

Állítólag a 39 M. Csaba nagyobb, 6x6-os változata, amit a háború során terveztek, csak nem került gyártásba.

Több, mint valószínű, hogy egy újabb Haris Lajos és Haris Ottó agyszülemény, amit az alábbi képpel illusztráltak a Haditechnika magazin 2004/4. számában megjelent cikkükben. A képen a korábban már említett Straussler AAC/12 itt-ott átrajzolt tervrajza látható. A Haris testvérek azt állítják, hogy Straussler a háború után fizikailag “ellopta” a Hunor tervrajzait és ez alapján tervezte a saját páncélgépkocsiját. Hogy ezt mire alapozzák, az nem derül ki. Kérdéses, hogy a Harisék által közölt adatokból mi a saját kitalációjuk, és mi ami valóban megtörténhetett. Kutatásaim során mindenesetre még nem leltem nyomát se a Hadtörténelmi Levéltárban, se máshol, hogy valaha is tervezték volna a Csabák leváltását egy ilyen nevű járművel vagy attól függetlenül terveztek volna egy magyar 6x6-os páncélgépkocsit a háború során. Tekintettel arra, hogy levéltári források alapján a Honvédelmi Minisztérium már a Csaba rendszeresítése során elvetette a nehéz páncélgépkocsik, mint kategória szükségességét a Magyar Királyi Honvédségben, furcsa lenne, ha ennek ellenére, ezzel nagyjából egy időben megbízást adott volna egy ilyen harcjármű létrehozására.

Egy biztos, ha létezett is a “Hunor”, biztos, hogy nem úgy nézett ki, mint Harisék rajzán vagy makettjén.

A Haris testvérek által “rekonstruált” Hunor tervrajz, ami számtalan hibát, szándékos csalást és/vagy félreértést tartalmaz. “AAC/10”, mint olyan, soha nem létezett. A torony valamilyen rejtélyes okból kifolyólag egy német Sd. Kfz. 232 (6-Rad) méretarányilag nem stimmelő tornya. Straussler az 1950-es évek közepén fejlesztette ki és szabadalmaztatta a Lypsoid gumiabroncsokat, amik nem így néztek ki. És így tovább.

A mintának használt Straussler AAC/12 keresztmetszet

A Haris múzeumban található Hunor makett. A valósághoz vajmi kevés köze van.

LK II és FIAT 3000B

Bár ezek voltak a Magyar Királyi Honvédség első igazi harckocsijai, mivel csak egy-egy 8 mm-es Schwarzlose géppuskával voltak nálunk felfegyverezve, a WOT-ba való bekerüléshez túl gyengék, nem tudnák az ellenfél legvékonyabb páncélját se átütni. Továbbá mindkét harckocsi változatai megtalálhatók már a játékban a svéd és olasz fejlesztési fa tier I járműveiként.

Német eredetű LK II és olasz eredetű FIAT 3000B harckocsik és magyar kezelőik sorakozója Örkénytáborban.

“Turán-MÁVAG”

Az interneten többször felbukkant már ez a jármű az alábbi képpel illusztrálva, ami állítólag a Zrínyi egyik előfutára lett volna. Hogy honnan ered ez a tévhit, még nem sikerült kiderítenem. A képen egy Csehszlovákiában fejlesztett, a Škoda T 21-esen alapuló önjáró löveg prototípusa, a VOSS-II látható. Erről további információkat itt olvashattok. A Zrínyinek nem volt nyitott tetejű előfutára.

“45 M. Árpád”

Néhány túl nagy fantáziával megáldott internetes fórumozó elméjén kívül soha nem létezett ilyen nevű harckocsi.

A Magyar Királyi Honvédség által használt, németek által átadott, vagy zsákmányolt hadianyag

Magyarország a németektől kapott harckocsijain (Pz IV-esek, Pz 38t-k, Tigrisek, stb), és egyéb zsákmányolt páncélosain nem változtatott olyan mértékben, ami indokolná, hogy bekerüljenek a játékba új járműként. Legfeljebb prémium harckocsiként (pl.: Tarczay Ervin Tigrise, vagy hasonlók), de ilyenből is jó pár van már a játékban, egy újabb, csak most épp magyar változat nem lenne túl érdekes valószínűleg. Ettől függetlenül elképzelhető.

