Kiszlév havának közepén, jóm chamísí napján már délelőtt meleg volt a galileai Gath városában. A szűk utcákban megállt a levegő, szállt a por, mindenfelé járókelők tülekedtek. Mathias a piacra igyekezett, mert reggel karaván érkezett az Ammoniták földjéről borral, búzával, békességgel, és azok mindig jó árut hoztak, és nem akarták becsapni az embert, mint a kisgazdák. Elhaladt a kövezések helyszíne mellett, ami frissen fel volt szórva homokkal, és közepén a magányosan álló, vértől megbarnult oszlop körül csak a legyek dongtak. A cölöp árnyéka a tizenegy órás kőnél állt, mert amúgy az ítélet végrehajtó helyszín napóraként is funkcionált. A piacon is tömeg volt, a jövés menést két legionárius figyelte egy fal árnyékából unottan, dárdájukra támaszkodva. A piac végénél a helytartó háza előtt két szolga éppen a Mercurius szobor fejét cserélte. Ide, a világ végére a rómaiak nem hoztak ékes szobrokat, ez is valamelyik lázadásból maradt meg Türoszból, ahol a helyiek lecsapkodták a szobrok fejét is, ugye a faragott képek tilalma miatt. Onnan ez a Merkur torzó és számtalan fej került ide, és az éppen aktuális ünnep, megemlékezés tiszteletére, csak a fejeket cserélték. Most éppen Vestáéra, ami a férfi testtel inkább Hermaproditusra emlékeztetett, de ide, vidékre úgy gondolták ez is jó lesz. Zaj volt, bégetés, kotkodácsolás, mekegés keveredett az emberi zsivajjal, és messziről az egyik árus felháborodott kiabálása hallatszott: - Négy? A lopótökért? Négy!!! Hát nézd meg, ez legalább tíz sékelt ér! Mivel a karaván még nem pakolt ki Mathias elballagott a próféták falához, akik különböző emelvényekről szónokoltak, némelyik profi kis napfénytetőt is csinált a feje fölé pálmarostból. Előttük bámészkodók ácsorogtak, de leginkább asszonyok hallgatták őket. Az első próféta csak egy ágyékkötőt viselt, és tetőtől talpig bekente magát sárral, amit szagából ítélve reggel sebtiben a disznók karámjából szedett össze. Erős hangon dörögte: -És a vadállat feje nagy lesz, és fekete, és minden egyes szeméből élő teremtmények vére fröcsög majd szerteszét! Aztán egész Babilon felülemelkedik majd, jön egy háromfejű kígyó, és az egész földkerekség vakítóan kifényesedik, mint egy lakkcipő, vagy ilyesmi! És az oroszlánfejű sas lófarkú hátán énekelni kezdenek! Második próféta, csíkos kaftánt viselt, amúgy rendes családapának nézett volna ki, ha fején nem viselt volna egy rézüstöt: -És a démonnál leend egy nagy kilenc élű kard! Kilenc éle lesz, nem kettő, nem öt, nem hét, hanem kilenc!! Azt lóbálja majd minden nyamvadék bűnös feje fölött, akárcsak te ott, uram! A vadállat amelyet láttál volt, de már nem él, fölbukkan a mélységből de vesztébe rohan. A harmadik próféta állatbőrökbe öltözött, ami egyből szentté avatta a melegben: -Ötven esztendő lejártán túl új világ lesz, az emberek végre kézbe veszik a sorsuk. Nem a pénz lesz az úr, hanem a munka, de azt pénz híján nem fogják fizetni ezért hiábavaló lészen az. A törvény az uzsorásokat sújtja majd ezeregyszázból nyolcvan évre, de ezzel az infóval így most nem tudok mit kezdeni. Az ország még sokáig nem lesz gazdag, de többé senki sem hal éhen, mert ott vannak a tengernek halai és az ég madarai és az erdők vadjai, és azok ott is maradnak. Akkor a népek új királyt választanak, s kezdődik elölről minden, mint régen, apáink idején, és apáink apáinak idején, és apáink apáinak apáinak idején, és apáink apáinak apáinak apáin... Itt belebonyolódott a mondandójába, és inkább ugrándozni kezdett egy tökből készült csörgőt rázva, de a közönsége ezt is értékelte. A negyedik próféta csak simán koszos volt: -Megmutatom neked a nagy kéjnő ítéletét, aki a nagy vizek fölött ül. Vele bujálkodtak a föld királyai. Zebedeus jön a szolgájával és azt fogják majd rebesgetni, hogy eltűntek a dolgok. És hatalmas zűrzavar lesz, hogy hol vannak valójában a dolgok, és senki nem fogja tudni, hová lettek azok a kis bigyók, meg az a fura kis izé... raf... raffiakötő állvány, amihez hozzá voltak erősítve, és akkor majd a barát elveszíti a barátja kalapácsát és a fiatal nem fogja tudni, hogy hol vannak... már azok a dolgok, amiket apáik birtokoltak, mert apáik csak előző este rakták oda este nyolc körül. A sor végén egy új próféta, egy ágrólszakadt kis figura állt talapzat híján egy felmosóvödrön, és halk hangon mondta: -És ím tegnap megszületett a csillag jövendölte királyok királya, aki ura lesz az egész világnak és felszabadítja az ő népét, magára véve az emberek bűneit... Mathias hallgatta egy darabig, majd megszánva egy garast vetett oda neki. Szegény kezdő, valami jobbat, érdekesebbet kellene kitalálnia, ha ebben a szakmában érvényesülni akar.... Békés boldog Karácsonyt kívánok minden faternak! (Némely zseniális részek a Brian életéből lopódtak el. A többi meg nem.)
Egyszer sikerült bronzig jutnom, de ...