Jelenleg

32
látogatónk van

2018. április 6. 16:12

Német páncélos-családfa

(29 szavazat)
29 hozzászólás

Utoljára frissítve: 2018. április 6. 16:21

NE KONTEÓZZ, NE SÍRJ! Mielőtt kommentelsz, ezt feltétlen olvasd el!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
karakter van hátra.
Hozzászólások betöltése... A hozzászólás frissítve lett 00:00.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    · 6 éve
    Moszkva elvesztése biztosan lesújtó élmény lett volna az oroszok számára, de nem jelentette volna a szovjet ellenállás megtörését, ugyanakkor a német vereség nemcsak jelentősen és egyszer s mindenkorra hátratolta az ottani arcvonalat, hanem egy fél évre elodázta a Wehrmacht nagyobb ívű támadásait ill. a háború végéig védelemre kárhoztatta az eredetileg legnagyobb "Közép Hadseregcsoportot". Ebből leszűrve megállapítható, ahogy már egyszer a világ szakértőire hivatkozva megtettem , hogy a németek esetleges győzelme sokkal kisebb jelentőséggel bírt volna a háború kimenetelére, mint a vereségük. Az tény, hogy a valós direkt támadás a főváros ellen kb. akkor indult, mikorra már - az eredeti tervek szerint - el kellett volna foglalni.Ez miből adódott? A balkáni hadműveletek miatt legalább 5 hetet késtek , ami, ha nem így történik, bizonyosan elkerülhették volna az őszi "raszputnyicát",amely ezáltal az előrenyomulás egyik fontos megállítójává vált. Szmolenszk után miért nem haladtak? Ez máig vitatott kérdés.A hadi helyzet ekkor a következő volt az "Észak Hadseregcsoport" miután nem tudta menetből elfoglalni Leningrádot megállt és gyakorlatilag körbevéve ostromzár alá vette. A "Dél Hadseregcsoport" elakadt Kijevnél szemben egy csaknem milliós orosz csoportosítással, és még a jobb szárnyon a Krím felől sem sikerült felszámolni az ottani erős fenyegetést. A "Közép Hadseregcsoport" ugyanakkor szinte minden jelentős előtte álló vörös erőt leküzdött. Tény, ez volt az az időszak, amikor egy Moszkva elleni támadást az oroszok smmiképpen nem tudtak volna kivédeni, hiszen csak "ágyútöltelék" erőket tudtak volna bevetni. Az utókor többnyire Hitler hibás döntésnek tulajdonítja a támadás irányváltását, de tudható, hogy a Heer-ben sem volt egyetértés a kérdés eldöntésében, mivel a "Közép Hadseregcsoport" meglehetősen leharcolt állapotban volt, az utánpótlás nehézkesnek bizonyult, a gyalogos hadosztályok jó része pedig jelentősen elfáradt és lemaradt ,míg a "Barbarossa" tervhez rendelt hadászati tartalékok már bevetésre kerültek. A németek inkább vélelmezték, mint tudták, hogy ekkor nem állt velük szemben számottevő orosz erő. a térképre nézve jelentős kockázata volt annak, hogy egy esetleges Moszkva ellen irányuló támadás esetén a lemaradt "Dél Hadseregcsoport" miatt kialakuló jobbszárny fedezetlenségét felismerve, a déli orosz csoportosítás akár ketté is vághatja a "Közép hadseregcsoportot". Valószínűleg ebből a megfontolásból választották a sokkal megfoghatóbb és igencsak valószínűsíthető és egyébként stratégiailag szintén fontos várható győzelmes támadási irányt, mint a főváros elfoglalását illetően vélhetően sikeres, de mégis igen nagy, akár katasztrófális következményekkel is járható Moszkva elleni attackot. Természetesen ha ez nyár elején történik, akkor ez is belefért volna, és itt jön a képbe a "B." terv megborulása, mely szerint ekkor már nem tudott a német hadigépezet egyszerre több irányba támadni, mi több egyfelé is csak úgy, hogy a másik két csoportosítástól vont el erőket.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Gest
    • Tankos
    · 6 éve
    Emellett rendkívül hasonló volt a két állam berendezkedése, mindkét oldalon személyi kultusszal. Ahogy a németeknél gyakorlatilag Hitler haláláig tartottak a harcok, úgy valszeg a SZU is letette volna a fegyvert, ha Sztálin ott pusztul Moszkvában (mert ugye ő ott maradt az ostrom alatt, csak úgy mint AH Berlinben később). A kígyónak elég levágni a fejét, mindegy hogy svasztika vagy sarló kalapács van a pikkelyén.