A Magyar Néphadsereg harckocsijai

A háború utáni magyar hadsereg a WOT szempontjából nézve csak módosítások nélküli T-34-85-ösöket, IS-2-eseket, T-54-eseket, T-55-ösöket, és ISU-122S-eket használt, amik nem különböznek egyáltalán a játékban már bent lévő párjaiktól. Maximum prémium magyar harckocsikként jöhetnének szóba, bár mivel már mindegyik felsorolt páncélos legalább 2-3 példányban benn van a játékban kifejleszthető-, jutalom-, és prémium harckocsiként egyaránt, egy n+1-edik magyar változat nem igazán adna semmit a játékélményhez.
A Honvédség által használt, modernizált T-55AM a benne lévő lézeres távolságmérő, tűzvezető rendszer és ballisztikai számítógép miatt túl modern a WOT-hoz.

PT-76

A Magyar Néphadsereg rendelkezett ugyan ezzel a szovjet úszó könnyű harckocsival, de az eredeti szovjet típushoz képest változtatásokat nem eszközölt rajta. Nem fog hamarabb bekerülni magyar járműként, mint szovjet járműként.

Magyar felkelők által 1956-ban elfoglalt, vagy használt szovjet harckocsik

Egy orosz/fehérorosz játékban nagy valószínűséggel nem lesz soha ilyen, felesleges ilyesmiről ábrándozni. Sértené a nemzeti büszkeségüket.

Csepel K-250

A Haditechnikai Intézet 1952-53 között tervbe vette egy magyar, négykerék meghajtású felderítő gépkocsi kialakítását a háború alatt gyártott 39 M. Csaba alapján. Járműfejlesztési Intézet (JÁFI) 1952 októberére meg is építette a Csepel K-250 névre keresztelt páncélgépkocsi valós méretű famodelljét, melyet a honvédelmi miniszternek be is mutatott. Végül üzemképes fém prototípusa nem épült meg, mivel a 85 lóerős dízelmotort nem tartották elég erősnek a járműhöz, egy nagyobb motor beépítése pedig elhúzódó és drága átszerkesztést, féllánctalpassá alakítást kívánt volna. A jármű sorsát végül a katonapolitikai döntéshozók pecsételték meg, amikor a szovjet BA-64 páncélautó behozatala mellett döntöttek (amely végül szintén nem valósult meg) egy hazai típus kifejlesztése helyett. A fejlesztést nem sokkal később törölték.

Mivel a tervek szerint csak egy 7,62 mm-es géppuskával lett volna felfegyverezve, a WOT-ba sajnos nem integrálható, nincs páncéltörő fegyverzete.

D-944 PSZH

Az 1960-as években Magyarországon a szovjet BRDM-2 nyomán fejlesztett 4x4-es nyuszibusz, mármint úszóképes páncélozott csapatszállító.

A WOT-ba eddig csak harckocsi elhárításra is alkalmas páncélgépkocsik kerültek be, amelyek csapatszállításra nem voltak alkalmasak, és kérdéses, hogy a jövőben ez változna. Továbbá a PSZH 14 mm vastag páncéljával és 14,5 mm-es KPVT géppuskájával kb. tier III-IV közé kerülhetne csak be. A játék nyelvére lefordítva a KPV géppuska kb. 35-45 mm-es átütéssel rendelkezne, vagyis egy lehelettel lenne csak jobb, mint a Pz I Ausf. C géppuskája. Ezeken a szinteken viszont nagyon furcsán festene ez a hidegháborús harcjármű az 1930-as évek harckocsijai között. Nem valószínű, hogy ezt meglépné a WG, mint ahogy a BRDM-2 sem valószínű, hogy be fog kerülni a szovjet tech tree-be.

A prototípus szinten megépült nagyobb, háromtengelyes változata is ugyanebbe a kategóriába esik.

PSZH-2

Az 1970-es években a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárnál fejlesztett, új generációs, 8x8-as PSZH terve. Fegyverzete a tervek szerint irányított páncéltörő rakétákból, és vagy egy komplett BMP-1 toronyba szerelt 73 mm-es 2A28 Grom, alacsony nyomású, simacsövű lövegből, vagy egy 30 mm-es gépágyúból állt volna. Végül szovjet politikai nyomásra - ami a magyar buszgyártást részesítette előnyben a KGST-n belül a hadiiparral szemben - nem jutott túl a tervezési fázison. Prototípus nem épült belőle.

