A dokumentum filmeken látod fekete pamacsokat a támadó bombázók körül, azok a 88-as, 128-as légvédelem felrobbant gránátjainak füstje. A magasságot hogy hol robbanjon a gyújtón állították be.
Amúgy nagyon sok sérülést kibírtak és hazaértek...

Nem lettünk volna a 3. birodalom állampolgára, mert vagy rabszolga lettünk volna vagy gázkamra. A szemükben hosszútávon nem volt életterünk...
Aki úgy gondolja (nem rád gondolok) egy háború egy kis pitty-putty oszt jól van, az olvasson háborús naplókat és majd elmegy a kedve. pl. "Meghalni Berlinért"

Történetesen jártam Normandiában és a helyiekkel is beszéltem, akik elmondták, hogy az a partraszállás nem kicsit van túllihegve. . A partraszállást egyrész ekúrták, nem ott és nem jó helyre rotyogtattak, sokkal előbb vízbe bszták a partraszálló egységeket, mint kellett volna, az időjárás, szokásához híven megszopatta őket. az ellenállás a parton szinte semmi volt, szar idő is volt, a vízbe engedett cuccok töredéke ért csak partot, mert a part amit hittek, az még 6 km-re volt, nem 1-re és hasonló nyalánkságok. Ne a Ryen alapján ítéld meg a partraszállást, hanem menj el és nézd meg magad. Van a parton múzeum, ahol reálisan mutatják be, mi is volt a valóság. A bazi nagy temetők, ahol x ezer partraszálló van eltemetve, csak a töredékük halt meg ott, a partraszállás során, nagy részük a szárazföldi hadműveletekben halt meg. St. Avoldban is van egy ugyanakkora temető, mint Caenben, ott is az a ~12k szövetséges van eltemetve, akik a német/francia határ közelében haltak meg, miközben próbáltak betörni a németekhez. 4 évet dolgoztam franciában, a történelemkönyveknek és amcsi filmeknek sem kell mindent elhinni. . A légvédelmi ütegek sem célzottan a gépek közvetlen eltalálására alapoztak (kivéve a gépágyúk) hanem a közvetett sérülésekre, azaz azok a pamacsok biza hasonló elven működtek már akkor is. Igaz, a repesz általi sérülések akkor még nem voltak annyira előtérben, mint manapság, de már akkor is használtak hasonló elven működő technológiákat és nem csak a németek. .
Nat geora hivatkozni, mint forrás. khm.. .