·
6 éve
Moszkva elvesztése biztosan lesújtó élmény lett volna az oroszok számára, de nem jelentette volna a szovjet ellenállás megtörését, ugyanakkor a német vereség nemcsak jelentősen és egyszer s mindenkorra hátratolta az ottani arcvonalat, hanem egy fél évre elodázta a Wehrmacht nagyobb ívű támadásait ill. a háború végéig védelemre kárhoztatta az eredetileg legnagyobb "Közép Hadseregcsoportot". Ebből leszűrve megállapítható, ahogy már egyszer a világ szakértőire hivatkozva megtettem , hogy a németek esetleges győzelme sokkal kisebb jelentőséggel bírt volna a háború kimenetelére, mint a vereségük. Az tény, hogy a valós direkt támadás a főváros ellen kb. akkor indult, mikorra már - az eredeti tervek szerint - el kellett volna foglalni.Ez miből adódott? A balkáni hadműveletek miatt legalább 5 hetet késtek , ami, ha nem így történik, bizonyosan elkerülhették volna az őszi "raszputnyicát",amely ezáltal az előrenyomulás egyik fontos megállítójává vált. Szmolenszk után miért nem haladtak? Ez máig vitatott kérdés.A hadi helyzet ekkor a következő volt az "Észak Hadseregcsoport" miután nem tudta menetből elfoglalni Leningrádot megállt és gyakorlatilag körbevéve ostromzár alá vette. A "Dél Hadseregcsoport" elakadt Kijevnél szemben egy csaknem milliós orosz csoportosítással, és még a jobb szárnyon a Krím felől sem sikerült felszámolni az ottani erős fenyegetést. A "Közép Hadseregcsoport" ugyanakkor szinte minden jelentős előtte álló vörös erőt leküzdött. Tény, ez volt az az időszak, amikor egy Moszkva elleni támadást az oroszok smmiképpen nem tudtak volna kivédeni, hiszen csak "ágyútöltelék" erőket tudtak volna bevetni. Az utókor többnyire Hitler hibás döntésnek tulajdonítja a támadás irányváltását, de tudható, hogy a Heer-ben sem volt egyetértés a kérdés eldöntésében, mivel a "Közép Hadseregcsoport" meglehetősen leharcolt állapotban volt, az utánpótlás nehézkesnek bizonyult, a gyalogos hadosztályok jó része pedig jelentősen elfáradt és lemaradt ,míg a "Barbarossa" tervhez rendelt hadászati tartalékok már bevetésre kerültek. A németek inkább vélelmezték, mint tudták, hogy ekkor nem állt velük szemben számottevő orosz erő. a térképre nézve jelentős kockázata volt annak, hogy egy esetleges Moszkva ellen irányuló támadás esetén a lemaradt "Dél Hadseregcsoport" miatt kialakuló jobbszárny fedezetlenségét felismerve, a déli orosz csoportosítás akár ketté is vághatja a "Közép hadseregcsoportot". Valószínűleg ebből a megfontolásból választották a sokkal megfoghatóbb és igencsak valószínűsíthető és egyébként stratégiailag szintén fontos várható győzelmes támadási irányt, mint a főváros elfoglalását illetően vélhetően sikeres, de mégis igen nagy, akár katasztrófális következményekkel is járható Moszkva elleni attackot. Természetesen ha ez nyár elején történik, akkor ez is belefért volna, és itt jön a képbe a "B." terv megborulása, mely szerint ekkor már nem tudott a német hadigépezet egyszerre több irányba támadni, mi több egyfelé is csak úgy, hogy a másik két csoportosítástól vont el erőket.