Nagyjából ugyanaz a helyzet, mint a PSZH esetében. A játékba eddig még nem került be se csapatszállító, se rakétás, se sima csövű löveggel felfegyverzett jármű és kérdéses, hogy a jövőben ez változik-e. A 30 mm-es gépágyúval szerelve nincs elvi akadálya, hogy bekerüljön, csak annyi, hogy a páncélzat/mozgékonyság/tűzerő szempontjából valószínűleg csak a középső szintekre (tier IV-VII közé valahova) lehetne egyensúlyozni, ahol általánosítva az 1930-1940-es évek harckocsijai vannak, és egy 1970-es évekbeli harcjármű furán nézne ki ott.

Utoljára frissítve: 2020. máj. 12. 08:01
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
karakter van hátra.
Hozzászólások betöltése... A hozzászólás frissítve lett 00:00.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Tankvadasz77 · 1 hónapja
    Röviden a cikkben szereplő tankokról:

    Straussler MBT: Szerintem jó lenne tier X magyar páncélvadásznak, hasonlóan extrémen nézne ki a 4 lánctalppal, mint a szovjet Object 279.

    43M Toldi III és Turán III Prototípus: Ezeket a tankokat a magyar gyűjtői tankok közé kellene átsorolni. Ennyi.

    Tas rohamlöveg: Tier VIII-ban nagyon kevés lenne, szóba jöhető ágyúk a 80 mm-es Bofors légvédelmi ágyúk és a Jagdpanther/Királytigris 8,8 cm Pak L/71-es ágyúja. Ez pedig be is sorolja tier VII-be.
    A Bojtos-féle Tas rohamlöveg a játék legszebb páncélvadásza lenne, nem mellesleg a Jagdpanther tűzereje mellett sokkal jobban páncélozott lenne (120 / 50 / 100 mm).
    A Bíró-féle Jagdpanther (copy/paste) már csak a formája miatt sem lenne jó, ne legyen még egy ennyire másolt tank a játékban. (A magyar fába is csak kényszerből tettem be, hogy betömjem a tier VIII-ban tátongó lyukat.)

    Sherman DD: Nemár! Van már pár Sherman a játékban.

    Kerekes járművek / 35M Ansaldo nem szerepelt az általam javasolt magyar fa tervezetben sem, mivel túl gyengén voltak fegyverezve. Maximum a 39M Csaba jöhetne valami karácsonyi ajándék tier II-III ajándék tanknak, a Király vagy Gebauer 20 mm-es nehézgéppuskával.

    Rakétás járművek: Egyértlmű, hogy a jelenlegi WoT-ba nem férnek be.

    Fejes P.1: Egy ideig úgy szerepelt nálam mint kezdő tank (a Straussler V-3 helyett) de miután kiderült, hogy nagy valószínűséggel kamu tank, kivettem a fából. Egyébként pofás kis tier I-es vas lehetne, mondjuk a 20 mm-es nehéz géppuskákkal. "Tervrajz" van róla, ez is van annyira hiteles mint jón éhány szalvéta tank a játékban.

    LK II és FIAT 3000B: Ezekkel a tankokkal sem foglalkoztam, mivel már bent vannak a játékban, másrészről ezek is csak 8 mm-es géppuskával voltak szerelve.

    Turán-MÁVAG: Természetesen nem magyar fejlesztés, semmi közünk hozzá. A Voss I-re elkeresztelt páncélvadász a cseh T-21 tovább fejlesztett változata a T-22 (vagy T-23M) alvázra épült, lövege a cseh légierő részére gyártott Skoda 76,5 mm L/50 űrméretű ágyú volt. A T-22 motorja folyamatosan túlmelegedett amely hibát nem sikerült a cseheknek kijavítaniuk.
    A Voss II (amit tévesen Turán MÁVAG néven is ismerhetünk) ugyan erre az alvázra tervezett 15 cm-es SIG 33 (nehéz gyalogsági löveg) volt, amelyhez azonban nem terveztek páncéltörő lőszert, hanem önjáró tüzérségnek tervezték, a gyalogság támogatására. Egyébként ezt az ágyút használta a Bison és a Grille is. Ezt sem rendszeresítették a németek.

