Nekem első a győzelem, ha az nem lehet: a sebzés, ha az se: akkor legalább túléljem. Kb 10 ezerből egy csatában megesik, hogy csak bujkálással meg szívathatod az ellenfelet. pl fjordon elbújsz ÉK-i sarokban és nem lősz rájuk , mert 11-en vannak buraszkkal, progetto46-tal stb. Ha már nem nyernek az sikerélmény. a 10 ezerből egyszer sikerült is airfielden, mert a bumburnyákok elkezdtek vadászni rám, de nem álltak rá időben foglalni a körre én meg köröztem előlük bokorról bokorra. (Mondjuk fordítva pont ezért kapok agyf*szt, ha egy nyert csatánál 4-5 alig HP-s tankkal nem képesek rámenni a foglalókörre és elkezdenek kergetni egy gyors artyt, vagy valami OP aranytankot full HP-sat. Mert itt még lehet vereség vagy döntetlen. 2napja pearl riveren egy 122TM majdnem megszívatta ilyen szituban a csapatot. Én meg 4 perccel vége előtt lőttem vissza a foglalását feláldozva a tankom, mert foglalt a csapat. a marhák meg 3szor hagyták abba a foglalást, mert vérszemet kaptak. még 4 csapatársat kiszedett, mire végeztek vele nagy nehezen 10 másodperccel a vége előtt...)