Bevezetés

Első nyolcas prémium tankomat, egy klasszikust fogok bemutatni részletesen: az egykor népszerű, mára viszont igencsak megkopott fényű IS-6-ot.

Az IS-6 és a B(lack) változat között az állandó álca és a kötvényes elérhetőség a különbség, műszakilag teljesen azonos járművek, így az elemzés mindkét tankra vonatkozik.

Mivel van két stílusban hozzá fogható tank, a WZ-111 és a 112, menet közben egy-két mondatban összevetem modulonként őket.

Történelmi áttekintés - rosszkor, rossz helyen

A Nagy Honvédő Háború alatt, miután a szovjetek 1943-ban Kurszknál szembesültek az új német nehézfegyerzettel - például a Ferdinand nehéz páncélvadásszal -, gyorsan megfogalmazódott az igény egy új nehéz tankra. 1943 novemberében a GABTU (Fegyveres Erők Főigazgatósága) elrendelte egy 55 tonnás nehéz tank fejlesztését. A Cseljabinszki Traktorgyárban (ChKZ) két üzemet bíztak meg a feladattal, amivel 1944-ben a szovjet nehéz tankok fejlesztése két irányt vett: egy új nehéz tank fejlesztése; a meglévő IS-2 fejlesztése, ami később elkülönült kisebb és drasztikusabb modernizációs projektekre (előbbi keretein belül alkották meg az egyszerűbb frontpáncélzatú 1944. modellévi IS-2-t).

Az új harcjármű fejlesztése az SKB-2-ben, Nyikolaj Dukhov - Zsozef Kotyinnal a társtervezője volt az IS tankoknál - vezetésével zajlott. Itt tervezték meg az Object 701-et, amiből később az IS-4 lett.

Az SKB-2 új tankja, az Object 701

Az IS-2 jelentősebb modernizálásán a Zsozef Kotyin vezette 100-as Számú Kísérleti Gyárban (a továbbiakban 100-as Sz. K. Gyár) dolgoztak kezdetben, majd egy teljesen új tankkal álltak elő a "versenytárs" üzemmel szemben: ezek az Object 252 és 253.

Az említett 100-as Sz. K. Gyárban az IS-2 fejlesztési terv munkálatai még a idevonatkozó GKO (Államvédelmi Bizottság) határozat előtt megkezdődtek. Emellett nem is egy szokásos IS-2-n dolgoztak. Ekkor született meg a Shashmurin-féle IS-2 (a játékban IS-M), ami inkább ellenfele volt az Object 701-nek, mintsem egy modernizált IS-2. A projektet viszont leállították, mert átcsoportosították az erőforrásokat egy 1944 áprilisáig a katonai vezetés számára is titkos tervezetbe. Ebben a titokban született meg az Object 701 vetélytársa. Érdemes megjegyezni, hogy a Shashmurin-tervezetből a döntött páncélzatú testnek, a hajtógörgőnek, a nagy futógörgőknek és a toronytetőn az ágyú feletti karbantartó nyílásnak az ötletét hasznosították a későbbiekben.

A 100-as Számú Kísérleti Gyár IS-2 fejlesztési tervezetei. Középen az IS-2, balra egy gömbölyített testű makett, jobbra a hagyományos páncélzatú modell. Utóbbiból lett az IS-6

A tank az IS-2 modernizálása keretében készült (projekt elvárása), lekorlátozva a fejlesztési lehetőségeket, holott kevés alkatrészt alkalmaztak a donorból. Eközben az új tank nehezebbnek, jobban páncélozottnak és erősebben felfegyverzettnek készült. A nagyobb tömeg egyidőben jelentette egy erősebb motor szükségességét. Erre a célra két jelölt állt rendelkezésre, a 620 lóerős V-11 és a 750 lóerős V-12, amit az Object 701 is használt. Az előbbit elégségesnek találta a tervező iroda. Érdekesség, hogy ahhoz egy elektromos erőátvitelt terveztek kapcsolni, amire nagy hatást gyakorolt a Kurszknál zsákmányolt Ferdinand nehéz páncélvadász. Arról viszont a szovjet mérnökök sem tudhattak eleget, hogy több tíztonnányi teher alatt hogyan viselkedik az elektromos erőátvitel - elvérzik. Ez tervezési hibákra, túlzott összetettségre, minőségi hiányosságokra és túlterheltségre vezethető vissza. A saját elektromos erőátvitelüket a szovjetek egy egyedi KV-1S-ben tesztelték. Az új meghajtás mellett tartaléknak szántak egy hagyományos, az IS-2-éhez hasonló mechanikus váltóval szerelt példányt. Az végül a V-12 aggregátot kapta, 700 lóerőre csökkentett teljesítménnyel.

A védettség növeléséért, a 48-as Számú Tudományos Kutatóintézettel szoros együttműködésben, a páncéllemezek élesebb szögben megdöntésével szándékoztak az Object 701-hez fogható páncélzattal előállni.

Erősebb ágyút terveztek a toronyba elhelyezni, 122 mm-es kaliberrel, de 850-900 m/s-os torkolati sebességgel. A tankba először a D-30 kódjelű 122 mm-es löveg került, ami kezdetben az előbbi követelmény teljesítésére készült. Végül ugyanazokkal a ballisztikai jellemzőkkel és csőszájfékkel bírt, mint a D-25, és drágább is lett, viszont helytakarékosabb, könnyebb volt, és rövidebb töltési idővel rendelkezett. Egy másik tervező iroda párhuzamosan dolgozott egy másik főfegyverzeten. BL-13-nak nevezték az ágyút, ami alkalmas volt a magasabb torkolati sebességre, számos alkatrésze megegyezett a D-25-tel, és egyedi csőszájfék jellemezte.

A véglegesített Object 252/IS-6, 1944 augusztusa, a BL-13 löveggel

Elrendelték 1944 nyarán a komponensek - test, torony, kétféle erőátvitel - gyártását. Az év augusztusára véglegesült a tanknak a kinézete. A dizájnjára hatott mind az 1944. évi IS-2, mind az Object 701, ezért valahol a két konstrukció között helyezhető el. Ennek ellenére eredeti tervezés. Az Object 252 és 253 nem csupán abban különbözött, hogy a 252 mechanikus, a 253 az új elektromos erőátvitelt használta. A 252 új, 750 mm átmérőjű nagy futógörgőkkel rendelkezett, ahogy a játékban is látható, míg a 253 korábbi IS harckocsikhoz hasonló megoldással rendelkezett. A technikai paraméterekben is mutattak eltéréseket: az Obj. 252 tömege 51,5 tonna, maximális sebessége 43 km/h volt, ezzel szemben az Obj. 253 54 tonnát nyomott, és 35-gyel tudott haladni.

