https://index.hu/tudomany/til/2017/08/14/amerikat_a_vilag_legrosszabb_csokija_segitette_a_2._vilaghaboruban/
A német „vastartalék”
Meglepő módon, ahhoz képest, hogy a német haderő a világháború kitörésekor a legfelkészültebb hadigépezet volt, a katonáknál lévő tartalék fejadagjuk eléggé spártai volt. A német katonák tartalék fejadagja a „vastartalék” (Eiserne Portion) volt, ami összesen négy termékből, kenyérből (vagy azt helyettesítő kétszersültből), húskonzervből, zöldséglevesből és kávéból állt.
A tartalék egyharmada a katonáknál volt, míg kétharmaduk a század tartalékjában, a mozgókonyha készletében volt. Ez így katonánként összesen másfél adag vastartalékot jelentett.
A vastartalék mellett a német csapatoknak volt egyéb, tartalék funkciójú étele is. Ilyen volt a borsóhurka (Erbswurst) is, ami világ egyik legelső készétele volt és amit a német haderő már a 19. század óta használt. A bursóhurka tábori körülmények között elkészíthető volt és elég tápláló is volt.
Erbswurst (borsóhurka)
A Waffen-SS menet-fejadagja
A Waffen-SS fejadagjai bizonyos téren különböztek a Wehrmacht katonáinak biztosított fejadagoktól. Ennek több oka is volt. Az egyik az volt, hogy az ő beszerzéseiket más egység (hivatal) intézte. A másik az volt, hogy az SS tagjai különbek akartak lenni az átlag német katonánál.
Amikor nagyobb távolságot kellett megtenniük, úgy hogy közben kikerültek a mozgókonyhák hatóköréből, akkor az SS katonák a menet-fejadagot vitték magukkal. Ez összesen 4 napra volt elég. A sima vastartaléknál változatosabb volt, habár kalóriára nem volt több. Tartalmazott kenyeret, húst, zöldségeket, lekvárt, mézt, margarint/vajat, kávét és cukort. Ezen kívül cigaretta is járt az SS katonáknak.
Az amerikai „K-fejadag”
A legjobban etetett sereg a második világháború idején egyértelműen az amerikai volt. Az amerikai hadseregben ez a katonáknál lévő tartalékon, a K-fejadagon „K-Ration” is meglátszott.
A K-fejadag nagyságrenddel változatosabb volt, mint a német vastartalék. Összesen közel 3000 kalóriát biztosított egy 24-órás csomag belőle és volt benne csokoládé, édességek, péksütemények, cukor, cigaretta, húskonzerv és egyéb termékek is.
A K-fejadag még a kísérleti fázisában
A K-fejadag kifejlesztésekor az volt a szempont, hogy a fejadag könnyű legyen és mégis sok kalóriát biztosítson. Ezért sok tartós édességet és süteményt tartalmazott.
A brit „24-órás fejadag”
A legnagyobb kalóriatartalma a brit 24-órás fejadagnak „24-hour ration” volt. Ez nagyjából 5000 kalóriát biztosított és az amerikai K-fejadaghoz hasonlóan sok volt benne a sütemény és az édesség. Tartalmazott továbbá még teát, cigarettát és vécépapírt is.
A britek amúgy a 24-órás fejadag előtt a még kalóriadúsabb 48-órás fejadagot alkalmazták, de azzal az volt a probléma, hogy a katonák számára túl nagy terhet jelentett a cipelése. A brit katonák úgy is le voltak terhelve fegyverekkel és lőszerrel a menetelések folyamán, nem akartak még hatalmas élelmiszer-csomagokat is magukkal vinni. Ezért a háború alatt áttértek a 24-órás fejadagra.
Az orosz „érinthetetlen ellátmány”
Az oroszoknál a katonáknál az „érinthetetlen ellátmány” volt. Ennek azért ez volt a neve, mert csak parancsra lehetett hozzányúlni.
Az orosz tartalék leginkább konzervekből és péksüteményekből állt, plusz ezen kívül volt hozzá még tea, só, cukor és kolbász is.
Emellett az oroszoknál jellemző volt, hogy a hadosztályok állományában sok ló volt, vontatási céllal. Ezért ha nagyon éhesek voltak az orosz katonák, akkor lelőttek néhány lovat és rögtön lett mit enni...
Mivel pörgették a németek (és mások) a katonákat?
