Magyar tankok - Kérdések és válaszok (by Karika)

Fücsök beküldte:

Amit írsz az igaz, de 1943 végén már teljesen más volt a magyar harckocsigyártás minősége mint 1939-ben. Igen, a turán II-höz képest tűzerőben nagy ugrás lett volna az F2-es változat, de egyrészt még ekkor is magas licenszdíjat kértek volna a németek,másodsorban mozgékonyság és páncélvastagság szempontjából nem volt nagy különbség a két típus között, harmadsorban több pénzbe és nyersanyagba került mint a turán II, így már nem volt olyan vonzó a típus ekkora licenszdíjjal. Azt már nem tudjuk meg mi lett volna akkor, ha megvettük volna a gyártási jogot, de ekkor már megvoltak a feltételek a magyar hadiiparban egy ilyen kaliberű harckocsi legyártásához. Az már más kérdés, hogy az akkori hadiköltségből és nyersanyagokból hány db-ot tudtunk volna legyártani.

Nem jelentős a páncél eltérés? G-H-J verzió esetén 80mm hegesztett páncél azt jelentette, hogy a T-34, a leggyakoribb ellenfél amivel találkoztak, nem tudta átütni a páncéltestet szemből normál lő távból, a Turán szegecselt 50mm frontja pedig azt jelentette, hogy újabb 5 magyar hősi halott. Ez szerintem elég nagy eltérés, negatív irányba a mi részünkről.

Azt írod, hogy 43-ban a feltételek adottak lettek volna a PZ.IV gyártásához. Sajnos nem voltak. Hiszen '43 áprilisában ismét magyar bizottság járt Németországban, ezúttal a Zrínyi illetve az induló rohamlöveg program miatt, és szerettük volna a StuG-ot és hozzá az alvázként szolgáló PZ.IV-et megvenni, azonban nem tartották megvalósíthatónak a nyersanyag ellátást illetve a kiképzést a termelés beindításához, ezért végül elvették az ötletet. Mondani se kell, ismét jelentős időt spórolhattunk volna.


Leopardusz:

Sajnos igaz. A háború korai szakaszában nagyon magabiztosak és arrogánsak voltak a németek. Viszont érdekes dolog, hogy a leírtakat figyelembe véve, a repülők terén azért gyártottuk itthon a Bf.109-et és a ME 210-et, ott valamilyen okból rugalmasabbak voltak a felek. Mondani se kell, a PZ.IV-hez hasonlóan a Bf.109 szintén csúcstech volt akkoriban, aztán ennek ellenére ennek hazai gyártását mégis sikerült összehozni.

ME 210 esetében érdekes adalék a következő:

"Az RMI-1 X/H lehetett volna a világ első légcsavaros gázturbinás repülőgépe. Tervezői rombolónak szánták, ezért nem kevesebb, mint hét nehézgéppuskát helyeztek el a gépen, amely háromszáz kilónyi bombateher cipelésére is képes volt. Magyarországon ez volt az első olyan repülőgéptípus, amelyet fémhéjszerkezettel terveztek, vagyis dúralumínium lemezekből állt a burkolata. Hajtóműnek a Jendrassik György által épített Cs-1 típusú 1000 lóerős gázturbinára esett a választás, amely később a projekt vesztét is okozta, hiszen a forradalmi konstrukció sok évvel megelőzte korát, a háborús körülmények között sem a megfelelő anyagi erőforrás, sem elegendő idő nem állt rendelkezésre ahhoz, hogy a gép az eredeti tervek alapján készüljön el. A Cs-1 híján a tervezők úgy döntöttek, új motorágyak tervezését követően a Csepelen a Messerschmitt programhoz készülő DB-605 motorokat építik be. Az átalakítás 1943-ban fejeződött be, sikerrel, hiszen az RMI-1 még a DB-motorokkal is jobb teljesítményeket ígért, mint a német Me-210, ám politikai okokból mégis a német rombolót rendszeresítette a Magyar Királyi Honvéd Légierő. "