Közelebb az Object 253, mellette az Object 252. Észlelhető az eltérő futómű megoldás

A páncéltestek tesztelése késve, 1944. szeptemberben, utána decemberben zajlottak. Az első próbák eredménye vegyesen alakult: a nagy szögben döntött páncéllemezek ötlete jelentősen növelte a védettséget, ugyanis a német 88 mm-es PaK 43 (hosszú 88-as) egyáltalán nem tudta beütni az IS-6 frontját. Azonban a hegesztési varratok a lövést követően tönkrementek - ez sajnos általános probléma volt a korabeli szovjet nehéz tankoknál. A decemberi lövéspróbák rosszabbul sikerültek a szeptemberieknél.

Az egyetlen Object 252 legyártása 1944. szeptember második felében kezdődött az Uralmash (UZTM) gyárban, ahol a hengerelt lemezekből hegesztett testet és az öntött tornyot készítették. Ezeket továbbították a 100-as Sz. K. Gyárba, ahol megkezdődött az összeszerelés.

Object 252 a próbákon, 1944. november-december

1944 novemberében a részlegesen kész Object 252 megkezdte a mobilitási próbákat. Egy hónapnyi tesztelés alatt 825 kilométert tettek meg a tesztjárművel, ebből az első 31-et torony nélkül, és nem zajlott zökkenőmentesen. A sebességváltó nagy sebességen túlmelegedett (igen, a kemény szovjet tél során), de ez közel sem okozott akkora problémát, mint az új futógörgők. Előzetesen az Object 244-en tesztelték, ahol egy törésre és egy nagy (350 mm-es) megrepedésre került sor 1400+ kilométer után. A 252-n 14(!) alkalommal kellett futógörgőt cserélni, ami több egy teljes szettnél.

elmerültek még generátor problémák, kevesellték az üzemanyag-kapacitást (100-120 km-re volt elég), és a sofőr kilátása, valamint elhelyezkedése is kifogás tárgyát képezte. A 100-az Sz. K. Gyár tervező irodájában 1944 novemberében egy fejlesztett Object 252 alváz tervével álltak elő - ezt Obj. 252U-ként ismerjük a korabeli történészeknek és a WG-nek köszönhetően. Ez volt az első szovjet tankok egyike, amelyik ún. csukaorr páncélzattal rendelkezett. Ugyanezt a stílust megkapta az IS-2 is (avagy a kínai fát erősítő 110). Kotyin parancsára Moszkvába küldték a tankot a tervrajzokkal együtt, ez viszont nem segített. '44 decemberben tesztelték az Object 703-at/Kirovets-1-et, az IS-3 prototípusát, ami fejlesztett páncéllal rendelkezett, és sokkal megbízhatóbb volt. A felső vezetés a Kirovets-1 fejlesztését támogatta, ami az IS-6 végét jelentette. Egy extra csapát jelentett az IS-6 projektre, hogy a tornyának az oldala nem tudta megállítani a test tesztelésénél említett PaK 43-at. Az IS-6-ra szánt erőforrásokat innen teljesen átcsoportosították az Object 701-hez.

Mi történt ezalatt az elektromechanikus váltóval szerelt Obj. 253-mal? Semmi bíztató. Az Obj. 252-höz képest elveszett a problémákban. '44 októberében kezdődtek a munkák, egy komoly figyelmeztetéssel kísérve. A motor által közvetlenül meghajtott főgenerátor és a hozzá közös tengellyel kapcsolt háromfázisú szinkrongenerátor a próbák alatt durván túlmelegedett. Az erőátvitel gondjai mellett az Obj. 252-n tapasztalt nyűgök is megjelentek. Egyes állításokkal ellentétben nem került sor a 253 próbájára a 252-vel egyidőben, de későbbi időpont sem ismert. A 253 építési és tesztelési történetére rászállt a rejtély fátyla. 1945 elejére kellett volna elkészülnie, de az erre vonatkozó információ hiányzik a levelezésekből. Ez a próbákon mutatott rossz teljesítménnyel magyarázható, ami csak a tervező emlékirataiban jelent meg. M.I. Kreszlavszkij kinevezett vezető tervező azt írta, hogy 10 km-nyi vezetés után a motortérben tűz ütött ki, és a tank irányíthatatlanná vált. Ez vetett véget az Object 253 tesztelésének. A világháború után, az IS-7 fejlesztése miatt ismét előkerült a rosszemlékű jármű az erőátvitele okán. Helyreállították, rövid ideig tesztelték, de sorsa nem változott.

Összességében az IS-6 azért vesztett a háziversenyben, mert nem volt megbízható, és nem rendelkezett az IS-2-vel - leszámítva a páncélzatot -, az IS-3-mal, az Object 701-gyel, a fő vetélytárssal összevetve pláne semmilyen előnnyel. Az IS-2 és Object 701 közötti színvonal azt jelentette, hogy nem érdeklődött utána a hadsereg, sem a felső vezetés. Ennek ellenére az IS-6 projekt egyes elemei, mint a hidraulikus szervós kormányzás, a nagy futógörgők és a BL-13-as löveg megmaradtak további tesztelésekre.

Teljes méretű Object 252 modell, 1944 ősze. Érdemes megtekinteni a BL-13-ra jellemző csőszájféket.

Akinek sikerült a tankról az érdeklődését kellően felkeltenem, bátran nézzen rá az alábbi forrásokra:

• https://www.tankarchives.ca/2021/05/wrong-place-wrong-time.html
• https://www.tankarchives.ca/search/label/IS-6
• https://warspot.ru/2793-elektrostalin-6 (fordító javasolt)
• https://tanks-encyclopedia.com/object-252-improved-object-252u/ (átvezetés a 252U-ra)

PARAMÉTEREK

Ágyú

A klasszikus 122 mm-es doronggal fogunk dolgozni, aminek valamennyi változatával találkozhatunk három nemzet 36 járművén, a hatos szintű SU-100-tól a tízes szintű IS-4-ig bezárólag. Az IS-6 a D-30 kódnévre hallgató ágyút kapta. Előfutárnak a szokásos ismérvek: nagyot üt, lassan tölt, pontatlan, lassan céloz, sokba kerül a lassan szálló és mérsékelt átütésű lőszer. A 122 mm-es D-30 adatai:

• Tűzgyorsaság (RoF): 5,35 lövés/perc
• Újratöltési idő: 11,22 sec
• Átütés (AP/APCR/HE): 196/225/61 mm
• Sebzés (AP/APCR/HE): 390/390/530 hp
• Szórás: 0,42 m/100 m
• Célzási idő: 2,68 sec
• Lövedékek sebessége (AP/APCR/HE): 790/988/790 m/s
• Percenkénti sebzés (DPM): 2086