    Amennyiben nem lesz magyar ág , úgy szerintem nincs szükség német / szovjet klón harckocsikra, a javasolt magyar fában is próbáltam minimálisra szorítani a számukat.
    • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
      Karika
      • VIP
      • Kiképző
      · 1 hónapja
      A Tas rohamlövegről:
      Mint írtam, minden valószínűség szerint nem létezett, szóval annak, hogy milyen löveg jöhetett szóba vagy sem, nincs igazán relevanciája. Azt csinálnak a WG-sek vele, amit a vodkagőzös meetingjeiken kitalálnak, semmi sem korlátozza őket. Ha épp úgy döntenek, akár egy hosszú 105 mm-es löveget is rádobhatnak. A logika sose állta még útját a WG-s fejlesztőknek ilyen téren.

      A Korbuly-Bajtos-féle változat igaz, hogy szépnek szép, de nem túl praktikus. Csőlehajlása ilyen formával kvázi nem lehetett volna, nincs hely a testen belül a löveg závárzatának ha lefele szeretne célozni. Plusz milyen idióta rakna búvónyílást a döntött frontpáncélra, ha a tetőn vagy hátul is lett volna bőven hely neki? A Bíró-féle változat ebből a szempontból sokkal realisztikusabb.

      De mindegy is, fantázia az egész. Ha te vagy én, vagy a WG rajzolna bármi más változatot a Tas rohamlöveg külsejének, az is egész pontosan annyira lenne történelmileg megalapozott vagy hiteles, mint a két fenti kép. Semennyire, a jelenleg ismert információk alapján.


      Sherman DD:
      Csak példaként említettem, Straussler Miklós munkásságának jelentőségét bemutatni. Nem javaslat a magyar gyűjtői tankok között.


      A "Fejes P.1-ről":
      A Fejes harckocsinak nincs tervrajza, még idézőjelben sem. Semmi, nuku, nada. Csak egy bekezdés a Magyar autógyárak... könyvben, meg három kép egymás mellett, amik egyrészt ellentmondanak a szövegben leírtaknak, másrész hiába ugyanazt a harckocsit lettek volna hivatottak ábrázolni, még csak nem is hasonlítanak egymásra. Az egész minden bizonnyal csak a Haris testvérek fejében létezett.

      A véleményem szerint, amit egyértelműen bizonyítani sajnos még nem tudok, csak arról volt szó, hogy a HM esetleg (hangsúlyozottan: ESETLEG) megkereshette Fejes Jenőt vagy a cégét, hogy vagy valami módosítást végeztessen vele az ekkoriban az olaszoktól kölcsönbe kapott egy darab Carro Veloce 29, CV 29-esen (amit nem túl pontosan Fiat-Carden-Loyd néven emleget a magyar szakirodalom, vagy tévedésből Carden-Loyd Mk VI. néven), vagy mondjuk valami karosszéria módosítást csináltasson vele, vagy csak mint mérnök, vizsgálja megy az olasz kisharckocsi technikai tulajdonságait, hogy érdemes lenne-e gyártani Magyarországon, vagy valami ilyesmi. A dátum, 1932-1933, ebben az esetben stimmel, és egybevágna a HM ekkori törekvéseivel, de még ennyit sem lehet bizonyítani. De, hogy Fejes ez alapján, vagy az eredeti angol Carden-Loyd kisharckocsi alapján tervezett volna egy "saját" harckocsit? Hogyan? Milyen pénzből? Honnan szerezte meg hozzá az angol Carden-Loyd egy példányát vagy a terveket (merthogy a szövegben ezt említik, nem az olasz licenc változatot)? Meg még millió kérdés, amire nincs válasz. Mint ahogy arra sincs válasz, hogy mire alapozzák mindezeket a tényként közölt találgatásokat a Haris testvérek.

      Szerintem maximum valami ilyesmiről lehetett szó, valami módosítás vagy vizsgálat a CV 29-essel kapcsolatban, csak ezt a Haris testvérek szépen kiszínezték, mert hát mennyire izgalmas már, hogy a szegény kis Magyarország egy ismeretlen zsenije saját harckocsit tervezett már 1932-ben?? Nagyon érdekes és izgalmas, csak kár, hogy nem igaz.
      • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
        Tankvadasz77 · 1 hónapja
        Tas rohamlöveg:
        Igen, valószínűleg kamu, de ahogy írtad is, már nem elsődleges szempont a történelmi hűség. A design fontosabb, jelenleg is telenyomják mindenféle fizetős hülye díszítésekkel a játékot. Mellette szól (ha nekifognak), hogy van róla rajz, sőt a Hobby Boss lemodellezte, szóval olyan,mint ha valós lenne....
        Búvónyílásra hozok képet. A Tason legalább a döntött páncélra rajzolták.