Az F2 variánsnak még nem volt ilyen páncélzata, az még 50mm-es volt, a korai G típusoknál meg 50+30mm volt pótpáncéllal. Ehhez hasonlóan mi is tudtunk volna 25-30mm-es pótpáncélt rakni a frontra, ahogy a Turán III esetén meg is csinálták, ahhoz képest az alap 80mm-es páncél már nem nagy különbség.
Arról már nem is beszélve, hogy 1943 augusztusától már a 44M Tas harckocsit kezdték el tervezni, és 1944 második felére ha lett volna mindenhez (főként acélhoz) elég nyersanyag, és nincsenek bombatámadások meg alkatrészhiányok, akkor egy teljesen kész prototípust mutatott volna be a WM a magyar hadvezetésnek. Ez a harckocsi már nagyon nem Panzer IV H szint, a tervezett 80mm-es löveggel már gyakorlatilag a Párduc szintjén van, picit jobb front és toronypáncélzattal és valamivel rosszabb mozgékonyság mellett. És 1944-re már kidolgoztak a magyar mérnökök egy új eljárást, amivel egy átlagos keménységű acél előállításához néhány drága és ritka ércből jóval kevesebbet kellett használni, amit még a német acélgyártás sem tudott akkoriban, és 1944 végétől romlott is rendesen náluk a minőség a fokozódó érchiány miatt. Való igaz, volt pár korábbi kellemetlen tapasztalat a pár évvel korábbi gyártások során, de a mérnöki tudás már megvolt, és volt mellé megfelelő számú nehézgép és szakmunkás is néhány gyárunkban, akik pont a Turán program miatt rengeteg tapasztalattal is rendelkeztek addigra. Ilyen háttérrel lehetséges lett volna Panzer IV G/H harckocsit gyártani, sőt Stug IV-es páncélvadászt is a Zrínyik helyett, ha a német fél nem zárkózik el a gyártástól, és nem követelt volna irreális licenszdíjat.

Azért jó itt olvasni h a magyar mérnökök már akkor is megálltak a talpukon...

Elméleti tudással sose volt gond, a gyakorlati tapasztalat, illetve a minket sújtó állandó jellegű pénzhiány a mi bajunk, akkor sem volt másképp. Nem csak a mérnökök állták meg a helyüket, hanem a Ludovikáról kikerült tisztjeink, illetve a pilótáink is. Nem tudom mennyire vagy otthon a témában, ezért a teljesség igénye nélkül pár hazai eredmény, lustaság miatt ctrl+c ctrl+v :

"A kumulatív lőszer olyannyira magyar találmány, hogy a nemzetközi szakirodalom az üreges eszközök működési elvét azóta Misnay-Schardin-effektusnak hívja. A manapság használt kumulatív hatású robbanóeszközök jórészt Misnay József hadi műszaki törzskari őrnagy által, a Királyi Magyar Haditechnikai Intézetben 1938-1944 között kifejlesztett fegyvereket veszik alapul. Persze voltak hasonló érdeklődési területen dolgozó kortársai, német fizikusok a harmincas évektől foglalkoztak az üreges töltetek elméleti problémáival. Ám magyar műszaki tiszt komoly, a háborúban is bevethető gyakorlati eredményeket ért el: a 43M kumulatív és a LŐTAK-nak nevezett lövő tányéraknát egyaránt bevetették, mi több, a Keleti-Kárpátokban kialakított védelmi vonalat valósággal telerakták efféle robbanóeszközökkel, bár a háború végkifejletét hathatósan már nem tudták befolyásolni. "



"Az 1942-ben tapasztalt szovjet páncélosfölény és a nehézharckocsik megjelenése indította be a magyar páncéltörő rakéták gyártását, mivel akkor a német fél még elzárkózott a titkos rakétafegyver átadása elől. A Haditechnikai Intézet rakétaszakosztálya kétféle típus fejlesztésébe fogott. A kisebbik a 60 milliméter átmérőjű 44M páncélromboló kézből indítható rakéta volt, a nagyobbik a 215 milliméteres 44M buzogánylövedék, amely páncéltörő és erődromboló típus is volt. A buzogánylövedék a világon az első ismert nehéz páncéltörő rakéta volt, 215 milliméter átmérőjű, több mint négy kilós töltettel és első volt hordozható kettős indítószerkezete is, amit teherautó platójáról és földről is lehetett működtetni. Ezzel Magyarország a világ harmadik állama volt, a Harmadik Birodalom és az Egyesült Államok után, amely bevethető páncéltörő rakétákat épített."


