Jelenleg 330 vendég és 7 tag online

2018. április 27. 06:40

A második villers-bretonneux-i csata (by Soshykin)

Írta:
Értékelés:
(36 szavazat)
5 hozzászólás

Április 24-én volt a második villers-bretonneux-i csata századik évfordulója.

Ez a csata többek között azért is jelentős, mert a történelem során itt zajlott le az első tankcsata.

A csata előzményei

1918 áprilisában még nagyban zajlott a német hadsereg tavaszi támadása, amit márciusban kezdtek meg. Az egyik fő céljuk Amiens elfoglalása lett volna, amivel két részre szerették volna osztani a szövetséges erőket és az utánpótlásukat akarták elvágni. Az Amiens felé tartó sereg a 15 darab A7V tankkal megközelítette Villers-Bretonneux kisvárosát. Ha át tudtak volna törni a városon, akkor egy olyan magaslathoz jutottak volna el, ahonnan könnyen tüzérségi támogatást nyújthattak volna Amiens támadása során.

A szövetséges oldalon a brit 8. hadosztály megfogyatkozott emberei, néhány francia idegenlégiós és egy osztag volt, akiknek 3 darab Mark IV (egy male: löveggel felszerelt és két female: géppuskákkal felszerelt verzió), és 7 Mark A Whippet állt rendelkezésükre. A brit tankok és a tüzérség a Villers-Bretonneux mögött található erdőben rejtőztek.

A járművek

A német A7V

A tank 33 tonnás, 7,34 méter hosszú, 3,1 méter széles és több mint 3 méter magas volt. A legénysége 18 főből állt, egy 6 fontos (57 mm) löveg volt a felépítmény frontjában, emellett hat darab 7,9 mm-es MG08 géppuska volt a páncéloson. A tank végsebessége úton 15 km/h, terepen 6,5 km/h volt. A járműből összesen 20 darabot gyártottak le a németek és szinte az összes kapott egy egyedi becenevet.

A brit Mark IV Male

A klasszikus trapéz formájú tank 27-29 tonna volt, több mint 8 méter hosszú, majdnem 2,5 méter magas és 4,2 méter széles. A legénysége 7-8 főből állt és két változata volt:

  • Male változat: 2 darab 6 fontos löveggel (1-1 a tank két oldalán) és 3 db .303-as géppuskával felszerelve
  • Female változat: 5 darab .303-as géppuskával felszerelve

Végsebességük 6 km/h volt.

A brit Medium Mark A Whippet

Súlya 14 tonna, 6,1 méter hosszú, 2,6 méter széles és 2,75 méter magas volt. Legénysége 3 főből állt és 4 darab Hotchkiss .303-as géppuskával volt felszerelve. Végsebessége kicsivel több volt, mint 13 km/h.

A német támadás

Április 23. és 24. közötti éjszakán a németek tüzérségi támadás alá vették a területet. 1200 ágyúval tüzeltek repeszromboló és mustárgáz lövedékeket. Másnap reggel megindították a támadást és elfoglalták a várost. Ezután az erdő felé fordultak a lövegek, mert a németek alacsonyan repülő felderítői meglátták a tankokat az erdőben.

A Mark IV-esek feladata a német támadás megállítása volt. A tankok legénységei is kaptak a gázból, volt több olyan, akit hátul kellett hagyni, mert nem voltak harcképesek, a többiek égő szemmel és tüdővel bemásztak a tankjaikba.

Frank Mitchell hadnagy

A male Mark IV-esen Frank Mitchell hadnagy volt a parancsnok és két legénységi tagjuk hiányzott a gáztámadás miatt. A két female variánssal együtt kimásztak az erdőből az ellenség felé. Hamarosan összetalálkoztak három darab A7V-vel és a gyalogsággal. A legközelebbi, Nixe becenevű német tankot, Wilhelm Biltz hadnagy irányította és 270 méterre voltak a Mark IV-esektől.