        Mindenképp a Bíró-féle a realisztikusabb, hiszen az egy Jagdpanther copy, de valószínűleg így is nézhetett volna ki ha megcsinálják, hiszen a Tas is a Pantherre hajaz. A Korbuly-Bajtos formavilág inkább a Zrínyi II kialakítását gondolta tovább....

        Lehet, hogy FAKE tank, de azért betehetnék.

        Fejes P.1-hez csak annyit, hogy a tervrajzot " "-be tettem, tehát nem gondoltam, hogy van róla eredeti tervrajz. Még ha FAKE is, a játékban jól néz(het)ne ki.

        -------------------------------------------------------------------------------------------------------

        Ha már így belemelegedtünk (kár, hogy csak kb. 10-en szóltak hozzá a témához), a MKH által használt külföldi gyártású harceszközök mint prémium járművek részhez ......
        Tier II. páncélvadásznak a 4,7 cm Pak (t) auf Pz.Kpfw. 35 R (f) még nem szerepel a játékban. Ez egy igazi összerabolt, nemzetközi páncélos volt.
        1942 nyarán a partizánok elleni harcra kapott a honvédség néhány darabot a németektől.
        A francia fegyverletétel után a zsákmányolt R-35-ös harckocsik tornyát leszerelték és egy fix felépítményt kapott ami frontból 25 mm vastag volt. A 37 mm-es ágyút 4,7 cm-es PaK (t) ágyúra cserélték. Ezt az ágyút a Skoda gyártotta a Csehszlovák hadsereg részére, tehát ez is zsákmány technika volt. Az ágyú kitéríthetősége oldalirányban 35 fok volt, függőlegesen -8; +12 fok.
        3 tagú legénység üzemeltette: vezető, lövész, töltő-parancsnok. A páncélos 82 LE-s Renault motorral rendelkezett, sebessége 20 km/h volt (játékban a Renault R35 23 km/h sebességgel hasít).

        A jármű paraméterei:
        Páncélvastagság test: 40 / 40 / 32 mm
        Felépítmény: 25 / 20 mm
        Fegyver: (II) 4,7 cm PaK (t) (a Panzerjäger I. top ágyúja )
        Sebzés: 60 / 60 / 75 HP
        Átütés: 62 / 115 / 24 mm
        Lövedékek: AP / APCR / HE
        Tűzgyorsaság: kb. 24 lövés/perc
        DPM: kb. 1440 / 1440 / 1800 HP/perc
        Sebesség: 20 km/h

        1.kép - SU-85
        Példa az alábbi kérdésre: "Milyen idióta rakna búvónyílást a döntött frontpáncélra, ha a tetőn vagy hátul is lett volna bőven hely neki? "
        2-3.kép: Magyar megszálló csapatoknak átadott német 4,7 cm Pak (t) auf Pz.Kpfw. 35 R (f) (egy filmhíradóból kivágott képek)
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Colonel_Fox1984 · 1 hónapja
    Ismét a kiváló minőség és az alapos munka együttállását hozta cikk. Mint történelemszakos végzettségű játékos, emelem kalapom ahogy a nagy mennyiségű trash irodalmon átrágtad magad, csak hogy bizonyosan kijelenthesd, hogy irreleváns. Ilyen a tudomány..Nem érzelmek vezetik, még akkor sem, ha jó lenne hinni, hogy voltak ilyen-olyan tervek, elveszett tervrajzok. A kutatás viszont pont ilyen, mint a fentiekből látszik: Van egy hipotézis egy über-alles magyar tankról? OK. Nézzük meg mi igazolja és mi cáfolja a létét, megbízhatóak-e a források, stb. Ha nem találunk igazolást, akkor nem volt olyan jármű. Nem azért mert magyargyűlölők vagyunk, tagadjuk dicső múltunkat (..) meg a "háttérhatalmak" befolyása alatt vagyunk.
    Lehetne ezt még ragozni, de minek? Jó olvasmány és sok korabeli gazdasági problémára rávilágít, plusz politikai apróságra is '45 után.