Kezdem az átütéssel. Egy prémium tanknál fontos, mennyire igényli a prémium lőszert, mert ez nagyban befolyásolja a bevételünket - amiért részben játszunk prémium járművekkel. Első pillantásra aggasztónak tűnik 196 mm átütés, könnyített matchmaking ide vagy oda. Ez a legalacsonyabb érték a nyolcas nehéz tankok között, pariban a WZ-111-gyel és a 112-vel, nem sokkal lemaradva a Chrysler K-tól és a VK 45.02 A-tól, pedig utóbbi kettő lát tízes tankokat is. Meglepődhettek szavaimon, de a 196-os átütés alap lőszerrel még a kisebbik gond. A nagyobbik a 225 mm-es APCR penetrációval van - nem úgy a kínai tesóknál, ahol 250 mm-es HEAT-et kapunk. A második legkisebb prémium átütéssel van dolgunk: megelőzi ugyan a KV-5 219 mm-ét, de ne flexeljünk. Egyes nyolcas tankok ellen is éppen elégséges lehet 225 mm APCR pen (khm Chrysler K), a keményebb kilences nehezek meg felnevetnek, akár sírva is fakadnak. A gyakorlatban viszont legtöbbször kielégítőnek tűnt mindkét érték. Ehhez elengedhetetlen a gyengepontok ismerete: alsó lemezek, kupolák, ritkábban távmérők, géppuska pontok, váll-lemezek, toronytetők. Nincs mese, barátunk lesz a tanks.gg és a páncélátütést jelző célzópont. Egy kicsit a játékunkat is az alacsony átütéshez kell igazítanunk, de erről majd később. A repesz lőszerrel elsődlegesen a papírabb tankokat tunkoljuk - Borrasque-ok, Rhm. Skorpion-ok, SU-130PM-ek és társaik aggódjanak -, vagy az ellen átüthető oldalát és hátát. Végső esetben a nagyon alacsony (100 HP alatt) életerejű, de nehezen átlőhető ellenfelekre tartogassuk.

Amennyiben sikerült valakit átütni, 293-488 életerővel rövidítjük meg az életerejét. Nyilván nem olyan letaglózó érték, mint a 420 (53TP), a 440 (pl. Obj, 252U, 50TP pr., VK 100.01 P), vagy a 460 (OP-gyanús Škoda T 56), satöbbi, de azért ma is megérzi az ellenfél. Persze akkor, ha el is találjuk, amire célzunk.

Az ágyúnak a lőszer átütés mellett két rossz tulajdonsága van. 42 centit tévedhet 100 méterenként, amit néha közelre lövésnél is sugall az ágyú. Egyszerűen nem támogatásra van kalibrálva a löveg, papíron. Ettől függetlenül lőhetünk vele 350 méteren túlra, gyakran megy a lövés a célkör belső harmadába. Ne kaparjuk az asztalt, ha mégis tévesztünk, és ne gyenge pontot akarjunk ellőni, hanem elsődlegesen az egész tankot. Tipikus ruszki kőhajító: van, hogy a kirajzolási távolságon eltalál bármit, de előfordult, hogy alig 80 méterről egy KV-4 Kreslavskiy kupolát nem karcolt meg, pedig az egy tekintélyes kinövés. Kicsit megbízhatóbban érkeznek a célba a lövedékeket, mint a kínai tesóknál. A rejtett szórási értékek az alábbiak: test forgás és mozgás közben +0,23 m, toronyforgás közben +0,12 m. Előbbi 8%-kal rosszabb, utóbbi viszont 7,6%-kal jobb az átlagnál. Ennek sok jelentősége nincs, tegyünk rá vagy egy vertikális stabilizátort, vagy egy fejlesztett forgási mechanizmust, hogy ne essen annyira szét a célkereszt bármilyen mozgás közben. Menet közben maximum 75 méterig javallott lőni vertikális stabilizátorral, azon túl szerencsejáték. Alkalomszerűen "kellemesen" meglep az ágyú, amikor maximum sebességgel 300 méterre mozgó könnyű tankot eltalálok. Ilyen pillanata valamennyiünknek volt legalább egyszer, de, mint mondtam korábban, ne erre alapozzunk.

Nem elég a szórás? Rendben: lőszer sebességünk sereghajtó, 790 m/s. Szándékosan használtam a kőhajító megnevezést, még a röppálya is kellően íves nagyobb távolságokon. A szórás melletti másik tényező, ami korlátozza a löveg használhatóságát messzebb lévő, főleg mozgó (és kicsi) célpontok ellen. Közelharcban, ami az elsődleges élettere az IS-6-nak, ez jóval kevésbé érződik. Tízenpár csata alatt rá lehet érezni, aztán klasszul élhetünk vele, mégsem erről van szó. Ami gyenge, azon nincs mit takargatni, maszkírozni. Az APCR 988 m/s-os sebessége határozottan felhasználóbarátabb és laposabb a röppályája is.

A célzási idő az orosz sztenderdekkel és a 122-es kaliberrel szemben meglepően jónak mondható 2,68 másodperc - a teljes kb. 4 másodperc -, bár a sebzéshez képest semmi kiemelkedő.

Az ágyú legjobb tulajdonságát hagytam a végére. Nem a 390-es alfára gondolok. Még csak nem is a kaliberére - amivel könnyebben okozunk megsemmisítő modulsérülést, és automatikusan átütünk 40,6 mm-es és vékonyabb lemezeket, hála a 3x-os kaliber szabálynak -, hanem az egy perc alatt kiosztható sebzésére. Csupaszon, 100%-os legénységgel 2086 sebzéssel tudjuk rövidíteni az ellent. Ez ugyanannyi, mint a távoli rokon IS-M-nek, és az amerikai T26E5-nek, jobb a WZ/112 duónál, és a nyolcas nehezek között a középmezőny krémjéhez tartozik. Ekkora alfával ez barátságos tulajdonság - egyfajta kompenzáció az alacsony átütésért.

A lőszerek ára az ennél az ágyúnál megszokott, alapvetően magas: az AP 1025, az APCR 4800, a HE pedig 608 kredit.

Felszerelésekkel és legénységi képességgel javíthatunk az ágyú legtöbb statisztikáján. Íme egy táblázat:

A nyílt pályás összeállítás az alábbi: töltésgyorsító tűzerő második felszerelési hellyel, v. stab., parallaxis beállítás, bajtársak, sima utazás és pillanatkép. A városi annyiban tér el, hogy v. stab. helyett szellőzést alkalmazok.

