Jelenleg

11
látogatónk van

2017. október 6. 10:29

Példaképeink: Az aradi vértanúk

(36 szavazat)
45 hozzászólás

1849. október 6. Mikor még tisztán létezett a becsület, a bátorság és haza szeretete...

"Damjanich Jánost lábtörése miatt parasztszekéren vitték a vesztőhelyre, a kocsin végig szivarozott". Utolsó előttiként került rá sor a kötél általi halálra szánt kilenc vértanú közt, legendássá vált végső szavai: "Azt gondoltam én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám! Éljen a haza!"

Wiki a barátnőd

Utoljára frissítve: 2017. október 6. 10:38

NE KONTEÓZZ, NE SÍRJ! Mielőtt kommentelsz, ezt feltétlen olvasd el!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
karakter van hátra.
Hozzászólások betöltése... A hozzászólás frissítve lett 00:00.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    YelloWarrior
    • Tankos
    · 6 éve
    [quote name="Jocek89"]A nemzetközi kapcsolatok jogi terminológiájában ilyen kifejezés, hogy békediktátum, nincsen.[/quote]

    A gyakorlatban meg használjuk, pont azért mert ez fejezi ki legjobban.

    "A pontos név békeszerződés, és mint ilyen, megfelelő feltételek esetén módosítható, mint minden más nemzetközi megállapodás. "

    Egyoldalúan nem, önszántukból meg nem fognak az ellenérdekeltek, szóval nem értem mit rágódsz ezen... :-)

    Kb olyan ez mint egy munkaszerződés: vagy aláírod vagy nem. Pont. De te mint alkalmazott nem módosítgathatod kényedre a benne foglaltakat és kész...ez nem így működik.
    Elég sok embert megtéveszt az hogy ez "szerződés"...hogy majd "lejár" meg "módosítani lehet" meg "nem érvényes" persze lehet álmodozni, csak épp két választásod van: benyeled vagy nem. Pont.

    "2Jugoszláviánál a stratégiai érdek az volt, hogy szimplán ne létezzen."

    A SZU felbomlása volt stratégiai érdek...a többi nem, se cseszkó, se jugo...
    Csak utóbbiaknál nem jött össze, mert a tagjai nem akarták.
    Amíg lehetett Montenegrót és Szerbiát is egyben tartották....
    A szeparatizmust ma sem támogatja a külföld többsége, nyíltan pláne nem....pl Skócia, (Brexit ;-)) , Katalónia, Transznisztria....stb.
    Koszovó kivétel, ha tetszik erősíti a szabályt.
    (Nem is lett sikersztori egyébként)
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Morphus101
    • Tankos
    · 6 éve
    Azert aazt se felejtsuk el hogy a russzkik is jelentosen besegitettek a labancoknak
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Jocek89
    • Tankos
    · 6 éve
    [quote name="YelloWarrior"][quote name="Jocek89"]
    Elméleti síkon akkor kerülhetett volna szóba szerződésmódosítás, ha megszűnik egy aláíró fél jogutód nélkül.
    .[/quote]

    Ahh....nem egyszerűen egy szerződés volt ez, hanem békediktátum....nem lehet itt semmit módosítgatni.....ilyen alapon a világ majd összes békeszerződését újra lehetne tárgyalni, mivel már egy rahedli ország megszűnt...jogutódok meg esetünkben voltak, de ez is lényegtelen. Az USA és Németország (kelet-Európa új urai) megmondták hogy marad minden a régi "keretek" közt. Pont.
    Az alapszerződéseket nem azért írtuk alá mert lehetett volna bármit tenni, de gonoszul lemondtak róla, hanem gesztusként és az ország/kormány nemzetközi elismeréséért, jószomszédi kapcsolatokért, a határontúli magyarok védelméért....
    Ma már látszik hogy ez a külkapcsolati hozzáállás sok tekintetben hibásnak, egyoldalúnak bizonyult, a kisebbségi jogokért és az autonómiáért erélyesebben kellett volna fellépni, de ez továbbra sem határkérdés, ami esélytelen és nem csak két ország ügye...

