*** Tank a garázsban: T-54 ***
A megkezdett tematikában még legalább 2-3 hosszabb bejegyzés a listámon, de még idő lesz, nem is árt neki az idő (Mondta Gandalf? Haló?

), így aztán most kitérő, hogy ne tűnjön el teljesen a tankos beszámolós. Ez pedig most csak egy lehet.
Megharcoltam vele. Kénytelen voltam, aminek egyik fő oka mindenképp az kell legyen, hogy némi vacillálás után úgy határoztam, hogy ez a küllemre legcsinosabb orosz közepes.
Egyébként is, tudni véltem, hogy odaértem valahová. High tier, high skill ceiling, OPish tank - meg kell mutatni! Nincs mire fogni!
Aztán bizony minimum felemás volt.
Mindenekelőtt, teljességgel képtelen voltam nyerni vele. Már az első százban 90% fölé szaladt a csillagozós százalék, de a meccsek kimenetele csakis pénzfeldobás alapon akart maradni. Kétszázötven játéknál még mindig 51 százaléknál tartottam. Azt gondolom, egyszerűen variancia. Meggyőződésem, hogy ekkora mintán még viszonylag simán benne van ilyen mértékű eltérés a solo várható értékemtől.
Ehhez kapcsolódóan, itt említem először, hogy rendkívül károsnak tartom a populáris statisztikás oldalakon megjelenített táblázatokat. Fals számpárok fals elvárásokat, azok meg frusztrációt szülnek a játékosokban.
De biztos! Igen, Gandalffal platoonban! Egyedül meg esetleg tier haton. Vagy talán három éve. Hozhatnék nálam jobb játékosokat, akár streamereket modellként, de nem nyújtom el. Az biztos (anélkül is, hogy említenénk a mérőszám nyilvánvaló hiányosságait), hogy lehet várni az a 1600 mellé az 56 százalékot tier nyolc plusz. Utána nyilván a 65 felettit. Aztán ezért is gyarapodik a dühöngő bal oldalt. Meg érkezik a következő "Úristen ma 38%-ban nyertem!, foch you WG!" komment.
Ettől függetlenül, itt az igyekezet, a teljesítmény nagyon sokáig nem találkozott jutalmazással, ami a tank vitathatatlan erényei mellett határozottabban kiemelte a gyengeségeit, bosszúságos pontjait is ebben az időszakban. De még azok előtt is, be kell látni, hogy "persze-persze", de azért már nem az, mint az évekkel ezelőtti - metában - elemzésekben volt. Főleg, a megjelenő kilences tárasok, amik egyrészt konkurencia a szinten, másrészt kényes matchup. Aztán nyilván az emelkedő átütések. Vagy egyszerűen csak hozzáerősödő mezőny.
Ha pedig egy dolgot érdemes csak említenem, akkor nálam, ami legjobban feszített húrt, cérnát is, idegszálat is, hogy minden létező irányból érkező lövés levette a láncomat. Ha úgy próbáltam kinézni, hogy a legkevesebbet mutassam, ha csak a szükségeshez képest öt másodperccel később fújtam visszavonulót, ha hulldown gondoltam magam, ha egyáltalán nem számítottam volna rá, ha akármikor, gond nélkül!
Nem volt mindig öröm..., de nem is jutott eszembe feladni. Csak azért is sikerült, sikerült mindezt magam mögött hagyni:
Tanácsom hozzá? Nah, az nem nagyon van. Fogj meg mindent, amit tudsz a játékról, azt tedd oda. Nem nagyon van pozíció, amit nem lehet vele megjátszani, nem nagyon van harc, amit nem lehet megharcolni vele. Van álca, van páncél, van 330 HEAT, van látótáv, van mobilitás. Csak az maradt, hogy jókor és jól.
Ezt pedig nem lehet leírni, általánosítani. Nem tudom. Legyetek proaktívak. Keressétek meg azt a "frontot", aminek az élén tudtok lenni. Mert, ha valamire mondjuk pont nem jó, akkor az a harmadik vonal. Ha valami nem visz elérőbb ezzel a tankkal sem, az az ücsörgő várakozás, felelősség hárítása, kezek széttárása.
Ide érve, meg lehet dicsérni, hogy nem az "OP medek" mantra ellenében fogalmaztam az egészet. Ettől még tragikusak a szerverstatjai, konkrét dobogós alulról, miközben itt költik a legtöbb ezüstöt a T9 játékosai.
Nem tudom, hogyan zárjam. Legyen mondjuk Harc-harc, előre!
Battlefield 2D style
"You've been thunderstruck."
TierX szinten ...