Az ágyú kitéríthetősége +20° és -6°. Az előbbivel gondunk csak morbid szituációkban lehet, az utóbbi behatárolja a dombharcos képességeinket. Szovjet tankok között a jobbak közé sorolnám, de a kisebb buckákon, meg törmelékdombokon túl keveselni fogjuk.

37 lőszert vihetünk egy csatákba. Egyszer sem fenyegetett a kifogyás, még a legjobb, 5600 kiosztott sebzéses körben sem fogyasztottam el 25 lőszernél többet.

Két lőszerkiosztással rendelkezem: könnyebb meccsekhez 29 AP, 5 APCR és 3 HE, nehezebbekhez pedig 24/10/3. Három repesznél több indokolatlan, azt viszont a felhasználóra bízom, mennyire kevesli az 5, esetleg 10 prémiumot, főleg a mai játekmenet (meta) ismeretében. Nekem 470+ menet alatt kétszer fogyott el az 5 APCR, abból is egyszer volt igazán értelme. Nyilván egyéntől függ, de prémium tank révén kizárólag indokolt esetekben nyúlok az APCR-hez.

Torony

Jöjjön a páncélzat vitatható része, ahol a kínai tesók brillíroznak. Papíron 150/150/100 milliméter vastag, viszont a kialakítás kárpótol érte. Szemből van egy 150 mm-es lövegpajzs, mögötte szinte mindenhol még 150 mm acél. Ez átlagosan 330-360 mm páncélt jelent, ami a legtöbb lövést, még a magas átütésű lőszereket is szívesen megeszi. Azt tapasztaltam, hogy a tanks.gg modellel ellentétben az ágyú körüli keskeny gyűrűt be lehet lőni, még 200-as átütéssel is. Ez még úgy is előfordul, hogy a csőszájféken, akár a löveg teljes hosszán átmegy a lőszer, aztán a pajzson, de ritkán esik meg.

Emlegetett gyengepont

A lövegpajzs mellett látunk két "pofazacskót", aminek jelentős része 195-240 mm vastag - az ábrán a lövegpajzstól a fekete vonalakig. Nagyobb átütéssel még néhány pixellel távolabb is átviszik. Ha ezeket nem sikerül eltalálni, akkor viszont egy egészen biztos pattanóval ajándékoznak meg. Találunk még két kisebb kupolát, amik a széleket leszámítva 150-170 mm páncéllal rendelkeznek. Tovább is van, mondom még: toronytető. Mindössze 30 mm acél, amiről nagyon mondani sem kell, a 90 mm-nél nagyobb lövedékek gond nélkül lyukakat ütnek.

Oldalról nincsenek nagy szögek, ezért kevés helyen haladja meg az effektív vastagság a 186 mm-t. Hátulról hasonló a helyzet, legfeljebb 127 mm-nyi páncél véd.

Ilyen helyzetre vágyom kicsit gyakrabban én is. Csak ne látszódjon a lánctalpak feletti páncél

A felsorolt gyengeségek leginkább közelharcban jönnek elő, főleg a lövegpajzs és a pofazacskók. Annyit érdemes tennünk, hogy az ágyút enyhén megemeljük, és rángatjuk a tornyot. Ezzel a fentre (tető és kupolák) érkező lövedékből párat megfoghatunk, legfeljebb kiütik a lövegünket. Ha sikerül egy működőképes hulldown pozíciót felvenni, akkor a toronytető elrejthető, a kupolák viszont kicsit ki fognak látszani.

Apró észrevétel, hogy asszimmetrikusan helyezkedik el a löveg, szemből nézve a középvonaltól kicsit balra. Ezzel gondom nem akadt, szinte észrevehetetlen hatása van a játékmenetre.

25 fokot fordul másodpercentként a torony. Átlagon aluli érték (ez ~27,1 fok/s), és ezt nem lehet magyarázni a páncélzattal.

A látótávolság tipikusan szovjet: 350 méter, vagyis erősen gyengén látunk. Bezzeg Kínában van 380 méteres látótáv... Ezzel nyitott(abb) pályákon ütközünk problémába. Még felszerelve, jó legénységgel is 380-390 méterrel fogunk rendelkezni, ami önvédelemre, ha ér valamit.

A toronyban kapott helyet a rádió, nevezetesen egy 10RKM egység. Hatósugara 730 méter, ami teszi szépen a dolgát, tömege 100 kg.

Tank test, felépítmény

A harckocsi erőssége. 110/100/60 milliméter acélt kapunk. Szemből 110 mm vastagok a frontlemezek. Két helyen más, vastagabb a páncél: a sofőr nyílásán és az alsó lemezen, amik 120 mm vastagok. Ettől egy kép beszédesebb:

A fekete szín a páncéltestet, a kék az üreges páncélként funkcionáló részeket jelöli

Elmondható, hogy nincsen jelentős gyengepont az IS-6 elején, csupán az alsó lemez, 190 mm≤ effektív vastagsággal - párban a 112-vel, előnyben a WZ-vel szemben. Közelről viszont pont, hogy a felső front lesz egy kicsit gyengébb, de az is 195 mm-nél vastagabb. Kicsit kisebb átütéssel az alsó, nagyobbal (prémium nélkül is) viszont a felső frontot is stabilan átviszik. Hasonló a helyzet, de kicsit jobb a WZ, és határozottan erősebb a 112.

Oldalt egy kicsit trükkös a páncélzat. A felső része ~130 mm a döntöttsége miatt. Középen egy sávon 30 mm kiegészítő páncél véd a sík 100 mm-n felül, ami részben átfedi a 20 mm páncélnak számító felfüggesztést. Kicsivel lejjebb egy 50 mm-es, viszont automata pattanó szögben álló lemez bújik meg, ami az ide érkező, elkapkodott lövéseket azonnal leveszi. Ezen tulajdonságok miatt a tank alkalmas oldalazásra, sidescrape-re. Még nem is kell aggódni, ha egy kicsit túldöntjük a tankot, viszont figyelni kell a front vállakra, mert úgy viselkednek, mint a csukaorrok - gyengül a páncél. Ezen a téren a WZ-t lepipáljuk, de lemaradunk a 112 mögött. Mellékesen az ST-I, az IS-4, meg az ST-II is hasonlóan működik. Erre vonatkozó tippet a játékstílusban adok.

Hátulról döntött 60 mm-es lemezek védenek, de leginkább a hagyományos, nem nagy/megnövelt átütésű repesz lőszerekkel szemben. Egyszer sikerült menekvés közben egy Tortoise-t pattintani - ez nagyjából elárulja, mikor tud meglepetést okozni a tank hátulja.