"Zárt kötelékben támadó bombázógépekkel vette (volna) fel a harcot a Lidérc fedőnevű légiharc-rakéta, melyet Pulváry Károly fizikus zseniális találmánya, a rezonáns gyújtó hívott életre. Németország alkalmazott először a világon a levegő-levegő rakétákat, ám ezek jól működő közelségi gyújtóval nem rendelkeztek. A német típusokat csapódó és időzített gyújtóval látták el, de a közvetlen találat igen ritka volt. A szovjet és a brit légierő a szárazföldi célok elleni rakétát alkalmazta, csak véletlenszerűen alkalmazták légi célpont ellen. Pulváry négy darab érzékeny mikrofon felhasználásával alakította ki a közelségi gyújtó elődjét, amely a repülőgépek motorhangjára volt érzékeny, és annak maximumára hozta működésbe a robbanószerkezetet. Mivel a rakétákat akkor még tehetetlenségi irányítás mozgatta, a fegyvert mindössze az ellenséges kötelék belsejébe kellett juttatni, ahol valamelyik géphez közel kerülve robbant és letarolta a közelben lévő repülőgépeket. Soha nem készült belőle számottevő mennyiség, így nem vethették be a hazánkra támadó amerikai és szovjet bombázók ellen sem. "


"Mindenki ismeri az Anglia déli partjaira telepített radarállomások sorsfordító történetét, ám kevesen gondolnak arra, hogy magyar mérnökök is gőzerővel dolgoztak lokátorberendezések kifejlesztésén. A saját fejlesztés beindítására már csak azért is szükség volt, mert a német fél elzárkózott attól, hogy lokátort adjon el Magyarországnak. Négy különböző változatot készítettek a mérnökök, így kezdődött el a felderítő Sas, a tüzérségi Borbála, a vadász-irányító Bagoly és a Turul, a repülőgép-fedélzeti rádiólokátor-állomás prototípusának fejlesztése. Az első Sast 1943. november 2-án a János-hegyen telepítették, de a kedvezőtlen mérési eredmények miatt november 25-től Sáriban telepítették. A másikat Dunapentelére tervezték, de végül Jászkisérre került. Ezekkel a berendezésekkel, valamint az időközben németektől vásárolt Freya radarral biztosították az ország légvédelmének riasztását. A felderítési információk a Légvédelmi Erők Parancsnokságához futottak be, és riasztást és más légvédelmi intézkedéseket is itt koordinálták. Érdekesség, hogy a Freya radar és licencének megvételére Magyarország már 1942-ben tett kísérletet, de Németország csak a sikeres magyar kísérletek hatására adott el berendezéseket."

Mindemellett Kármán Tódor a rakéták terén ért el jelentős eredményeket, ő csinálta az Amerikai Légierő Tudományos Tanácsadói Elnökségét, emellett az amerikai rakéta és műholdtervezés egyik legfontosabb figurája volt a háború után. Az atomot már felesleges leírni annak sztoriját mindenki ismeri. Mi lett volna ha ezek a találmányok illetve tudósok normálisan támogatva lettek volna, és nem az amerikaiakat szolgálták volna, hanem minket. Aztán sajnos ez ma hatványozottan rosszabb, ma már nem csak a tudósok, de az orvosok és még a mezei melósok is külföldet erősítik munkájukkal.

Így van, de mindenképp jó lenne még legalább egy papírra vetett harckocsi a 40-es évek végéről vagy az 50-es évekből. Sajnos ebben abszolút nem vagyok jártas, de nincs kizárva a létezése. 8-as tierbe még elmegy/elmenne a Korbuly féle hibás Tas, picit erősebb frontpáncélzattal és 88mm-es L71-es löveggel, de ettől feljebb csak klónok jöhetnek szóba jelenleg. Viszont pár korabeli 2. vh-s motort akár az olaszoktól is kaphatnánk, mivel túl sok német motor nem jöhet szóba mint plusz modul.
A TD ágra elvileg van elég jelölt, de mindenképpen jó lenne ha betennék a TAS rohamlöveget nem prémiumként, így belőle jönne a Straussler MBT. WG-s szemszögből vállalható mindkettő, persze a modulok száma sokat számítana a játékmenetben, de ezen típusok keltették fel leginkább a nem magyar játékosok érdeklődését.