    A gyarmatok határait meg pont ugyanazon elv miatt nem módosították, módosíthatták mint ami miatt pl Jugoszláviát is csak a tagállami határok mentén engedték szétbomlani: az etnikai, vallási, törzsi alapú határmódosítások az egész addigi világ rendjét és érdekszférákat, hatalmi befolyásokat változtatott volna meg, rengeteg vitás üggyel, háborúkkal.....pl Afrikában. Nem volt nagyhatalmi érdek.
    pont ide tartozik.[/quote]
    A nemzetközi kapcsolatok jogi terminológiájában ilyen kifejezés, hogy békediktátum, nincsen. Ez egy köznapi szó olyan megállapodásokra, melyek az egik félnek előnytelenek. A pontos név békeszerződés, és mint ilyen, megfelelő feltételek esetén módosítható, mint minden más nemzetközi megállapodás. Elbeszélünk egymás mellett. Nyilván szinte senkinek nem érdeke, és soha nem is fog változni. De ez nem jelenti azt, hogy mint szerződést ne lehetnr módosítani. Valóság vs jogi lehetőségek és a valóság természetesen győz, ennyiről van itt szó.
    Az alapszerződéseknél szintén egymás mellett kommunikálunk. Valóban a cél az volt, amit írsz, de a következménye pedig az, hogy lemondtunk az igényeinkről. Az már egyéni kérdés, hogy ki mit sejt mögötte, jószándék, tudatos rombolás, mindenféle irányzat létezik.
    Szóval visszatérve, ilyet, hogy diktátum a terminológia nem ismer. Nincsen szent örök kőszikla, az más kérdés, hogy a gyakorlatban szinte a lehetetlennrl határos egyes dolgokon változtatni. Ettől még az elméleti sík fennáll.
    A gyarmati határokról is lehetne mit írni, mert pont az uti possidetis alkalmazásával ágyaztak meg a háborúknak örök életre. A korábbi gyarmatttartók nyilván fenn kívánták tartani érdekszféráikat, így maradtak a gyarmati határok.
    Jugoszláviánál a stratégiai érdek az volt, hogy szimplán ne létezzen. Ha a béketeremtés lett volna a cél Koszovót már akkor leválasztják és nem teremtenek egy ilyen kevert lakosságú gólemet, mint Bosznia. Mindegy, hosszú.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    YelloWarrior
    • Tankos
    · 6 éve
    [quote name="Jocek89"]
    Elméleti síkon akkor kerülhetett volna szóba szerződésmódosítás, ha megszűnik egy aláíró fél jogutód nélkül.
    .[/quote]

    Ahh....nem egyszerűen egy szerződés volt ez, hanem békediktátum....nem lehet itt semmit módosítgatni.....ilyen alapon a világ majd összes békeszerződését újra lehetne tárgyalni, mivel már egy rahedli ország megszűnt...jogutódok meg esetünkben voltak, de ez is lényegtelen. Az USA és Németország (kelet-Európa új urai) megmondták hogy marad minden a régi "keretek" közt. Pont.
    Az alapszerződéseket nem azért írtuk alá mert lehetett volna bármit tenni, de gonoszul lemondtak róla, hanem gesztusként és az ország/kormány nemzetközi elismeréséért, jószomszédi kapcsolatokért, a határontúli magyarok védelméért....
    Ma már látszik hogy ez a külkapcsolati hozzáállás sok tekintetben hibásnak, egyoldalúnak bizonyult, a kisebbségi jogokért és az autonómiáért erélyesebben kellett volna fellépni, de ez továbbra sem határkérdés, ami esélytelen és nem csak két ország ügye...

    A gyarmatok határait meg pont ugyanazon elv miatt nem módosították, módosíthatták mint ami miatt pl Jugoszláviát is csak a tagállami határok mentén engedték szétbomlani: az etnikai, vallási, törzsi alapú határmódosítások az egész addigi világ rendjét és érdekszférákat, hatalmi befolyásokat változtatott volna meg, rengeteg vitás üggyel, háborúkkal.....pl Afrikában. Nem volt nagyhatalmi érdek.
    pont ide tartozik.

    [quote name="Gest"]
    Ha jól tudom, még Sztálin életében is élvezett Erdély bizonyos autonómiát Románián belül, erre ezek szerint akkor lehet hogy van valami jogalap?
    .[/quote]

    Székelyföldnek volt (Magyar Autonóm Tartomány, Maros-Magyar Autonóm Tartomány) de súlytalan volt, a jelenlegi román alkotmány meg tilt bármi ilyesmit, hivatkozni lehet rá, de ez nem kötelez senkit semmire....
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Gest
    • Tankos
    · 6 éve
    [quote name="Jocek89"]Vagy tán Székelyföld vagy Felvidék néven önnálló államot szeretnél?
    Sajnos nem akarat kérdése ez az egész. Lemondtunk róla nemzetközi szinten, és a szomszédok pedig aligha adnák el nekünk a területük integráns részét, ingyé' önként meg még kevésbé.[/quote]

    Az sem lenne épp rossz dolog, és nem is lenne újdonság. Ha jól tudom, még Sztálin életében is élvezett Erdély bizonyos autonómiát Románián belül, erre ezek szerint akkor lehet hogy van valami jogalap?

