Francia tankom egy darab sincs - majd idővel - így az 50B témában nem vagyok kompetens.
A T71 nem hagyott bennem mély nyomokat, olyan essünk túl rajta tank. De bizonyos fokig nekem az egész amerikai ág egyfajta ( csalódás? ),vagy mondjuk inkább úgy, kellemetlen meglepetés.
Minden nemztenél vannak jobb, és rosszabb tankok. De az amerikai ágnál ezeket a kilengéseket sokkal szélsőségesebbnek érzem. Artyk kivételével végigmentem szinte az egész fejlesztési fán, és alig 3-4 tankot tartottam meg, míg németből oroszból tele a garázs.
Hektikusan váltják egymást egészen kíválló, és használhatatlan szarok. / Ez persze a ráfordított idő , és kredit miatt bosszantó. /
Most bukatm pl. oriásit a T95-ön. Minden racionális érv a vétel ellen szólt, de lévén a vágy titokzatos tárgya, az ünnepek alatt megvettem. Két hét után eladtam. Persze a 9.6-ban ezt némileg visszabuffolják a hírek szerint, de már mindegy. Ugyanakkor az elötte lévő T28 egy egészen jól használható TD.
Ezt csak azért említettem meg, mert én azt javasolnám Bandrasnak, hogy még ne adja fel ezt az ágat. A T71 után, a T69 egy kimondottan élvezetes, jól játszható tank. / Ezt példáúl megtartottam. /
A T54E1 ugyanaz nagyobban. Eleinte átkoztam, de később ráérezetem, hogy kell vele játszani. Kimondott végjáték tank, addíg valahogy túl kell élni. Mikor az ellenség HP-ja már megrogyott, borzasztó pusztítást lehet vele végezni. Az ágyúja persze ennek is pontatlan. Prohorovkán, ha a sinek mellöl lőjük a hegyen lévőket, jó eséllyel nem találunk el semmit. Kreditgyárnak se nevezném, mert összeségében gold nélkül nullszaldós, esetleg kis hozam jár vele. / Lehet más kezében jobban muzsikál./
A T 57-et a kritikákat figyelembe véve azt hiszem már én se húzom ki.
Ha nem feltétlen cél a T10, hanem az, hogy szórakoztató tankok álljanak a garázsunkban, amivel szeretünk játszani, akkor a két említett tank egy próbát megér.
Az más kérdés, hogy a táras tankok sajátos játékmódot igényelnek. Én emócinális játékos vagyok, nem racionális. Ezért szar a statom is. Mindíg a legszarabb helyekre megyek egyedül is, igyekszem segíteni másoknak, a saját sikeremet alárendelem a csapaténak stb. Tudom magamról, de így szocializálódtam. Az ilyen habitusú játékosoknak a táras tank szerintem nem való. Szörnyű valami fedezék mögött lapítva 40mp-t töltögetni, miközben látom, hogy elvérzik a csapat.
De ez, egy másik történet.
Viszont ezzel az állandó buff-nerf dologgal többet árt a WG, mint használ. Mily örvendetes lenne, ha felhagynának cselekvéskényszerükkel, és ha már beraktak egy tankot a játékba, azt úgy hagynák. Mint valaki egy másik topikban szellemesen megjegyezte, fejlesszenek, ha mindenáron akarnak - tegyenek be néhány csörgőkígyót a homokos pályákra, de a tankokat békén kellene hagyni. Ugyanis ellenfélként is meg lehet szokni, és el lehet viselni a némileg OP tankok jelenlétét a játékan. Azért azok se örök életűek.
Így viszont állandósul egyfajta bizonytalanság, mikor mibe barmolnak bele, és teszik tönkre hónapok fejlesztő munkáját, eredményét.
Uff! Mondta Winetou, ha sokat, és bölcsen beszélt.
Battlefield 2D style
"You've been thunderstruck."
TierX szinten ...