Ugyan a vastartalék nem volt a legkorszerűbb megoldás, de a németeknek voltak ételeik arra, hogy tudják pörgetni a katonákat. Erre két jó példa a Dextrose és a Sho-ka-kola.
A Dextrose egy nagyon magas cukortartalmú édesség (szőlőcukor) volt, ami megnövelte a vércukorszintet. A Sho-ka-kola pedig egy nagyon magas koffeintartalmú csokoládé volt, ami révén a katonák éjszaka is aktívak tudtak maradni. Mind a Dextrose mind a Sco-ka-kola a mai napig beszerezhetőek és legálisak.
Dextrose
A Dextrose amúgy az 1936-os olimpiai játékok hivatalos étele volt.
Az amerikaiak erre a funkcióra alkalmazták a „D-fejadagot” (D-Ration). Ez egy nagyon magas kalóriatartalmú csokoládé volt, amivel lehetett pörgetni a katonákat. Viszont az íze meglehetősen rossz volt, ami miatt az amerikai katonák úgy nevezték, hogy „Hitler titkos fegyvere” (Hitler’s Secret Weapon).
Hozzá tesszük, hogy a D-fejadagot eredetileg még tartaléknak szánták, ami később a K-fajadag lett. A D-fejadagot az amerikai hadsereg korábban rendszeresítette, mint a K-fejadagot és a háború kitörésekor még a D-fejadag volt a tartalék. Ennek ellenére a K-fejadag rendszeresítése után is használatban maradt a D-fejadag, mint afféle moráljavító és energiaszelet.
D-fejadag
A brit kormány a teabeszerzésre költött óriási összegeket. A tea annyira fontos volt a brit hadseregnek, hogy a brit kormány 1942-ben felvásárolta Európa egész teakészletét! Van olyan cikk, ami szerint a brit logisztika nagyobb mennyiségű teát mozgatott, mint tüzérségi lőszert.
Az oroszok ezt máshogy oldották meg: az oroszoknál a katonák mindennapi (nem vésztartalék!) fejadagjának a része volt naponta egy deci vodka.
Hogyan lehet leghatékonyabban egy sereget illetve háborús gazdaságot ellátni?
Ahhoz, hogy egy sereget hatásosan lehessen etetni, megfelelő étrendet kellett biztosítani a katonáknak minőségben és mennyiségben is. Az egyik legalapvetőbb követelmény viszont az volt, hogy összességében megfelelő legyen a kalória bevitel.
Az európai éghajlati viszonyok mellett pedig a legproduktívabb növény a burgonya volt. Ennek az volt az oka, hogy Európa területének az igen jelentős részén a burgonyával lehetett a legtöbb kalóriát megtermelni egy hektárnyi termőföldön. Így ez a hadsereg és hátország ellátásra is felhasználható volt.
A burgonya ebből a szempontból annyira hatékony volt, hogy egyetlen hektár burgonyával bevetett termőterület képes volt megtermelni több család éves kalória-szükségletét is.
Ez alapján nem csoda, hogy a német katonák étrendje már a háború kezdetétől kezdve nagyon burgonya-nehéz volt. A britek szintén növelték a burgonya-termelésüket.
Németországban 1933-tól kezdve bevezettek egy minden család számára kötelező programot, az Eintopf-ot, ami magyarra fordítva azt jelentette, hogy „egytál”. Ez azt jelentette, hogy a német családoknak fel kellett adniuk azt az akkor már több évszázados hagyományukat, hogy vasárnaponként egy kiadósat ettek és ezt egy olcsó étellel helyettesítették, aminek magas volt a burgonya-tartalma és egyéb olcsó összetevőkből állt. Az így létrejött megtakarításukat pedig a szegények megsegítésére kellet adniuk.
Eintopf a 30-as években Németországban
A Szovjetunióban a lakosságot arra ösztökélték, hogy a ledolgozott munkaórák után otthon kertészkedjenek. Ezt az USA-ban is művelték és jelentősen hozzájárult mindkét országban az élelmiszer termeléshez.
Az orosz hadosztályok más lépéseket is megléptek. Ahogyan haladt előre a háború, úgy az orosz hadosztályokban egyre gyakoribbá vált, hogy saját igazgatású sertéstelepeket hoztak létre, vagyis maguknak nevelték a vágóállatot. Továbbá a Szovjetunió egy vizekben nagyon gazdag ország volt, ami miatt halakban bővelkedett. Így a szovjet katonák fehérje-bevitelének jelentős része hal formájában történt.