    Részemről végszóként annyit, attól hogy jelenleg nem sok esély van ezekre a dolgokra, úgy kellene oktatni ezeket, hogy a fiatalok első gondolata bármilyen jövőben adódó lehetőségnél a visszacsatolás lehetőségét keressék. Mert most sajnos az oktatás egyáltalán nem foglalkozik ilyennel, meg az én időmben sem foglalkozott. Hiszen - és itt vissza is kanyarodok '48-hoz - az értelmiségi fiatalságnak kulcs szerepe van bármilyen változás elindításában, lásd a vér nélküli forradalom győzelmét.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Jocek89
    • Tankos
    · 6 éve
    .
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Jocek89
    • Tankos
    · 6 éve
    [quote name="YelloWarrior"][quote name="Jocek89"]Változtatni a gengszterváltás után lehetett volna, amikor megszűnt a békeszerződés egyik aláíró állama, a Szovjetúnió. Oroszország azonban folytatni kívánta a Szovjetúnió nemzetközi jogalanyiságát, így a korábbi Szu által aláírt és még jelenleg is hatályos szerződéseknél őket kell a Szu helyére berakni.[/quote]

    Nos, változtatni akkor sem lehetett volna, mivel nem csak Oroszország, hanem a nemzetközi közösség is a háború utáni 45-47-es határokat fogadta el továbbra is legitimnek, illetve jobb nem lévén, az volt, lett az irányadó hogy a belső tagállami határokat fogadták el államhatárnak is lásd: SZU és Jugoszlávia, Csehszlovákia utódállamai.

    De pl a tartományhatárokat vagy az etnikai határokat a 90-es években nem fogadták el, megint csak példa Jugoszlávia, ahol pedig komoly törekvések voltak ugye az etnikai alapú határrendezésre....magyarán háborúztak
    Ennek groteszk eredménye hogy Boszniát, régi tagállami határaival, ENSZ gyámság alatt, erőszakkal a mai napig egyben tartják.....a kivétel meg Koszovó, ami ugye csak tartomány volt.

    De pl a volt gyarmatok határait sem engedték megváltoztatni.....

    Szóval, nekünk akkor semmi esélyünk nem lett volna egy etnikai alapú határrendezésre.....mások véres háborút vívtak miatta, úgy sem jött össze, akkor nekünk békésen pláne esélytelen lett volna.[/quote]
    nem idézted az írásomból az "egy lehetőség mínusz" mondatot, pedig fontos. Elméleti síkon akkor kerülhetett volna szóba szerződésmódosítás, ha megszűnik egy aláíró fél jogutód nélkül. Ekkor a nemzetközi közösség nem csak összeülhet újratárgyalni mint általában, hanem össze kell neki ülnie megerősíteni a dokumentumot. Minderre nem kerülhetett sor, de az elméleti lehetőség adott volt bizonyos feltételekkel, amik nem következtek be végül,így írtam is, hogy ez elúszott.

    A gyarmatok határait ne keverd ide, más, régi elv alapján húzódnak és valóban nem kívánnak rajtuk változtatni.
    Egyébként a többivel egyetértek.

    Viszont szerintem hagyjuk a témát, én csak Gest lelkesedését kívántam józan mederbe terelni. Megfogadtam, hogy nem írok történelmi, esetleg politikai töltetű dolgokat, mert folyton bepöccennek, offot kiálltanak egyesek, jellemzően azok, akik egyébként csak frusztráltnak érzik magukat, hogy nem tudnak mélyebb ismeretekkel hozzászólni a témakörhöz. Illetve azok is, akik csak a győztesek történelmét ismerik, és az ettől való eltérést szélsőjobboldali eszmékkel párhuzamosítják Szóval javaslom kanyarodjunk vissza Aradhoz.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    YelloWarrior
    • Tankos
    · 6 éve
    [quote name="Jocek89"]Változtatni a gengszterváltás után lehetett volna, amikor megszűnt a békeszerződés egyik aláíró állama, a Szovjetúnió. Oroszország azonban folytatni kívánta a Szovjetúnió nemzetközi jogalanyiságát, így a korábbi Szu által aláírt és még jelenleg is hatályos szerződéseknél őket kell a Szu helyére berakni.[/quote]

    Nos, változtatni akkor sem lehetett volna, mivel nem csak Oroszország, hanem a nemzetközi közösség is a háború utáni 45-47-es határokat fogadta el továbbra is legitimnek, illetve jobb nem lévén, az volt, lett az irányadó hogy a belső tagállami határokat fogadták el államhatárnak is lásd: SZU és Jugoszlávia, Csehszlovákia utódállamai.