    A kérdésem annyi, hogy vajon lenne-e értelme berakni olyan gyűjtői tech-tree-t, ami csak tier 8-ig megy?
    • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
      Karika
      • VIP
      • Kiképző
      · 1 hónapja
      Ha a WG úgy dönt, hogy a háború utáni Straussler dolgok nem férnek be, akkor inkább csak tier 7-es Tasig kerülhetnek be.
      A gyűjtői tech tree meg pont azért "jó" ebből a szempontból, mert nincs az a nyomás, mint a hagyományos tech treek esetében, hogy muszáj tier 1 és tier 10 között minden szintre legalább egy páncélos.

      Az első cikkben volt róla szó, hogy a WG-nek bizonyos szempontból muszáj új tartalmat kreálnia, ha versenyképes akar maradni ezzel a játékkal. Erre a gyűjtői tech tree-k szerintem jók lennének. Egyrészt új járművek, új tartalom, másrészt "credit-sink" ami elnyeli a játékosok által az utóbbi időben felhalmozott kredit hegyeket. Valahova pedig mennie kell a kreditnek, mivel a WG az utóbbi 2 évben olyan mennyiséghez engedte hozzájutni a játékosokat - azért, hogy az új játékosok könnyebben tudjanak szintet lépni a több száz jármű között -, amivel a hard-core játékosok már nem tudnak mit kezdeni.
      • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
        Tankvadasz77 · 1 hónapja
        Egy bökkenő azért van a gyűjtői tankokkal, mégpedig az, hogy adott szinten ki kell fejleszteni egy tankot ahhoz, hogy hozzá tudjon jutni az ember a gyűjtői tankokhoz....ezen akkor vagy változtatnak, vagy borítékolhatóan a német fába kerül az összes tankunk.
      • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
        Fücsök · 1 hónapja
        Szerintem jobban járnának ha megadnák nekünk a Straussler MBT-t, (már az sem érdekelne szerintem a játékosokat ha csinálnának belőle egy kamu harckocsi változatot) mivel lenne értelme megint farmolni. A magyar fának lennének még jellegzetességei: egyedi lehetne több Tiernél a HEAT alaplövedék ha akarják, továbbá megoldható lenne tier II és VIII között a választható köténypáncél, végül szintén történelmi alapon nálunk a közepes harckocsik többsége jobb tűzgyorsasággal rendelkezhetne mint pl. a német vagy svéd hasonló kategóriás megfelelői.
        • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
          Tankvadasz77 · 1 hónapja
          Szerintem alapból köténypáncéllal kellene szerepelnie a tankjainknak, hiszen a Turánok nagy részét ellátták vele, a Zrínyiket is, sőt a Turán III-at már eleve így tervezték. A Tas maketten ugyan nem szerepel, de biztos vagyok benne, hogy megkapta volna, hiszen még a Toldikkal is kísérleteztek a HTI-nél.

          HEAT: nem hiszem, hogy ha kettő lövedéket cipel egy tank (HEAT;HE, mint pl. a Zrínyi II) akkor ajándékba adják a prémium lövedéket. Akkor már a HE lenne az alap. Van jó pár jármű a játékban amely ezt a kettőt lövi, és nem emlékszem olyanra, hogy a HEAT lenne az alap, ingyenes skuló.

          Történelmi alapon sajnos a magyar közepes harckocsik többsége nem rendelkezne jobb tűzgyorsasággal mint a konkurens harckocsik. Toldi IIA 37/42M 40 mm-es lövegének 16, Turán I. 41M 40 mm-es ágyúnak 12, Turán II 41M 75 mm L/25 ágyúnak 12, Zrínyi II-nek 6 lövés/perc volt a tűzgyorsasága.

          A korabeli harckocsi ágyúk kb. ugyan ezt tudták, 10-16 lövés/perc, nagyobb űrméretnél pedig 6-10 lövés/perc, az IS-2 például csak 2 lövés/perc tűzgyorsaságra volt képes, (a játékban azonban 4,88-at tud).
          Persze voltak gyorsabbak is, pl. a szovjet ZiS-4, amit a T-34 néhány példányába szereltek be és gyakorlatilag páncélvadász szerepben használták az ezzel a fegyverrel ellátott tankokat, a félautomata ékzárnak köszönhetően elméleti tűzgyorsasága 25 lövés/perc volt.

          A WG, ahogy látjuk is, nem sokat ad a tűzgyorsaságra (Karika is írta), ez a balansz osztály keze munkája, így rajtuk múlik, mennyire lesznek hatékonyak a magyar tankok. (Toldinál és Turán III-nál már láttuk....azért én bizakodom).