    [quote]A Szovjetuniónak a szövetségesek által nyújtott segítség bár nem volt jelentéktelen, döntő hatással korántsem bírt![/quote]

    Ez nem igaz. Lend-Lease nélkül egyértelműen nem tudták volna megállítani a németeket. Vasúti eszközökből a háború idején gyártottakat tekintve 90% USA-ból érkezett, még 45-ben is a teherautók harmada szintén amerikai volt (Katyusha Studebakeren kb mindennapos látvány volt és mai napig az kiállítva sok helyen) hogy a 20k repülőről meg 10k tankról ne is beszéljünk. A lőszer, akna és egyéb robbanóanyagok, tüzérségi lőszerek szállítása meghaladta a Szovjetek termelésének 50 százalékát, ami bődületes. Az élelemről, lábbelikről, kommunikációs eszközökről még nem is beszéltünk. 42-43-as évet gyakorlatilag a Lend-Lease miatt élte túl a SZU. Még Zsukov illetve maga Sztálin is elismerte, hogy az USA segítsége nélkül nem lettek volna képesek legyőzni a németeket.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    joker24
    • Tankos
    · 6 éve
    m528: "A moszkvai csat egyértelműen sokkal inkább politikai, mintsem katonai fontosságú (nem vitatva, hogy nyilván e kettő nagyon is függ egymástól)."
    Láttál te már Moszkva térképet? Hasonlóan csillag alakot mutat a közlekedés ott is, mint nálunk. Gyakorlatilag az összes vasút, közűt, sőt még folyami szállítás központja is. Az orosz sártengerben kimondhatatlan stratégiai előny volt a vasút és a járható közút. Az ipar áttelepítése korántsem fejeződött be 41 őszére, sokkal inkább folyamatban volt, tehát iparilag is egy komoly csapás lett volna és a vasút kiesésével szinte le is állt volna. Ezen túlmenően Sztálin nagyon is hajlott volna arra, hogy utolsó emberig védje Moszkvát, bele lehetett volna kényszeríteni őt egy mindent eldöntő csatába, ami a 41-es arányok mellett reálisabban nyerhető lett volna a németeknek, mint az 1 évvel későbbi idióta célpont választással. A közlekedés fontosságát mutatja az is, hogy jul végére körbezárták Szmolenszket és jókora késéssel, csak októberre értek Moszkva alá. A történészek kb azonos részben az időjárást és a járhatatlan utakat és másik részben a Moszkvai célpont alárendelt szerepét említik meg (átvezényelt páncélos erők Kijev alá pl), de akárhogyan is, ha a korábbi haladási ütemet tartották volna, akkor már augusztus végére Moszkva alatt kellett volna lenniük. Sőt ugye, alig maradt védekező erő a két város között, szóval akár gyorsabban is ott lehettek volna, de valami történt. Ez a két késlekedés, a balkán miatti +1,5 hónap és Szmolenszk után +2 hónap meg is pecsételte a Moszkvai harcok eredményét a számukra. Mi lett volna, ha? Érdekes kérdés.
    Ez egy nagyjából sehova nem vezető vita egyébként, mert te sem tudod pontosan és én sem, hogy mit és miért csináltak akkoriban a tábornokok. Azért azt szerintem kijelenthetjük, hogy a bajszos ember kijelentését (Moszkva csak egy földrajzi név) elég szemléletesen cáfolta a történelem.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    · 6 éve
    Igen, a támadás egy vagy két nappal előzte meg Perl Harbourt, tehát nyilván hetekkel előtte el kellett kezdeniük végrehajtani az átcsoportosítást, mert bár mesterei voltak az ilyen akciók rejtett és mégis gyors lebonyolításának, voltak egységek amelyek csaknem 9000 km-t utaztak, és itt emlékezetem szerint, több mint 10 onnan érkező, teljes hadosztályra kell gondolni.
    Azért írtam antikomintern paktumot, mert bár megnevezésileg ez valóban nem stimmel, de így érthetőbb, hiszen tartalmilag szinte ugyanaz és ama egyezménynek kiterjesztése, kiegészítése, folytatása, felújítása.