Az USA-ban a farmerek mentesítve voltak a sorozás alól, nem kellett háborúba vonulniuk. Ennek az volt az oka, hogy az Egyesült Államok képes legyen ellátni a szövetséges országokat bőségesen élelmiszerrel. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a háború folyamán az USA annyi élelmiszert tudott szállítani a Szovjetuniónak, ami 10 millió ember etetésére elég volt.
A világháború folyamán Németország legnagyobb importforrása Franciaország volt. Ennek az volt az oka, hogy az 1940-es francia fegyverletétel után a németek adót vetettek ki a megszállt területekre, amik azt jelentős mértékben élelmiszer formájában törlesztettek.
A német K-fejadag
A háború elején a német haderő még jobban volt ellátva és felszerelve mint a legtöbb ellenfele, ami igaz volt az élelmezésre is. Ekkoriban még elégségesnek tartották a vastartalékot.
Viszont a németek a háború folyamán találkoztak az amerikai K-fejadaggal, ami jóval változatosabb és bőségesebb volt, mint a német vastartalék. Ez megihlette őket arra, hogy a katonáik számára biztosítsanak valami hasonlót. Magát Hitlert is lenyűgözte ez a fejlesztés.
Ezért a németek a háború második felében a vastartalékot felváltották illetve inkább kiegészítették a saját K-fejadagjukkal. Ez tartalmazott több adag csokoládét, süteményeket, cukrot, gyümölcsszeleteket és cigarettát is.
Viszont a német haderő esetében az ő K-fejadagjukból csak a fronton harcoló csapatok kaptak, a támogató és ellátó csapatok nem. Ennek az volt az oka, hogy így motiválták az ellátó csapatoknál lévő katonákat arra, hogy jelentkezzenek frontszolgálatra.
Különböző fejadagoknak, köztük a német K-fejadagnak a tartalma
A brit mobil teázók (tea canteen)
A brit lakosság és a hadsereg számára is nagyon fontos volt a tea ivás. Ezért a briteknek már az első világháború idején is voltak mobil teázóik, amik többek között teát szolgáltak fel.
A britek ezt a szokásukat a második világháború idején is megtartották és nem volt ritka látvány, hogy a brit katonák a front közelében ilyen helyeken gyülekeztek. A brit mobil teázókban olyan cikkeket is lehetett kapni, amik máshol luxuscikknek számítottak, például forrócsokit vagy kávét.
Brit katonák teáznak miközben a háttérben légvédelmi lövegek tüzelnek
Összefoglalás
Mint ahogyan a fentiekből látszik, a legkorszerűbb az amerikai K-fejadag, míg a legspártaibb a német vastartalék volt.
Viszont hozzá tesszük, hogy ezek a fejadagok a vésztartalékok voltak, vagyis a katonák nem ezt ették minden nap. Ezek csak akkor játszottak szerepet, amikor a csapatok valamilyen oknál fogva nem számíthattak utánpótlásra és valamivel csillapítani kellett az éhségüket 1-2 napig. Ha katonák folyton ezen éltek volna, akkor hiánybetegségeik lettek volna.
Például még az amerikai K-fejadag sem volt elég arra, hogy a katonák huzamosan azt egyék és mellette tudjanak harcolni. A K-fejadagon élő egységek egy idő után fáradtságra panaszkodtak.
Emellett a gyakorlatban a helyzetet befolyásolhatta, hogy a csapatok lefoglalhatták a civil lakosság élelmiszer-tartalékait. Ez a keleti fronton különösen így volt.
Továbbá ugyan a német vastartalék eléggé spártai volt, de a háború kitörésekor a legtöbb országban még hasonló volt a helyzet. Az amerikai K-fejadagot is csak a háború kitörése után fejlesztették ki.
Viszont azt is hozzá tesszük, hogy azért számos olyan alkalom volt, amikor a katonáknak nem jutott a normál fejadagból. Ennek az volt az oka, hogy a második világháború az első világháborúval szemben nem állásháború volt, vagyis a front jóval gyakrabban volt mozgásban. Ezért az első világháborúval szemben jóval gyakoribb jelenség volt, hogy a katonák nem kaptak a mozgókonyhából meleg ételt.