          Egyébként a magyar 80 mm-es Bofors ágyúk vadállatok lennének a maguk 20-26 lövés/perc tűzgyorsaságukkal (ezek is félautomata ékzárral készültek), minden bizonnyal nem a történelmileg hiteles adattal fognak szerepelni ha egyszer bekerülnek.
          • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
            Fücsök · 1 hónapja
            A valóságban számít a torony elrendezése is, mivel pl. a Párducban is kedvezőtlen pozíciból lehetett csak újratölteni a löveget, ami rontotta a tűzgyorsaságot. https://www.youtube.com/watch?v=SXYRQjzZZbk
            Toldi nem mérvadó, a Turán meg reálisan megkapta a német tankok tűzgyorsaságát, ami elég jó (sokkal jobb mint a svéd), a Tas pedig jobb lenne mint a Párduc. Ezért írtam, hogy indokolható lenne ha nálunk így lenne meg a magas DPM mint nagyobb sebzés alacsony tűzgyorsaság kombóval. (Az már eleve megvan a svédeknél.)
            A pancélvadászok többsége is ilyen lenne, a Zrínyi inkább átlagos lenne ilyen téren.
        • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
          Colonel_Fox1984 · 1 hónapja
          A választható köténypáncél szerintem is jó lenne, de az már alternatív alváz kategória. Pár évvel ezelőtt voltak erről hírek, hogy majd lesznek választható tanktestek és egyedi konfigok, pl h felszerelhetsz a tankodra homokzsákokat (lásd amcsi harckocsik archív fotói), sisakokat, stb amiket anno a legénység kipakolt. Később ebből visszatáncoltak, hogy az egyedi konfigok leterhelnék a szervert, meg akkor mindenki azt csinálná h telipakolná a tankot lánctalp elemekkel.
          A lényeg h lehetne fejleszteni ebben az irányban, de a wg úgy döntött h nekik az nem jó. Helyette vannak 3D skinek amik nem adnak plusz páncélt, de legalább valódi pénzért lehet eladni
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    D4mn3d · 1 hónapja
    Kedves Karika!

    A Turán-MÁVAG koncepciót Géczi Zoltán, a hírhedt firkász terjesztette el még a 2000-es évek elején. Gyors átpörgettem pár könyvét, de nem találtam meg, hogy melyikben és hol van benne.
    • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
      Karika
      • VIP
      • Kiképző
      · 1 hónapja
      Áhh, hogy ez a marhaság egy Kurt Rieder könyvből van, gondolhattam volna! Gondolom a Magyar fejlesztések a II. világháborúban és a Magyar Királyi Honvédség haditechnikája címűből. Csak tudnám hova szórtam el az enyémet...

      Aki nem ismerné, Géczi Zoltán a fenti írói néven olyan rendkívül tudományos könyvek szerzője, mint a Mágia és okkultizmus a III. birodalomban, vagy a Legyőzhetetlen Messerschmidt, vagy a Legyőzhetetlen Tigris páncélos. Majd ha valaki találkozik vele, mondja már meg neki, hogy a németeket legyőzték amúgy.
      • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
        Sezamme · 1 hónapja
        Kurt Rieder könyveit mindenképpen érdemes megvenni. Ma már 200 forintért hozzád vágják egy vegyesboltban. Mondjuk ha a tényleges ár-érték arányt nézem még így is túl van árazva mindegyik darab. Viszont kevés szerzőn röhögtem ennyit és ilyen jól. Igazi bulvár sz@r az összes, idegesítően felesleges germanizmussal, helyenként az eredeti, Goebbelst (is) megszégyenítő náci propagandával. Emellett annyi dezinformáció van a "művekben", hogy azt már tényleg munka volt összehozni, szóval a maga műfajában kiemelkedő szerzőről beszélhetünk. Tudom ajánlani mindenkinek!
        • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
          Missmarple123 · 1 hónapja
          Abból a 200 ft-ból ink veszek
          1 kg kenyért xd
          • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
            Ferrari-fan · 1 hónapja
            Némán hát ez a holmes gyerek már megint itt van...
            Megint kreatív a névválasztása
          • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
            classicblue · 1 hónapja
            *kenyeret
            • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
              Missmarple123 · 1 hónapja
              Nem feltétlenül
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Verestigris · 1 hónapja
    STRAUSSLER MBT