Fücsök beküldte:

Így van, de mindenképp jó lenne még legalább egy papírra vetett harckocsi a 40-es évek végéről vagy az 50-es évekből. Sajnos ebben abszolút nem vagyok jártas, de nincs kizárva a létezése. 8-as tierbe még elmegy/elmenne a Korbuly féle hibás Tas, picit erősebb frontpáncélzattal és 88mm-es L71-es löveggel, de ettől feljebb csak klónok jöhetnek szóba jelenleg. Viszont pár korabeli 2. vh-s motort akár az olaszoktól is kaphatnánk, mivel túl sok német motor nem jöhet szóba mint plusz modul.
A TD ágra elvileg van elég jelölt, de mindenképpen jó lenne ha betennék a TAS rohamlöveget nem prémiumként, így belőle jönne a Straussler MBT. WG-s szemszögből vállalható mindkettő, persze a modulok száma sokat számítana a játékmenetben, de ezen típusok keltették fel leginkább a nem magyar játékosok érdeklődését.

Tas rohamlövegábránd jöhet

A szépségdíjas Tas

Leopardusz beküldte:

A szépségdíjas Tas

Nem is, az a díj ezt illeti!

Tas vagy Tas rohamlöveg gyenge lenne t8-ban szerintem. Nézzétek meg a t7-es td standardokat. Ruszkiknál 122mm, németeknél 10cm, franciáknál is hasonló. Na most a Tas rohamlöveg 8.8cm fegyverrel szerintem gyenge lenne. Még ha kap mellé jó camot is esetleg, akkor is csak so-so lenne t8-ban, aztán meg teljesen használhatatlan t9-t10-ben. Tas meg amolyan t6 Panther proto szint kb, nincs értelme feljebb rakni.

A rohamlöveg eredetileg tervezett konfigjával egy korrekt rof-al megtámogatva t7-ben valódi hentes-mészáros lehetne, nem utolsó sorban jól esne ránézni is, mindenképp beparkolna egy a Jagdpantherem mellé

A Tas rohamlöveg 8-as szinten kaphatna preferential matchmaking-et, pont úgy mint a 8,8cm-es Jagdtiger. Úgy oké lenne a dolog, viszont a Korbuly féle hibás Tas szerintem elmenne jó tűzgyorsasággal és álcával. Támogató harckocsiként lehetne használni a jó ágyúja miatt (pont úgy mint a német párducot 7-es szinten), és viszonylag fürge is lenne a tervezett 700 pacis motorral.

Sajnos ez lehetetlen, hiszen a WG a pénzért eladott prémtankok esetében is vissza akarja venni a pref. meccsmékinget, nem hogy még sima tanknak adjanak. Persze így működne a dolog, de ez szerintem - még ha meg is csinálnák- akkora shitstormot generálna, hogy rövid időn belül "kibalanszolnák" a pref. meccsmékinget tőle.

A Tast pedig azért raknám lejjebb, mert szerintem az támogató szerepkör amit említesz egyáltalán nem működik. Emellett hogy néz már ki az a szerencsétlen Panther? Ennyit egyébként a "historical accuracy-ról", alap fegyverrel kellene olyan átütésnek lennie, amilyen, nem pedig ilyen groteszk szívószállal. Ezt egyszerűen egy új lőszer bevezetésével meg lehetne oldani és azt kellene kutatni fegyver helyett ebben az esetben, Panther II-nél szintén. Szóval inkább alacsonyabb tier, mint 90% bokorkemp egy mediummal, legalábbis én így látom.

Akkor viszont szovjet klónt kellene berakni, ISU-122S tankvadászunk volt rendszeresítve 1950-től, ha ahhoz adnak még egy későbbi 122mm-es vagy 100mm-es löveget, akkor megfelelne 8-as tierben. Más megoldás nem lehetséges. Egyébként a módosított T54-es tankjaink milyen átütéssel rendelkeztek?

Fücsök beküldte:

Akkor viszont szovjet klónt kellene berakni, ISU-122S tankvadászunk volt rendszeresítve 1950-től, ha ahhoz adnak még egy későbbi 122mm-es vagy 100mm-es löveget, akkor megfelelne 8-as tierben. Más megoldás nem lehetséges. Egyébként a módosított T54-es tankjaink milyen átütéssel rendelkeztek?

Már volt szó korábban a T54/T55 AM-ről, de a reaktív páncél, az irányzó rendszer és a huzagolatlan löveg nem felel meg a játék követelményeinek. A Warthunderben és az AW-ben lehetnek ilyenek.

Csak akkor mi lenne helyette? A Straussler MBT biztosan nem kerülhet közepes harckocsiként be a fába, mindenképpen tankvadász ágba lesz sorolva. Sőt még hivatalosan nem is kértek adatokat róla Károlytól, szóval még odébb van az is. Hacsak nem csinálunk valami Straussler Pancernik tankot.

Ezek biztosak:

Lehet csemegézni a klónokból...