    Rengeteg forrásból táplálkozva, csaknem 30 évnyi, főleg XX. század első felét érintő világtörténelem ok és okozati összefüggéseinek aprólékos tanulmányozásából merem leírni ezen gondolatokat.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Jocek89
    • Tankos
    · 6 éve
    Csak abba kötnék bele, hogy nyilván nem Pearl Harbour után érkezett az erősítés, hanem előtte, hiszen egy ekkora akciót nem egy nap alatt szervezett meg Japán sem. Az oroszok ezt megneszelve merték elhozni az erőiket keletről, ezek már az első nagy ellentámadásban résztvettek, dec 7 talán.
    Illetve az Antikomintern paktum itt már annyira nem játszik, a 40-es háromhatalmi egyezmény a korábbi szovjetellenes szövetséget megerősítette és kibővítette az angolszász világra.
    A politikai jelleggel egyetértek, egy rendszer fővárosának elfoglalása volt a tét. Katonailag, gazdaságilag nem volt tényező mert a szovjetek amit lehetett áttelepítettek az urálon túlra.
    Egyébként jó olvasni, hogy másokat is érdekel az ilyesmi és nem history channel szinten. Vitatkozni most sem akarok különösebben, egykét történést másképp ítélünk meg, de a hozzáértésed semmiképpen nem kérdőjelezem meg.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    · 6 éve
    Nagyon sok mindenben igazad van csak mivel nem elég messziről indulsz a következtetések nem feltétlen helytállóak. A moszkvai csat egyértelműen sokkal inkább politikai, mintsem katonai fontosságú (nem vitatva, hogy nyilván e kettő nagyon is függ egymástól). Az is tény, hogy az egyik legfontosabb oka a Tájfun hadművelet kudarcának a az orosz , harcedzett erősítések bevetése.Csak némi kronológiai sorrend. November végére december elejére a német támadás részben a télnek, részben az oroszok hősies ellenállásának köszönhetően teljesen kifulladt. Napokkal Pearl Harbour előtt, az új illetve újjászervezett, valamint a beérkezett és felsorakozott szibériai hadosztályok offenzívába lendültek . Mikorra a németek hadat üzentek az USA-nak (vmikor december közepe felé, de ennek pontosításként most nincs kedvem utánanézni) a német egységek már fejveszett hátrálásban voltak, tehát már ennél fogva sem volt összefüggés e két állam hadba lépése és a moszkvai csata lefolyása között. Amúgy amíg az egyik egyelőre inkább csak politikai jelentőségű volt, addig a másik tisztán katonai, amelyek emiatt sem voltak közvetlen rövid távú befolyással egymásra.Nem lett ettől kevesebb német egység a fronton.Ami pedig a német-amerikai szembenállást illeti, korántsem volt magától értetődő Hitler szinte azonnali hadba lépése , egyrészt mert az Antikomintern paktum a mai NATO-val ellentétben, amely egyenlő államok önkéntes védelmi szövetsége, az előbbi kényszer szülte,pillanatnyi helyzetből fakadó érdekszövetség volt olyan tagállamok között, amelyek nemcsak, hogy nem kedvelték egymást, hanem folyamatos gyanakvással figyelték egymás tevékenységét. Pont e két hatalom szempontjából nézve, eme egyezmény be nem tartása, nem volt büntethetően számon kérhető egyik fél részéről sem. Bár előbb-utóbb biztos megtörtént volna a hivatalos konfrontáció az USA és a lll. Birodalom között, ebből fakadóan mégis elég merész következtetés volt Hitlerék részéről, hogy ez Japán magától értetődő támadását hozza a Szovjetunió ellen.Ezek az egyezmények annyit értek, amennyit betartottak belőlük illetve amennyit az egyik-másik tagállam képes volt kikényszeríteni a többiből. Miért volt prognosztizálható, hogy Japán nem támad az oroszok ellen? A német-japán viszony nem volt baráti minden szempontból távol álltak egymástól. Németország egy sor egyezményt (szinte kivétel nélkül mindegyiket) megszegett, amit a japánok is tudtak. A németek amerikai hadüzenet a japánok szempontjából legalább 1-1,5 évig semmilyen várható előnnyel nem járt, hiszen legalább ennyi idő kellett legalább az amerikai erők részleges lekötésére a németek felé. Japán jelentősen el volt foglalva a brit hadsereggel a, gyarmati csapatokkal ,Ausztráliával, Új-Zélanddal és már évek óta brutális háborút vívtak Kínában. 1939 nyarán pedig a jól szervezett, jól felszerelt, kiválóan képzett és remekül vezetett orosz hadosztályok Halhin-golnál rövid idő alatt katasztrófális vereséget mértek a világ egyik legjobbnak tartott hadseregére és ez önmagában a feljebb leírtak nélkül is elég visszatartó erő volt.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Jocek89