A legnagyobb védettséget kb. 22 fokos szögben tudjuk elérni, mint a képen - a WZ-vel ilyet a csukaorra miatt aligha tehetünk meg, nem úgy a 112-vel, mert nincsenek "vállai". Ez sem garantál nem átütő lövést, de képes megzavarni a minket célzókat. Erre tegyünk rá még egy lapáttal, és kicsit riszáljuk (forgassuk) a tankot jobbra-balra! Valós védelmet persze normál lőszerek ellen, meg maximum a saját szintünkkel szemben jelent. Prémiummal mosolyognak egyet, és belőnek, a kilencesek úgyszintén. Ez idáig a száraz elmélet. A terepen azt kell mondjam, hogy tudatosabban használva egészen jól tud működni a páncélzat, főleg, ha az ellenfelünk és az RNG segítségünkre siet. Néha indokolatlanul nagy átütésű lövedékeket levesz a páncélzat, de ezt tudjuk be az előbb említett két tényezőnek, semmint a megfelelő szögelésnek. A tankba az önjáró lövegek, főleg a toronytól hátra, a 20 mm vastag tetőt eltalálva, belelőnek akár 350-400-at, vagy csak mellészellentve, egyébként nem krónikus.

1550 életerővel rendelkezik alapból a tank, ami azért tűnhet jónak, mert a legtöbb nyolcas nehéz 1500 HP-t visz alapból a harcba. Amolyan közepes érték az 1400 és 1780 között. Fejlesztett edzéssel az első, "túlélési képesség" felszerelési helyre helyezve (tegyünk így!) 1710-re növelhető az életerőnk. A harctéri módosításokkal meg 1760-ra húzható fel - megközelítjük egy alap KV-5 életerejét (1780). Felszerelésekről később lesz még szó, de van olyan helyzet, amikor pont az életünk múlik +160 HP vagy +210 HP-n.

Felszerelve (menetkészen), az IS-6 tömege kicsivel meghaladja az 52 tonnát. Csak akkor menjünk neki másnak, ha mi vagyunk a nehezebbek (magától értetődő), egyébként nem érdemes, mert nem tudunk nagy kárt okozni. Annyi páncélunk nincs (120 mm), ahogy sebességünk (35 km/h) és tömegünk sincs.

Egy elhanyagolható információ, de a tank lapossága miatt az álcázási értéke a legjobbak közé tartozik - 6,96% mozdulatlanul, 3,48% mozgás közben -, főleg a fekete változatnak - 8,08% és 4,62%. Ez NE csábítson senkit a kempelő, támogató játékstílusra, mert nem erre való a tank.

Motor és felfüggesztés

A V-12 A névre hallgató 700 lóerős dízelmotor hajtja a menetkészen 52,1-52,3 tonnás harckocsit. Ez egy átlag alatti, 13,4 LE/t specifikus teljesítményt jelent, mégis viszonylag rugalmasan mozgunk. Az emelkedőkön is képes meglehetősen hamar átjutni, viszont hegymászást csak indokolt esetekben tegyük meg, 10-15 km/h a hegymászó sebesség. Előre 35 km/h-val tud menni papíron, ezt inkább 34-nek tapasztalom, amit aránylag hamar elér. Hátra 14-gyel képes menni, ami kicsivel átlag alatti. Megfontolandó javítani ezeken a karakterisztikákon egy turbóval. Ekkor 756 vagy 770 lóerővel rendelkezünk, utóbbi feltételezi a mozgékonyság kategória választását a második felszereléshez. Ezzel a felszereléssel 14,5-14,7 LE/t-ra növelhető a teljesítmény-tömeg arány, a sebesség előre 39-40-re, hátra pedig 16-17 km/h-ra változik. Előnye még az extra lóerőknek, hogy a harckocsi fordulékonyságát is javítja, talajtípus függvényében minimum 1-2 °/s-mal.

Az erőforrás 15%-os eséllyel borul lángba, amit azért betart. Mivel a test hátsó felében helyezkedik el az üzemanyagtartályokkal együtt - erről bővebben a következő pontnál -, nem kell sokszor a tűzoltó után nyúlni.

A test forgási sebessége 27,1 °/s, ami egyetlen fokkal marad el az átlagtól, de a leggyakoribb érték a kategóriájában. Ettől gyorsabban csak zömmel olyan tankok forognak, amiknek az oldalpáncélja vékonyabb, kivéve az Object 252U-t és a Chrysler K-t. A talajellenállási értékek felszerelés nélkül, 100%-os legénységgel: 1,15/1,44/2,21 (kemény/közepes/lágy talaj). Ebben is hozza a tank ugyanazt az átlagnál gyengébb szintet. A megkerülni igyekvő gyorsabb tankok ellen egyszerre forgassuk a testet és a tornyot, hogy jobb eséllyel tartsuk a keringő ritmusát. Érdemes javítani a forgási értéken, erről a felszerelésnél és a legénységnél lesz még megjegyzés.

A kínai vetélytársak ugyan jobb talajellenállással rendelkeznek, viszont gyengébb specifikus teljesítménnyel, emiatt csak sík és kemény talajon tudják kihasználni a nagyobb végsebességüket. Nagyjából ugyanúgy mozog a három tank.

Modulérzékenység

Nekem nem mutatkozott kiugró modulérzékenység a tanknál. Szemből minden második, vagy harmadik meccsben kiütik a vezetőt, jóval ritkábban a lövészt. A töltőt és a parancsnokot a kupolákat eltaláló lövések harmada harcképtelenné teszi. Oldalról az első fele a testnek a lőszereket tárolja, a hátsó fele (toronytól hátrébb) meg az üzemanyagtartályokat és a motort. A lőszerrekeszt elvétve sebzik meg (meglepő módon 220 HP-s modul, a kínaiaké 200), robbanni maximum kétszer robbantam, azt is fél vagy kevesebb HP-ról. Gyulladni inkább tartályból, mintsem motorból fogunk - az utóbbi 150 csatából egy tucatszor, ha kigyújtottak. A legényeket nem jellemzően, de válogatva kilövik. Örülne egy WZ-111 vagy 112 tulaj, ha csak ennyi gondja lenne.

Nem tartom szükségesnek a fejlesztett konfiguráció használatát, viszont a biztonságos elhelyezés kötelező, a megelőző karbantartást - a motortűz esélyét lecsökkenti 11%-ra, de nem hat az üzemanyagtartályokra - csak sokadik képességnek adnám a vezetőnek.

Általában egy meccsben, a lánctalpakat leszámítva, kettő modulnál több csak ritkán sérül meg.

