Jelenleg 277 vendég és 4 tag online

2019. július 20. 05:00

Ma 50 éve - Tisztelet a bátraknak (és a tudománynak)

Írta:
Értékelés:
(28 szavazat)
59 hozzászólás

A mai nap erről fog szólni sry, hiszen ugyanúgy nagy vasakról és az azokat irányító tökös emberekről emlékezünk meg. Szóval, sokaknak annyi van csak meg a fejében a holdraszállásról, hogy megtörtént, megcsinálták, de ügyes, ez is megvolt. Azt viszont már kevesebben tudják hogy mindezt olyan lélekvesztőkben utazva teljesítették, amikben a számítógép teljesítménye a mai telefonjaink töredéke volt (igen, a fogyasztás miatt is). És ez volt a legkisebb probléma, de erről lentebb... Megemlíteném még, hogy az én nézőpontom szerint nem Neil Armstrong lépett elsőként a Holdra, hanem Neil Armstrong és Buzz Aldrin. Hogy melyikük szállt ki először a kompból az már csak PR volt (nyilván a parancsnok élvezett elsőbbséget, illetve Neil vállalhatóbb volt úgymond erre a fontos szerepre, hisz Buzz inkább a nyers, szókimondó mivoltáról volt hírhedt, nem feltétlen volt "legendaképes"). Csak nézzétek meg a First Man című film végét (aki nem látta még, először nézze meg az egész filmet). Ott nem volt kérdés, nem volt segítség, nem volt semmi, csak le kellett rakni a vasat. Hibajelzések? Vészesen fogyó üzemanyag? Rossz pozíció? Armstrong mérlegelt, döntött, és nem szakította meg a küldetést, Buzz pedig egyetértett:

Emellett megemlíteném még az Apollo-11 3. tagját is, aki közben a Hold körüli pályán keringve várta a srácokat vissza és akinek a nevét szerintem az emberek 99%-a még soha nem is hallotta, méltatlanul. Michael Collins.

Ne feledjük, előttük soha senki még csak hasonlót sem csinált élesben, holdi gravitáció mellett. A végső műveletet megelőzően is olyan küldetések zajlottak le (földi gravitáció mellett), melyeknél csak hajszálon múlott hogy pl. Armstrong nem maradt ott. Ilyen volt a Gemini 8 is, ahol ugyancsak fellépett "némi" probléma, ahol kizárólag Armstrong extrém stresszhelyzetben tanúsított higgadtsága (és fizikuma) volt az, ami megmentette a legénység életét. A Gemini repülések során már csak egyetlen kipróbálatlan művelet maradt hátra, két űrhajó összekapcsolása, azaz a dokkolás. Lényegében ez a repülés zárta a sort a kipróbálatlan műveletek között, ez után a repülés után már csak a tudás elmélyítése, a gyakorlás volt a célja a további repüléseknek. A Holdnál minden probléma ami szembejött, teljesen új volt; ide tök kellett, és természetesen magas mérnöki és egyéb képzettség, no meg persze repülési zsenialitás. Tisztelet a bátraknak és a mérnököknek akik mindezt lehetővé tették.

És akkor még néhány érdekesség a holdraszállásról:

  • Armstrong történelmi "kis lépése" valójában egy kisebbfajta ugrás volt. A holdkomp létrájától a holdfelszínig 110 centimétert ugrott. (A talp nem csúszott össze, ahogy a mérnökök várták, hanem derékmagasságban tartotta az utolsó létrafokot. Ezt bizonytalannak ítélte meg, ezért mielőtt folytatta volna a holdsétát, inkább visszaugrott az alsó fokra, hogy vissza tud-e jutni. (gondolom Buzz megköszönte ezt neki utána)
  • Maga a holdséta csupán két órára korlátozódott, ugyanis a NASA szakembereinek akkor még fogalmuk sem volt, hogy a szkafanderek mennyi ideig tudnak ellenállni az extrém (éjszaka akár mínusz 180, nappal pedig 140 °C között ingadozó) hőmérsékletnek.
  • Miután visszatértek a sétáról a holdkompra, a csizmájukra tapadt, mintegy négy milliárd éves "holdpornak" elmondásuk szerint olyan volt a szaga, mint a használt puskapornak.
  • Becslések szerint 500-600 millió ember nézte a tévéképernyőkön keresztül élőben a holdraszállást. Az arányosítás miatt érdemes megemlíteni, hogy a mostani 7,5 milliárd emberrel szemben akkoriban "csupán" 3,6 milliárdan laktak a Földön.
  • Neil Armstrong az utazásra magával vitt néhány fadarabot abból a repülőgépből, amellyel a Wright-testvérek 1903-ban úttörő repülésüket megejtették.
  • Az armalcolit ásványt, amelyet az első holdraszállás során fedeztek fel Aldrinék, az Apollo-11 három asztronautája nevének első néhány betűi alapján nevezték el: ARMstrong, ALdrin és COLlins.
  • Armstrong és Aldrin kis híján a Holdon ragadtak, mivel a holdkomp motorja egy törött kapcsoló miatt nem akart beindulni. Végül egy golyóstoll segítségével sikerült aktiválni.
  • Az amerikai zászló, amelyet a Holdon járt első emberek állítottak, valójában alig néhány óráig állt, ugyanis ledöntötte a felemelkedő holdkomp keltette nyomáshullám.
  • Miután visszatértek a Földre, az Apollo-11 legénységének 21 napot kellett karanténban töltenie (A karantén szó eredetileg a quarantina olasz szóból ered, ami 40 napot jelent, ugyanis ennyi ideig tartották Velencében elzárva a pestis idején az újonnan érkezőket - Jacktor).
  • "A legrizikósabb része a missziónak kétségkívül az volt, amikor Armstrongnak és Aldrinnak vissza kellett kormányoznia a leszállóegységet a parancsnoki modulhoz, amelyben Collins várta őket. Ha itt bármi rosszul sült volna el, visszatértek volna a holdra, és valószínűleg vagy éhen haltak volna, vagy saját kezükkel kellett volna véget vetniük az életüknek. Ebben a forgatókönyvben Nixon megszakította volna a kommunikációt a két férfivel, és elmondta volna a világnak, mi történt." Érdekes cikk a 24.hu-n.
  • A Saturn V hordozórakéta

És végezetül néhány friss Apollo-s panorámakép a NASA-tól, melyeket több fénykép összeillesztésével készítettek az évforduló alkalmából:

Források:

Utoljára frissítve: 2019. július 21. 07:38
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
karakter van hátra.
Hozzászólások betöltése... A hozzászólás frissítve lett 00:00.

KERES
© 2019 eSports Pro Ltd. Minden jog fenntartva.