    • Tankos
    · 6 éve
    M528: elfogadom az álláspontod, beszélgetünk csak. X sör után lehet, hogy részrehajlóbban reagáltam. De egyben mindenképp ki kell javítsalak. Németországbak hadat kellett üzennie az Usának, mert kötötte őket a Japánnal és másokkal fennálló 1940-es háromhatalmi egyezmény. Amiben gyakorlatilag elosztották az érdekszférákat, ki melyik térség ura lesz, valamint az épp fennálló németek vs európai országok és japók vs kínaiak háborún felül minden új front, minden új ellenséges hadbalépő már nem magánügy hanem közösnek lett kimondva. Ezt elsősorban az Usa és a szovjetek támadása ellen gondolták ki 40-ben. Ennek értelmében nem lehetett még békét sem kötni külön külön, és minden új ellenség közös ellenség. Hitler pont ezért lepődött és haragudott meg, mert Japánnak illett volna szólnia mire készül, mint ahogy a németek is szóltak a Barbarossa tervről. Ezért kellet hadatüzenni. Magyarország is hadat üzent az Usának mivel 1940 novembere óta mi is tagjai voltunk a klubnak( mármint az egyezménynek). Ez pont úgy működik, mint hogy a Nato bombázás után ránk is haragszik az érintett ország, pedig semmi dolgunk vele, de szövetségi tagként amerika ellensége a miénk is.
    Nagyon sokan azt gondolják, hogy az ilyen dolgok hasraütésszerűen, Hitler, Sztálin, Churchill önkénye alapján működtek, pedig a nemzetközi jog akkor is működött a háttérben. Hitlerék másoknál előbb kitalálták, hogy a kétfrontos háború rossz, ezért is ironikus, hogy végül pont ők elszenvedték. Japánnak fontos szerepe volt a szövetségben, ő volt a második front, keletről a szovjeteknek, nyugatról az amcsiknak, északról a brit gyarmatokon keresztül angliának jelentett hátbatámadó fenyegetést, Hitlernek pedig szüksége volt erre , hogy ellenségeit másik oldalról haver fenyegesse. Csak visszanyalt a fagyi a kölcsönös tesóságért mert Japán behúzta az Usát a háborúba egyeztetés nélkül, épp amikor Moszkvánál elakadt a német sereg. A szovjet távol-keleti sereg nyújtotta Moszkvánál az erősítést, akik pont amiatt mehettek oda, mert Sztálin felismere, hogy Japán tengeri háborúba és további szigetek elfoglalásába kezd, jól ellesz az usával nem kell tőle félni. Eközben meg Berlinben a gyors harci döntések helyett az amcsiknak küldendő hadüzenetet papírozták, amcsi cégeket zárattak be, amcsi embereket utasítottak ki, és a hadiflotta tagjait értesítgették, hogy innentől a csillagos sávos hajó is ellenség. Ennyin múlt a moszkvai csata. Az, hogy a német felsővezetés a bürokrácián szöszmötölt és megtiltotta a visszavonulást, már csak a veszteségeket növelte. De az tény, hogy a japók elleni védelemre szánt keleti hadseregcsoport áttelepítése döntötte el a csatát.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    f3f64c6821528cf5b60f8a448c537a14
    • Tankos
    · 6 éve
    Szerintem a németek eleve vereségre voltak ítélve.
    Bármely országról is legyen szó, nem tarthat ekkora területet sokáig az ellenőrzése alatt, mármint magához képest ennyivel nagyobbat.
    A többfrontos háború amúgyis megosztja a kapacitást, figyelmet, potenciált.
    És az is törvényszerű volt, hogy összefognak ellene.
    Alapesetben sem bírja senki ha valaki többet birtokol mint ő maga, akkor "meg kell állítani". A többi csak ideológia, hogy milyen eszmét tesznek mögé.