Grindelés, azaz kifejlesztés

Most már a prémium tankokon is van fejleszteni való, mégpedig a harctéri módosítások. Ne felejtsétek el kikapcsolni a legénység képzésének felgyorsítását! Hat szintet kell kihúzni, egyenként 11500 tapasztalati pont, összesen 69 ezer XP. Az opcionális kettős módosítások, és a második felszereléshez választható kategória ára 50 ezer kredit minden változtatásnál. Mindenképpen megéri rászánni az időt, még ha nem is választjátok ki egyik kettős módosítást sem, mert kapunk egy alternatív fogyóeszköz és lőszer kiosztást (alapvető kiosztás), felszerelés kiosztást (kiegészítő kiosztás) is, végül a hatodik, utolsó szinten a második felszereléshez egy kiválasztható kategóriát.

Harctéri módosítások

Alapvető bónuszként kapunk +3% életerőt, ami 50 HP-t jelent. Nem sok, de alkalmanként - ha az RNG kegyes felénk - képes megmenteni. Az alábbi képen látható, én melyik módosításokat választottam:

Az első kettős módosítás a mozgékonyságra lesz hatással. A terepjáró felfüggesztéssel javul a terepjáró képesség valamennyi talajtípuson, ami a sebességre, gyorsulásra, és a test forgására van pozitív hatással, viszont a mindenkori (!) lánctalp életerőt 10%-kal csökkenti. A számokról egy újabb kép, kiváltképp a perverzeknek:

Aki egy kicsit jobb mozgékonyságot szeretne, az válassza a terepjáró felfüggesztést, akinek viszont fontosabb a kicsit nehezebben leláncolhatóság, válassza a könnyű felfüggesztést. Nekem fontosabb a mobilitás, főleg a tank korlátjait ismerve, ezért döntöttem a terepjáró mellett, de a másiknak is adható egy esély.

A második módosítás az ágyúkezelhetőséget befolyásolja. Itt mindenképpen a parallaxis beállítást javaslom. Egy század méterrel csökken a szórás, ami minden esetben - álló helyzet, toronyforgás, testforgás, menet közben - kisebb célkört eredményez. Ezt valós körülmények között maximum 0,25 másodperccel hosszabb célzási idővel ellensúlyozza a módosítás. Ennyivel hosszabb célzási időt bátran el lehet cserélni további pontosságért, amit igényel az ágyú.

A harmadik a látótávra és a kábítási időre lesz hatással. Én az elektromos vezérlésű periszkópot ajánlom, amivel felszereléstől függően 10,5-12 méterrel növelhető a látótáv. Szintén javára válik a tanknak, mert vaksi. Ennek az ára elméletileg 1-3,1 másodperc további kábítási idő, jellemzően 1,5 másodperc. Nyugodtan válasszátok a látótáv növelést, kibírható a hosszabb kábítás.

Végül a második felszereléshez kiválasztható kategória: tűzerő vagy mobilitás - valamennyi 8-as és magasabb szintű nehéz tankra igaz, szerepétől függetlenül. Itt megint a kedves felhasználóra bízom, melyiket választja. Annyi kikötésem van, hogy a felszerelések függvényében fizessetek ki rá 50 ezer kreditet. Példázom: a tűzerő kategória bármikor jó, mert töltésgyorsító vagy v. stab. kétféle felszerelés esetén is de facto állandó elem. A mobilitás kategória akkor lehet megfontolandó, ha van egyfajta felszerelésben szellőzés, a másikban meg turbó. Akár akkor is jó, ha valaki jutalom töltésgyorsítóval használja a tankot. Csodát nem várhatunk, csekély pluszt adnak a megfelelő felszereléseknek.

AJÁNLOTT JÁTÉKSTÍLUS

Irány a front, támadjunk, ha hatosokat, ha kilenceseket látunk. A városi környezet, meg a fedezékek közelsége, azaz a közelharc a legjobb élettér az IS-6 számára. Célozzuk meg az adott pályán a nehéz tank ütközőket, vagy a stratégiailag kulcsfontosságú pozíciókat - pl. Studzianki-n a H-K sor (város, nem a gyárépület), Lakeville-en a város, Murovankán az erdő, Overlordon a 3-4-es oszlop (nem tengerpart), Tundrán a 8-0-s oszlopon a domb, Sand River-ön a K1, K2 dűne -, majd vegyünk fel egy kedvező, oldalazó vagy tornyozó pozíciót. Ha megjelent az ellenfél, el lehet kezdeni használni a páncélunkat, vagy az életerőnket, ahogy azt egy közelharci, kellően páncélozott, meglehetősen nagyot lövő nehéz tankkal kell. Pofozkodásra fel!

A taktikai tárházunk részét képezze a sidescrape, a hull-down (mert törmelékdomboknál megoldható), a peek-a-boo - megvárom az ellenfél lövését/ellövetem, kigurulok betöltve, lövök egyet, aztán visszahúzódom - és a facehug - belemászunk az ellenfelünk arcába. HP trade-eléskor törekedjünk számunkra előnyös helyeztet keresni, kialakítani, bevállalni. Sidescreap-nél említettem az óvatosságot a váll lemezek miatt, két okból is: egy, könnyebben belőnek, kettő, ellőhetik a lőszerrekeszt. Annyit kell tennünk, hogy a vállunkat élesebb szögbe forgatjuk, és megpróbáljuk ellövetni a szembenálló(ka)t. Kitolatásnál egyből a váll lemezt keresik, innen jött az ötlet. Ehhez kicsit trükközni kell a mozgással, de beletanulhatunk pár kör, és figyelem után.

Célzásnál figyeljünk, hogy hol tudjuk az ellent belőni. Előre kell gondolkodni, és ehhez megfelelően válasszunk lőszert, akár intuícióval. Ha csak kisebb gyengeponton, legyünk türelmesebbek a célzással, egyéb esetben kis várakozás után lőhetünk, hogy védjük a HP-nkat meg a moduljainkat (sofőr és lőszer rekesz).

Ha az oldalunk elesőben van, és időben kapcsolunk, a mozgékonyságunk elégséges a menekülésre. Ellenkező esetben az utolsó HP-ig bunyózzunk. Az oldalunkra rálátó, vagy oldalunkba kerülő tankokra figyeljünk, mert ellőhetik a hátsó felünket, ami sárgíthatja az üzemanyagtartályt, vagy a motort. Előbbit, amilyen hamar csak lehet, javítsuk meg, hogy megelőzzünk egy égést.