Ezen okból például az amerikai hadseregben gyakran előfordult, hogy a katonák az alapvető ellátást jelentő C-fejadag helyett huzamosan a K-fejadagon éltek.
A villámháborús német haderő pedig támadó hadműveletek idején jelentős mértékben alapozott a zsákmányolásra az élelmiszer-ellátást tekintve. Ennek az volt az oka, hogy különben a csapatoknak be kellett volna várniuk a hadtápot, ami lassította volna őket. Ezért a német villámháborúba a zsákmányolás bele volt kalkulálva.
És némi érdekesség:
Aki utána néz, az észreveheti, hogy a cikkben felsorolt élelmiszereket és italokat erre szakosodott webáruházakban meg lehet rendelni. Ezeknek a jelentős része ráadásul nem csak a csomagolást, hanem a tartalmat tekintve is korhű, vagyis eredeti összetételnek megfelelően készítik el. Így akinek van rá elég pénze, az akár ajándékba is rendelhet az USA-ból az eredetivel megegyező csomagolású K-Ration-t vagy D-Ration-t. Csak ez elképesztően drága, azzal együtt, hogy az USA-ból kiszállítják, több tízezer forintba kerül, egy teljes napi K-Ration (reggeli, ebéd, vacsora) pedig a 100 ezer forint nagyságrendjében van.
Aki olcsón meg akarja úszni, az úgy is megoldhatja, hogy csak a korhű csomagolást rendeli meg és az élelmiszert maga teszi bele. Úgy nagyságrenddel olcsóbban kihozható. Amúgy az interneten nemcsak a fenti fejadagok rendelhetőek meg. Megfelelő webáruházakban megrendelhetőek a német és a brit fejadagok is és még sok más dolog.
Írta: HZS89
Források:
- Alex Büchner: The German Infantry Handbook
- https://combatgear.blog.hu/2018/11/23/erbswurst
- https://reaperfeed.com/the-complete-ration-of-german-soldiers-during-ww2/
- http://www.kration.info/
- https://vickersmg.blog/in-use/accessories/personal-equipment-of-machine-gunners/rations-and-sustenance/24-hour-ration/
- Brian Weathersby. Rations of the Red Army and Their Use in Reenacting
- https://cocoarunners.com/chocopedia/weapon-of-choice-chocolate/
- Handbook on USSR Military Forces
- https://www.smithsonianmag.com/arts-culture/the-battle-for-food-in-world-war-ii-86096814/
- https://verlagkopf.com/product/german-rations-1
- https://verlagkopf.com/product/dextrose-6-tablets-sport-energy
- https://www.carslaketea.co.uk/tea-and-how-important-is-was-during-world-war-two/
- https://www.bostonteapartyship.com/tea-blog/keep-calm-carry-on
- https://aspectsofhistory.com/rationing-and-the-black-market-in-paris-during-the-war/
- https://17thdivision.tripod.com/charlottesaxisattic/id16.html
- https://www.atlasobscura.com/articles/one-pot-meals-nazi-germany-eintopf
Képek:
- https://m.blog.hu/co/combatgear/image/egy%C3%A9b/erbswurst/1200px-erbswurst-1.jpg
- https://www.kration.info/_Media/k-ration-1941-2_med_hr.jpeg
- https://verlagkopf.com/product/dextrose-6-tablets-sport-energy
- https://www.kration.info/_Media/dration-6-1937_med_hr.jpeg
- https://img.atlasobscura.com/STEGEmz7Uzed5wTWqCjqAWQmbwX8Tf5rF-I-D6gPinM/rs:fill:12000:12000/q:81/sm:1/scp:1/ar:1/aHR0cHM6Ly9hdGxh/cy1kZXYuczMuYW1h/em9uYXdzLmNvbS91/cGxvYWRzL2Fzc2V0/cy9jODg0MzU3MjJk/ZWNjMTI3YzZfQnVu/ZGVzYXJjaGl2X0Jp/bGRfMTMzLTI5NSxf/V29ybXMsX1dIVy1F/aW50b3BmZXNzZW4u/anBn.jpg
- https://17thdivision.tripod.com/sitebuildercontent/sitebuilderpictures/sssinglebisc.jpg
- https://www.bostonteapartyship.com/tea-blog/keep-calm-carry-on
"You've been thunderstruck."
TierX szinten ...