    A kegyetlenségek, és a népirtás mindkét oldalon jelen volt, a szovjetek még a saját embereiket sem kímélték.
    Mint ahogy otthon is fellógatták elöször a szovjet, aztán a náci kollaboránsokat. Mármint itthon MO.-on.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    · 6 éve
    Nem is tudom hol kezdjem. A Tájfun hadművelet kezdetekor a németek minden tekintetben létszámfölényben voltak a térségben. Az oroszok részéről nem volt szándék Moszkva mindenáron való megvédésére, csak tartották volna amíg lehet. A helyzet hozta, hogy erősítéseket küldve illetve a tél megérkezte okán nemcsak megvédhették, hanem jelentősen visszanyomták a támadókat. Az USA belépése olyannyira "megzavarta" a németeket, hogy azok rögtön hadat is üzentek az amiknak!? Történészek, hadtudományi stratégák között világszinten széleskörűen elfogadott nézet, hogy a hadászati ill. ekkor már az áttelepítés miatt ipari szempontból sem jelentős Moszkva elvesztése nem befolyásolta volna a háború kimenetelét! Leningrád, amely amúgy fontos kikötő volt 900 napig nem állt az oroszok rendelkezésére.
    Minden józanul megkezdett háború gyors lefolyásúnak terveződik, de ha nem sikerül a győzelem, anyagháborúvá válik! A németek a számukra elérhetetlen, és szinte kimeríthetetlen szibériai ásványmezőkkel, odatelepült, gigászi orosz hadiiparral és a többek között ezt és a hadsereget ellátó csaknem kifogyhatatlan emberanyaggal vívtak reménytelen, de mégis fel nem adott csatát.A Szovjetuniónak a szövetségesek által nyújtott segítség bár nem volt jelentéktelen, döntő hatással korántsem bírt!
    Az is technikai fölény, ha nem harckocsikra várnak órákat vagy napokat, hanem a légierő esetleg percek alatt felszámolja saját veszteség nélkül a célpontokat.Ez a légifölény a szárazföldi erőkkel szemben! Ami az ászokat illeti, nagyjából az " egy maradhat" elv miatt lettek a nagy német spílerek, hiszen a többiek jórészt elestek, ugyanis , főleg a repülősöknél a győzelmek döntő többsége egy igen csak kis csoporthoz köthető! Mivel a szövetségeseknél ez az állomány sokkal nagyobb volt, a lelőtt gépek száma is jelentősen megoszlik, ráadásul a létszámfölény miatt, jóval kevesebb célpontból! A német vadászok azért sikereik nem elhanyagolható részét még a nyugati ill. keleti hódításaik elején tudhatták magukénak, majd a nagy bombázások idején a még elégtelen támogatás nélkül érkező szövetséges légierőt tudták igen nagy mértékben megritkítani. A P51 Mustang és keleten a modernebb vadászgépek megjelenése alapvetően felborította az addigi erőviszonyokat! A páncélosokkal kapcsolatban pont Otto Carius mondta, hogy az orosz tankok kiválóak voltak és a mégis nagy veszteségek nem is annyira a kezelő állomány hiányos tudásából, hanem a merev , a mindenkori helyzethez nem igazodó parancsok feltétlen betartásából eredtek!
    Ami a doktrínákat illeti mindkét fél ugyanazt a hadászati elvet vallotta, hiszen jórészt együtt találták ki (Tuhacsevszkij, majd hadgyakorlatok német megtekintése stb. akik átültették a valóságba).
    A "Hatnapos háború" a nevéből is látszik, blitzkrieg volt, tehát nem egyik doktrína győzött le egy másikat, hanem egy időben elkezdett győzött egy felkészületlen felett. Jól példázza ezt a Jom kippuri háború, ahol a lesajnált hadászat oly mértékben sodorta többször is a totális vereség szélére Izraelt, hogy az már a nukleáris csapás előkészítésén dolgozott! Csak az arabok saját elbizonytalanodása, megingása adta vissza a reményt és a lehetőséget a zsidó államnak, hogy visszaszerezze a kezdeményezést és ezáltal a világ elkerülhesse az atomháborút!
    A lll. Birodalom akkor nyerte volna meg a háborút , ha Detroit német város, a bakui olajmező Bajorországban van és mondjuk kínaiból legalább 200 000 000 szőke, kék szemű és németül beszél...