Vegyük figyelembe már a meccs elején a leosztást. Hatos és hetes harckocsik ellen játszhatunk agresszívebben, kis túlzással forrhat a vérünk. Nyolcasok ellen kicsit visszafogottabban, kilencesek ellen meg ésszel játsszunk. Utóbbi esetben, ha megoldható, a nehezen vagy nem átüthető tankokkal ne harcoljunk. Legfeljebb egy-egy leláncolásnak van értelme. Próbáljunk meg olyan helyeket, szögeket keresni, ahonnan oldalról, vagy hátulról oszthatjuk a sebzést - oda elég a 196 mm átütés. Tudom, nem egyszerű feladat, mert jó helyzetfelismerés, közepes tankos tapasztalat, na meg maga a lehetőség is szükségeltetik hozzá, de be szokott válni.

Távolra legfeljebb akkor lőjünk, ha végképp nincsen más célpont. Nem egy támogató tank ez, a fronton van a helye.

Stronghold és Frontline

Nem látogatok SH-kat, viszont tudom, hogy a random csatákkal ellentétben felértékelődik a mobilitás jelentősége a páncéllal szemben. Ha annyira mégsem kritikus a sebesség, akkor viszont páncél kell. Az IS-6 mindkét területen hiányt szenved, mert nem elég gyors, hogy tartsa az iramot, és nincs annyi páncélja, mint a Defendernek. A fegyverzetnél meg vagy egy kicsit nagyobb alfa, vagy tár sebzés (Škoda T 56 vagy IS-3A) kellene, nem beszélve a karcsú prémium átütésről. Nem alkalmas a tank SH-ra.

Frontline-os tapasztalatom sincs sok, de a nagy térkép miatt ismét a mozgékonyság szerint választunk tankokat, így megint nem ideális választás az elemzés alanya. Maximum védekezésnél, az utolsó szektorban vehetnénk valami hasznát.

AJÁNLOTT FELSZERELÉSEK FOGYÓESZKÖZÖK ÉS LEGÉNYSÉGI SKILLEK

Felszerelések

A felszerelés 2.0-val több lehetőség áll rendelkezésre, mint a gyakori töltésgyorsító + vertikális stabilizátor + szellőzés trió.

Egy kötelező felszerelés a töltésgyorsító, a többit a saját kreativitásra bízhatnám. Ettől azért konkrétabb leszek:

Ha nincsen két sor a felszerelésnek, akkor a töltésgyorsító és vertikális stabilizátor alapvető, harmadiknak mehet szellőzés, fejlesztett edzés, akár turbó is. Szellőzést a minden téren nyújtott kis pluszokért, a turbót a jobb mozgékonyágért - a jellemzően 5 perces, meg gyorsabb meccseknél elkél -, a fejlesztett edzést leginkább a további életerő miatt választanám, az extra lánctalp tartósságnak az előnyét nagyobb alfájú lövedékek ellen nem igazán érzem.

Optikát nem használnék, mert az események sűrűjében látunk mindent, a felderítést addigra mások elvégzik helyettünk. Aki lassúnak találja a test és toronyforgást, leválthatja a v. stab-ot fejlesztett forgási mechanizmusra. Kísérleti jelleggel a fejlesztett célzás is meggondolandó a v. stab helyett.

Miután feloldottuk a 3. szintet a harctéri módosításban, két felszerelést is összeállíthatunk egy tankra. Azt javaslom, látva a profikat, hogy az egyik felszerelés legyen nyitott pályára optimalizált, a sok mozgás miatt, a másik pedig a zárt, városi térképekre.

Nyitottabb pályára:

1. töltésgyorsító v. stab./fejl. forg. mech., turbó
2. töltésgyorsító v. stab./fejl. forg. mech., szellőzés → univerzális, zárt pályára is megfelel

Zárt pályára:

1. töltésgyorsító, szellőzés, fejlesztett edzés
2. töltésgyorsító, fejlesztett edzés v. stab./fejl. forg. mech.

Fogyóeszközök

Semmi különleges: kis javító, kis elsősegély csomag, kézi tűzoltó. Akinek a raktárában fulladásig állnak a nagy fogyóeszközök, le is cserélheti a kicsiket. Ellátmányt a tűzoltó helyett tudok javasolni, ha szeretnénk kihozni a legtöbbet a tankból. Én, személy szerint, nem használok ilyet.

Legénységi képzettségek

Nehéz tank lévén két sor kötelező, a javítás és a bajtársak. Harmadiknak mehet a parancsnoknak hatodik érzék, a lövésznek pillanatkép, a vezetőnek sima utazás, a töltőnek megérzés, ami a metában az egyik legjobb skill az átdolgozása után. Aki tovább megy, az válasszon a parancsnoknak helyzetfelismerést, mert ellátja a rádiós szerepét (kell az extra látótáv), a lövésznek mesterlövészt, a sofőrnek kuplungégetőt (gyorsabb test forgás), a töltőnek biztonságos elhelyezést (nehezebben dobjuk el a tornyunkat).

A sorrenden lehet változtatni, de alapvetően ezekre a skillekre és perkekre van szükség, még a más tankokba képzendő legénységeknél is.

• Parancsnok (rádiós): hatodik érzék → bajtársak → javítás → helyzetfelismerés, ezermester, felderítő
• Lövész: javítás → bajtársak → pillanatkép → mesterlövész, tűzoltás
• Vezető: javítás → bajtársak → sima utazás → kuplungégető, megelőző karbantartás
• Töltő: javítás → bajtársak → megérzés → biztonságos elhelyezés, tűzoltás

Maradéktalanul alkalmas a tank a legtöbb kifejleszthető szovjet nehéz legénységeinek képzésére, kiváltképp az IS-4-hez, az Object 277-hez és az Object 705A-hoz. Azzal érdemes figyelni, hogy ahol van rádiós (KV-k), vagy olyan töltő, aki egyben rádiós is (pl. IS-7), macerás a legénységképzés.

Bevétel, WN8 és kiválósági jelek

A tankra jellemző költségek: a javítás kb. 7800 és 10 ezer kredit közötti - utóbbi 1760 HP-val -, a lőszerek ára pedig 1025/4800/608 kredit. El tudom képzelni, hogy tiszta APCR használat után mínuszos egy menet mérlege. Alapvetően hozza a tank a pénzt, nem viszi.

Úgy tapasztaltam, hogy prémium fiók nélkül bruttó 45-50 ezret hoz a tank egy jobb, 2 ezer sebzéses kör után - pusztán a teljesíthetőség miatt választott érték -, ebből a nettó olyan 20-30 ezer. Ha sikerül csillagászati, 5-6 ezer körüli kört menni, akkor megkarcolhatjuk a 100 ezret, még vesztes kör esetén is, amiből 50-65 ezer tisztán haszon. A nettó számok minimális APCR használattal lettek kalkulálva. Prémium fiókkal, meg +50%-os kredit tartalékkal, és némi szerencsével tartósan hozható 100-120 ezer bruttó meccsenként.