    De pl a tartományhatárokat vagy az etnikai határokat a 90-es években nem fogadták el, megint csak példa Jugoszlávia, ahol pedig komoly törekvések voltak ugye az etnikai alapú határrendezésre....magyarán háborúztak
    Ennek groteszk eredménye hogy Boszniát, régi tagállami határaival, ENSZ gyámság alatt, erőszakkal a mai napig egyben tartják.....a kivétel meg Koszovó, ami ugye csak tartomány volt.

    De pl a volt gyarmatok határait sem engedték megváltoztatni.....

    Szóval, nekünk akkor semmi esélyünk nem lett volna egy etnikai alapú határrendezésre.....mások véres háborút vívtak miatta, úgy sem jött össze, akkor nekünk békésen pláne esélytelen lett volna.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Jocek89
    • Tankos
    · 6 éve
    Gest: a lelkesedésed megsüvegelendő, ha az élet más területén is ilyen törekvő vagy, akkor nem lehetsz elveszett ember. Azonban a trianoni határok megváltoztatására valóban nincs eszköz, YelloWarrior abszolút igazad mond, és nem "jóvanazúgy" alapon.
    A közkeletű tévedéssel ellentétben nem is trianoni határok között vagyunk jelenleg, hanem a 47-es Párizsi békeszerződés az irányadó jelenleg, amely konzerválta trianoni határokat + a csehszlovákoknak juttatta a pozsonyi hídfőt három faluval. Változtatni a gengszterváltás után lehetett volna, amikor megszűnt a békeszerződés egyik aláíró állama, a Szovjetúnió. Oroszország azonban folytatni kívánta a Szovjetúnió nemzetközi jogalanyiságát, így a korábbi Szu által aláírt és még jelenleg is hatályos szerződéseknél őket kell a Szu helyére berakni. Egy lehetőség mínusz. Nézzük a következőt, az Antall kormány küldöttjét New Yorkba rendelték, ahol aláírt egy titkos dokumentumot, nincsenek területi követeléseink és stb tartalommal az IMF hitelkedvezményeiért cserébe. Tehát önként lemondtunk. Harmadrészt pedig a friss új demokratikus és Európába törekvő Magyarország minden szomszédjával alapszerződést kötött külön külön melyben megerősítették a fennálló határokat. Tehát újból önként lemondtunk. Nem maradt igazán más reális lehetőség. Ha valamely szomszédunk önként lemondana egy területi egységéről, az csatlakozhatna hozzánk, de miért tenne ilyet. vagy felajánlhatnák az adott területet megvásárlásra de szintén miért tennének ilyet, kontinensnyi országok szoktak ilyet játszani félreeső területrészeikkel. Tehát ezen nincs mit tárgyalni. Katalóniát pedig felesleges idekeverni, semmi köze a magyar helyzethez. Spanyolországon belül kíván elszakadni, autonómmá válni egy országgal nem rendelkező nemzetiség által lakott területi egység, amely utána független lenne nem pedig más állam része. Vagy tán Székelyföld vagy Felvidék néven önnálló államot szeretnél?
    Sajnos nem akarat kérdése ez az egész. Lemondtunk róla nemzetközi szinten, és a szomszédok pedig aligha adnák el nekünk a területük integráns részét, ingyé' önként meg még kevésbé.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    matyiabagoly
    • Tankos
    · 6 éve
    Őket hívták labancoknak. A Thököly-féle fejedelemség a törökök szövetségese volt, az ő katonáit hívták eredetileg kurucoknak. Rákóczi katonáira csak később ragadt rá a megnevezés.
    Inkább nem menjünk bele mélyebben, mert a végtelenségig vitatkozhatnánk.
    Az aradi vértanúk közül többen is "bevándorlók" voltak (igazából csak [s]ketten[/s] négyen voltak magyar származásúak), de ettől még példás "magyarok" voltak.
© 2024 WOTINFO. Minden jog fenntartva.