Wilhelm Biltz hadnagy

A tankcsata

Mitchell cikk-cakk irányban támadott, hogy összezavarja az ellenséges tüzérséget és az egyik lövegkezelője elkezdett menet közben lőni a Nixe-re. Mivel ekkoriban még nem volt lövegstabilizátor és a tankok felfüggesztései sem voltak kiforrottak, egy menet közben leadott lövés sem talált. A német tank viszonozta a tüzet egy páncéltörő lövedékkel és a találat miatt szikrák és repeszek keletkeztek a Mark IV küzdőterében. Az egyik géppuskakezelő emiatt megsérült mindkét lábán.

Mitchell kivitte a tankot az ellenséges géppuskatűz hatásos távolságából és úgy fordította a járművet, hogy a másik lövegkezelő is megpróbálhassa eltalálni a német tankot. Mivel a tank tovább imbolygott, ez a löveg sem találta el az A7V-t. Közben Mitchell észrevette, hogy a két female Mark visszavonult, mert mindkét járművet eltalálták és a tankokon tátongó lyukakon keresztül könnyen eltalálhatták volna a legénységet puskákkal is. A géppuskáik egyébként sem lettek volna hatásosak a Nixe ellen.

A lövegkezelő egyre pontosabban lőtt a célra, ezért Mitchell megállította a tankot, ezzel könnyű célpont lett az ellenséges tankok és tüzérség számára, de a lövegkezelő háromszor is eltalálta Blitz páncélosát, ami ettől megdőlt. A német legénység elhagyta a járművet és a Mark IV legénysége géppuskatüzet nyitott rájuk.

Egy korabeli újság ábrázolása a tankcsatáról

A 6 fontos lövegekbe ezután kartácslövedéket töltöttek, amivel a támadó gyalogságba lőttek. Közben két másik német tank, a Siegfried és Schnuck is közelített feléjük. A Mark IV legénysége a vesztüket érezve rálőtt az egyik német járműre. Bár a lövés célt vétett, a német tankok valamiért visszavonulásba kezdtek. Mitchell és a tank viszont még mindig a semmi közepén volt, mint kitűnő célpont a német tüzérség számára.

Az ellentámadás

Mitchell ismét mozgásba hozta a páncélost. Cikk-cakkban mászott keresztül a semmi földjén a Mark IV, miközben a német tüzérség szórta rá a lövedékeket. Egy ellenséges repülő érkezett meg a tank felett pár száz méterre és egy bombát dobott rá, ami a célpont előtt robbant fel. Szerencsére nem lett semmi baja a brit járműnek, de a vad manőverezés közben pár perccel később belecsúsztak egy kráterbe, ahonnan látszólag nem volt kiút, mert a tank motorja leállt. A távolban látszott, hogy a német gyalogság egy friss támadásra készül. Ahogy a tüzérségi lövedékek egyre közelebb és közelebb csapódtak be, Mitchell legénységének sikerült újra beindítani a tank motorját.
Megkönnyebbülve látták, hogy a 7 kis Whippet teljes sebességgel „rohan” a német gyalogság felé. Amikor a két oldal összetalálkozott, a Whippetek belegázoltak a német seregbe és elkezdték őket lőni a géppuskákkal. A német gyalogság gyorsan menekülni kezdett. Amikor vége lett a rohamnak, csak 3 Whippet tért vissza, a többiből égő roncs lett. A hiányzó legénység sorsa nem ismert, de egy ilyen támadás után valószínűleg nem lett belőlük hadifogoly.

Mitchell folytatta a támadást és megközelítette Villers-Bretonneux-t. Egy negyedik német tank jelent meg úgy 900 méterre és tüzet nyitottak egymásra, miközben továbbra is mozogtak a csatatéren. Végül egy tüzérségi lövedék lelőtte a Mark IV egyik lánctalpát, így csak egy adott körvonalban tudott mozogni a tank. Ekkor Mitchell elhatározta, hogy befejezik a támadást. Kilőtték a maradék lőszert a tankból, majd a nyílásokon keresztül visszamentek a legközelebbi barátságos lövészárokba.