Aki WN8 húzásra használná a tankot, ezek a sebzési elvárások: az IS-6-nál 790 sárga, 1260 zöld, 2000 kék, majd 2440 lila. A fekete tanknál 840 sárga, 1340 zöld, 2130 kék és 2600 lila statot generál. Az adatok a TargetDamage oldalról származnak.

A kiválósági jelvényekre és e-pénisz méretre hajtóknak: az IS-6-ra 2,6k kombinált sebzés az elvárás a három vörös csillaghoz, míg a B-nél 2,75k kombinált. Hogy ezeket elérjük, szükséges 3k felett teljesíteni.

A WN8 és a kiválósági jelvény szintből levezethető, hogy kicsit jobban teljesítenek a játékosok a B változattal.

ELŐNYÖK és HÁTRÁNYOK

Előnyök

• Limitált MM
• Nagy alfasebzés és hozzá társuló DPM
• A kaliberhez képest vállalható célzási idő
• Korrekt, inkább troll testpáncél
• Nehéz tank létére rugalmas
• A B változat megszerezhető free-to-play játékosok számára 8000 kötvényért

Hátrányok

• Még APCR-rel is szűkös átütés - 225 mm
• Nagy szórás, nem csupán nagy távolságokon bosszantó
• Korlátozott ágyúsüllyedés
• Vékony toronytető és közelről nem megbízható torony
• Rövid látótáv
• Eljárt felette az idő...

Kiknek ajánlott

A jelenlegi metában, ami a mozgékonyságról, az erős toronypáncélról, a jó (8°≤) ágyúsüllyedésről és a nagy alfáról/tár sebzésről szól, az IS-6 egyszerűen nem állja meg a helyét. Ennek ellenére egy használható tank, de némi tudást igényel. Ismerjük az ellenfél gyenge pontjait, a páncélunk megfelelő használatát (oldalazás, risza, stb.), meg valamennyire a térképeket is (hol tudunk oldalról/előnyösebb szögből nyomást helyezni az ellenfélre). Ezért kezdőknek nem javasolnám, de a kicsit tapasztaltabbaknak, főleg az egyik régi szovjet nehéz ág után (IS-7 vagy IS-4) szóba jöhet.

Én az IS-6-ot, ha valaki pénzt költ a játékra, nem tudom jó szívvel ajánlani - annál inkább, ha valóság lesz a K-2-ből és az Udarniy-ből. Egyszerűen számos használhatóbb, jobb nehéz tank van nála, még a hozzá hasonló, nyolcas limitált MM-es nehezek között is. Ott van példának a 112.

Aki szinte teljesen ingyenesen játszik, "csupán" az idejével fizet, és kötvényből szerezne egy nyolcas prémium tankot, annak sem javasolnám az elsők között. Aki kifejezetten szovjet nehezet keres, választania kell az IS-5, az IS-6 B, a KV-4 Kres. és a KV-5 között. Ami biztos, hogy én nem költenék 10 ezer kötvényt az IS-5-re vagy a KV-4 Kres.-ra. Marad az IS-6 B és a KV-5. Nekem nincsen tapasztalatom a KV-5-tel, de a tomato.gg statisztikákat nézve rosszabbul teljesítenek az IS-6 B-vel az összes szerveren. Talán nem véletlenül, mert a KV-5, a gyengeségei ellenére (pl. R2D2 rádiós torony) is kicsit jobban tolerálja a hibákat. Na igen, így ajánljam bárkinek az IS-6 (B)-t...

Ennyi szövegelés után a válaszom a fő kérdésre: kihívást keresőknek, a közelharc rutinos résztvevőinek, régimódi játékosoknak, végül gyűjtőknek. Azoknak, akiket nem tántorítanak el a tank gyengeségei, és képesek vele harmonizálni. Akik meg tudják szorongatni, vagy verni az erősebb tankokat. Messze nem a legjobb nyolcas nehéz, még nemzetén belül sem, és a hibákat kevéssé tolerálja, de oda lehet pirítani az orrok alá, hogy az öreglány még mindig tud. Annál meg nincs felemelőbb, amikor a legjobbak között teljesítünk a csatákban, sikerül 3k felett sebezni, vagy 2k feletti sebzést lepattintani.

Mi lenne, ha…

...kezelésbe vehetném az IS-6-ot? Hogyan hoznám közelebb a jelenlegi metához, miközben megtartanám a karakterét?

Kezdem az ágyúval. Két dologhoz nyúlnék hozzá: növelném az APCR átütést (225 mm → 235, akár 240 mm) és a rejtett szórási értékeket 10-10%-kal csökkenteném (test mozgás: 0,23 → 0,21; torony mozgás: 0,12 → 0,11).

Jöhet a páncélzat. A tornyon a lövegpajzs melletti két pofazacskó effektív vastagságát (~195-238,5 mm → ~205-252,5 mm) és a toronytető vastagságot változtatnám meg (30 mm → elsőre 35 mm).

A mozgékonyság terén legfeljebb a testnek és a toronynak a forgási sebességet növelném 2-2 °/s-mal (27,1 → 29,2 °/s és 25 → 27,1 °/s).

Az előbb felsoroltak nálam kötelezők. Most viszont egy választható módosítást javaslok, amik érezhetőbben hatnának a tank jellegére: VAGY megnövelném az előremeneti sebességet (35 → 38-39 km/h), VAGY kapnának a felső front lemezek plusz páncélt (110 → 115 mm). A kettőt egyszerre sokallom. A megoldást a tanknál nem feltétlenül a további páncélvastagságban látom.

Erről az elmélkedésről a kommentmezőben nyithatunk vitát, mennyire látjátok észszerűnek/kevésnek/soknak az ötleteket, figyelemben tartva a könnyített MM-et és a tank egyéniségét.

Videó

Egyelőre saját visszajátszás hiányában egy ismert és tehetséges játékos videóját helyeztem ide:

Ahogy a videó végén elhangzik, nem annyira jó a tank - a látszat csal.

Összehasonlítások

Verdikt: az IS-6 tűzgyorsaságban, modulérzékenységben és kicsit pontosságban jobb a kínai társaknál. Páncélzatra a torony egyértelműen gyengébb, testre félúton a kettő között, közelebb a 112-höz. Hasonló játékstílust képviselnek, de a 112-vel boldogulna a legjobban egy kezdő.

Végül az eddigiek befejezése puszta számokkal.

Az elemzést írta: Gamer Patrik