    Ez a harkocsi egy E-25 másolat amúgy, valami modern lánctalpon
    • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
      matyiabagoly · 1 hónapja
      Nagyon nem volt mit másolni, az E-25 ugyanúgy csak rajzon létezett.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    jugabe · 1 hónapja
    Annyit hozzá, higy a Wankel az nem forgó, hanem bolygódugattyús.
    • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
      Karika
      • VIP
      • Kiképző
      · 1 hónapja
      Az angol szakszavak magyarra fordítása sosem volt az erősségem
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Verestigris · 1 hónapja
    Mármint ezek a harckocsik jönnek most a játékba akkor?
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Shrek · 1 hónapja
    Koszonjuk a cikket, kitűnő munka! Viszont a zsákmányolt T-34, a forradalmi Kossuth-címerrel és ezzel a dekorral instantget kategória, minden magyar játékos garázsában bérelt helye lenne. T-34-85 van már az oroszoknak talán 3 kiadásban is, van a lengyeleknek (kutyával omg...) nekünk is kell. A díszítésen sem kellene fennakadni, van egy csomó feliratos tank a játékban (Defender, Libertyé, Patriot...) ez legalább full történelmi és éles csatában szerepelt. Október 23-án be is kerülhetne...
    • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
      Karika
      • VIP
      • Kiképző
      · 1 hónapja
      Az amerikaiak után talán az oroszoknak a legsérülékenyebb a nemzeti önbecsülésük a világon, lásd kolosszális katonai felvonulások, bukott birodalmak (Orosz birodalom, Szovjetunió) miatt a jelenkorban érzett kisebbségi komplexus, az aktuális cár atyuska szava szent és sérthetetlen, Oroszországban minden szép és jó, ha mást mondasz, hazaáruló vagy, ha felemlegeted Katyint, a Molotov-Ribbentrop paktumot, a gulágot, és hasonló kínos dolgokat, akkor a halál fia vagy még ma is, ha kétségbe vonod az aktuális rendszert (vagy akár az előzőt), halál fia vagy, és a többi, és a többi.
      Nem véletlenül játszik erre a már már fanatikus, sztereotipikus nacionalizmusra rá az orosz média, film ipar, és a játékipar, köztük a WG is. Nagy pénz van abban, ha hájjal kenegeted az orosz önbecsülést. Nem véletlenül olyan jók a szovjet tankok a World of Tanks-ben.
      Na és erre fel szerintetek bekerülhetne egy szovjet tank, ami esetleg '56-ban áthajtott Szergej nagyapján? Én kötve hiszem.
      • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
        Shrek · 1 hónapja
        Tény, hogy nem ismerem az orosz néplelket és az ottani viszonyokat. De végülis a játékban vannak német tankok is, amik elég sok temetőt töltöttek meg Ivánékkal. Sőt van olyan német prém TD, amivel a fogalmatlan játékosok is tudnak remek köröket menni. '56 elég régen volt már, és bár a szovjetek borzalmas veszteségeket szenvedtek el, a végén itt is ők győztek. Bennem él a remény, hogy friccekhez csatornázott Turán után lesz még történelmi magyar tank, történelmi dekorral. Miért ne lehetne ez az egyik '56-os páncélos, hiszen azzal olyan sok munka nem lenne és le lehetne mérni a játékosok igényét a hasonlókra...
      • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
        Rohamnyuszi
        • Moderátor
        · 1 hónapja
        Korunk társadalma a legjobb pléda arra, hogy a tradíciók, nemzeti és kulturális értékek jelentősége messze alulmarad a fogyasztást célzó piaci érdekekkel szemben, így annak ellenére, hogy egyetérek az orosz (és majd minden) nációt jellemző sajátosságokkal, messze nem tartom kizártnak a fenti verzió létjogosultságát.

        A teljes nemzeti fa megvalósulása sejtem már megtörtént volna, ha látna benne a cég potenciált, ugyanakkor a gyűjtői "infinite moneyhole" kialakításával minden relevanciát nyer amiben bevételt lát a cég. Így azt gondolom ismerve a magyarok történelemben elfoglalt szerepét, valamint a wot játékosbázisának jelentős részét kitevő "történelemkedvelők" számát, egy 56-os megoldás mindenképp javadalmazó megoldás lenne.

KERES
© 2020 WOTINFO. Minden jog fenntartva.