Amiens megmenekül

A villers-bretonneux-i templom a harcok után

Így végződött a történelem első tankcsatája. Frank Mitchell a tetteiért megkapta a hadikeresztet. A csata közbeni szünetek egyikében a britek visszaszerezték Mitchell tankját. A Blitz és a Nixe maradék legénysége észrevette, hogy a motor még mindig működőképes volt saját tankjukban, ezért visszamentek érte és 2 kilométerrel arrébb vezették, mielőtt végleg lerobbant.

Április 24-én este az ausztrál 13. és 15. dandár parancsba kapta a város visszafoglalását. A támadás elején a német géppuskaállások miatt megfogyatkoztak az ausztrál erők, de néhány ausztrál roham a német géppuskák ellen segített az előrenyomulásban. A két dandár kitakarította Villers-Bretonneux-t és a németek visszavonultak. Hiába voltak túlerőben a németek, az ausztrálok sikeresen visszafoglalták másnap reggel a várost. Amiens megmenekült.

A Mephisto szövetséges kézre kerül

Mephisto a queenslandi múzeumban

A tank a második villers-bretonneux-i csata során esett el 1918. április 24-én. A csata során az ausztrál, brit és német seregek is több alkalommal megkerülték a tankot, amit elhagyott a legénysége, miután beleborult egy árokba.

A 7. dandár 26. zászlóaljának emberei, akiknek legtöbbje queensland-i volt, kitaláltak egy tervet a tank megszerzésére. 1918. júliusában szövetséges tüzérségi támogatás alatt az ausztrál gyalogság és két brit jármű (vagy Mark IV-esek, vagy Gun Carrierek) előrenyomultak és visszavontatták a tankot a saját oldalukra a németek szeme láttára.

A Mephisto 1918. július 22-én történt elzsákmányolásában nagy valószínűséggel a következő katonák vettek részt: F.R. Hanson őrmester, J. Battley, G. Bradley, T. Clark, H.J. Dray, E.J. Frost, A.W. Heit, J.J. Kennedy, T.M. Kingston, R.J. Lewis, A.G. Masters, W. Sam, és G.H. White közlegények.

Mephisto a bemutatópályán

Ezután a Mephisto-t az 5. Tank dandár bemutatópályájára vitték Amiens mellé. Innen Merlimontba szállították vonattal, majd Dunkirk-ből Londonba került. Többen javasolták, hogy végül Ausztráliában állítsák ki a tankot, mint hadizsákmány és 1919. április 2-án Tilebury-ben hajóra rakták a járművet. A hajó Sydneybe vitte, hogy majd a canberra-i emlékműnél állítják ki, de végül Brisbane-ben kötött ki, ahonnan két úthenger segítségével 11 óra alatt elvontatták a kb. 3 kilométerre található Queensland Múzeumba.

Úthengerek vontatják a Mephisto-t

Ez az egyetlen épségben maradt A7V abból a 20-ból, amit legyártottak a németek.

Mephisto az Ausztrál Háborús Emlékhely kiállításán, 2016


Írta: Soshykin

Utoljára frissítve: 2018. április 27. 07:06
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
karakter van hátra.
Hozzászólások betöltése... A hozzászólás frissítve lett 00:00.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Sirok erik · 1 éve
    Soha nem a minőséggel volt a probléma hanem a mennYiséggel ugye assuem erre 817 mark 4 meg stb jutott!

    Azért 20 is jòl szerepelt!;!
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    hifimumus · 1 éve
    Köszönjük!!!
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Troll_Doll · 1 éve
    Érdekes cikk volt, köszönöm! :taps:
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    tete · 1 éve
    Csodálatos ilyen történeteket olvasni! Köszönjük! :-)
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Rallyefan81 · 1 éve
    Köszi!

KERES
© 2019 eSports Pro Ltd. Minden jog fenntartva.