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Jocek89
    • Tankos
    · 6 éve
    Joker: sajnos nem tudok veled egyetérteni, nagyon sok mindenben nem. Az általad mondottak egy része elavult komcsi doktrína. Az elmondottaid alapján Izraelnek nem kellene léteznie, hiszen sokszoros túlerővel szemben küzdöttek egész történelmük során. A fejlett technika és a komoly kiképzés, meg persze az Usa segítsége által ledarálták a komcsi harcászati elveken működő arab seregeket, megalázták őket voltaképp.
    A második vh nem anyagháborúnak indult, az angolszászok tették azzá, Amerika abiztonságos távolságban levő gyáraival megoldották a kérdést. Az oroszokat is a lend-lease tuningolta fel a nyugati országrészük elvesztése után, előtte jóformán nem volt még teherautójuk sem.
    Moszkvánál semmi extra nem történt, semmi nagy szovjet csoda. Egyszerűen olyan történt, amire a némeek nem számítottak. Japán nem szólt, hogy az amcsik ellen készülődik, de a szovjet hírszerzés mégis megtudta, ezért Sztálin elrendelte a Távol-keleti friss pihent téliesített hadosztályok nyugatra szállítását. Napok múlva megtörtént Pearl Harbor, Amerika hivatalosan hadbalépett, a németeket ez a puszta tény is megzavarta, nem így készültek. Ennyi a nagy moszkvai csata.
    Mellé lehet magyarázni, de ami tény: 300 repcsiket lelövő német vadászpilóták, 100 feletti harckocsimennyiséget elpusztitó tankszemélyzetek, millió tonnákat a víz alá küldő u-boot legénységek. Hans Ulrich Rudel egyedül eltakarított egy hadosztályra való ellenséges eszközt, miközben kilőttek alóla valami 10 gépet és a fél lába ia odalett. Szándékosan nem csak parancsnokokat mondok mert nem egyedül csinálták. Ember és gép egymásratalált. Szövetséges oldalon hol vannak ezek? Iván Kozsedub meg Loza huhú. Amcsiknál egy 20 győzelmes pilóta ásznak számított, német oldalon zöldfülűnek, magy átlagnak. Ettől még politikailag nem kell szimpatizálni senkivel de ne mondjunk már olyat hogy amcsi katona egy szint egy némettel. Az amcsik légitámogatás nélkül elő sem mertek bújni a lyukaikból, tolták a francia cafkákat harc helyett aztán miután a repcsik letaroltak mindent begurultak a studebaker platóján nagy örömmel. Bármi tankot láttak az Tigris Tigris, küldjétek a typhoonokat, hopp megneszeltük a német ellencsapást, küldjétek a liberátorokat a vasútállomás ellen. Oroszokat többre becsülöm jóval, mint a gyáva jenkiket. De az oroszok egy része is a saját rendszerétől való félelme okán tette oda magát, vagy mert elhitte, hogy a németek majd kb megeszik őket.
    Az viszont igaz, hogy elhúzódott a háború és amerika anyagháborúvá tette. Nem tudni mi lesz ha ők nem lépnek be.
    A népet meg az összes irtotta szerte a világon, a háborúk velejárója sajnos. Kicsit unalmas hogy német vadromantika-címke nélkül nem lehet objektív igazságokról beszélgetni.
    Komoly stratégiákat sem kell belelátni, egyszerűen az amcsi ipar megoldotta, a komplett allied forcesnek gyártottak, küldtek cuccot. Nem véletlenül lett a Nato sem, se a Marshall és egyéb tervek, óriási üzletet csináltak a többiek tápolásából, és fenn kellett tartani a jelenlét mellett a függő viszont. Mivel nem volt ingyen. A szovjetek pl ércekkel törlesztettek, még a háború után pár évvel, az állítólag a 46-os fultoni beszéd óta fennálló hidegháború első éveiben is pakolták az amcsi hajókra a tartozást. Európa nyugati fele nem véletlenül kezdett közös fejlesztésekbe a hidegháború alatt, rájöttek, hogy az Usa nagyon költséges haver, ne kelljen tov!bb függeni tőle fegyverzetileg, ha már a világbankon keresztül mindenki az adósa amúgy is.
© 2024 WOTINFO. Minden jog fenntartva.