Újratervezés
Nem szabad félni attól, hogy revideáld az elgondolásodat a csapat kezdeti mozgásának
fényében. Elsődleges az alkalmazkodás az olyan dolgokhoz, amikre nincs ráhatásod, és a
csapat általában ilyen. Kb. 10 - 15 másodperc után már kirajzolódik, hogy ki merre megy, ekkor gondold át a terved, és ha kell változtasd meg a csapatfelállás függvényében.
Carl von Clausewitz híres gondolata, hogy "egyetlen haditerv sem éli túl az ellenséggel való első találkozást". A Wot-ban is folyamatosan alkalmazkodni kell a csata alakulásához, és ha kell akkor az első változtatást a 3. másodpercben tegyétek meg függően attól, hogy mondjuk a
könnyű tankotok merre indul.
Ez is 277 replay lesz. Hozzátartozik, a mentalitás része, hogy itt a végcél a 4k körüli DPG és a 3 GunMark volt. Tehát, van egy nem mindig hasznos "nyomás", hogy mindig valami "különleges" játékot kellene választani. Ezzel a tankkal ez nem annyira vált be, mert kicsit kevés a front páncél és a DPM is a kvázi szóló megoldásokhoz. Nem is kifejezett erősségeim ezek az ágyúk. (Továbbá, sokáig rendkívül szerencsétlenül is futottam, ami miatt gyakran különböző mértékű tilten játszottam.)
wotreplays.eu/s...a2af87
Ez egy top tier, arti nélküli, két tédés Airfield. Lássuk be, valószínűleg nem fogok még egy ilyet kapni idén. Ugye, azonnal kinyílik az egyébként rendkívül szűkös pálya.
Kirohanni J4-be? Meglátásom szerint, ez 1.0 előtt gyümölcsözőbb volt. Még azért próbálkozom vele időnként, de a pozíció egyik előnye éppen az, hogy kevés helyről lő be oda az arti.
Akár a pálya közepe? Nem feltétlen akartam egy 48 Pattonnal viaskodni itt. Plusz, Airfielden nem ritkán beáll a játék, amit nem innen a legegyszerűbb elmozdítani.
Felszaladni a heavy flank teraszára (E7)? Ha nincsenek lövések középre, akkor sidescrape a nehezekre folytatás? Ez a terület kivételesen gyengébb td tűz alatt lesz, viszont a Type ágyúja egyértelműen ellene szól.
Ezért végül úgy döntöttem, hogy most teljesen konzervatív leszek. A miénk az erősebb oldal a nehéz dühöngőben, amit be is lehet úgy játszani, ahogy egy amúgy arti nélküli világban lehetne. Csak türelmesen. Lepingelem, hova megyek, de nem tart velem sok tank, ez is a visszafogottság mellett szól. Csak hagyni alakulni egy kicsit a dolgot. Semmi túlerőltetés, semmi túlvállalás!
Aztán bő egy perccel kezdés után meglátom a Tpye-ot teljesen off pozícióban! Azonnal ugrik minden! Instant elindulok a legagresszívabb helyre, amit ismerek. Pingelem a Jpanther-nek, hogy hol kellene lennie, hogy támogatni tudjon, meg egy "help", de már csak úgy mellékesen, már útközben egy durván 1v5-be rohanás közben.
Ez a "sziklás domb" az ellenfél oldalán, azért nagyon értékes, mert sokkal jobb lövéseket ad, sokkal nagyobb védettség mellett, mint a saját sarkunk. Ha megnézitek a kialakítását és végiggondoljátok a páncélprofilt, akkor egyértelmű, hogy miért.
Mindez persze addig működik gyönyörűen, amíg nem kezd el egy például 50TP 560 alfával hátba tutujgatni. Ezért kellene a TD a sarokba és ezért kellene komoly támogatás a balodra.
Tehát, egyáltalán nem ez volt az ideális szituáció, de akkora faktornak értékeltem a Type ideiglenes távolmaradását, hogy egy pillanat alatt kukáztam az eredeti tervet és bár jelentős rizikó mellett, de elkezdtem hajtani a sebzést.
A gyakorlatban sajnos nagyon gyorsan reagál az ellenfél, emiatt mozdulnom kell valamilyen irányba, igyekszem megoldani a helyzetet. Az is látszik, hogy itt sem éppen a legösszeszedettebb, higgadt "A játékomat" hoztam épp, ami olyan triviális hibákhoz vezet, mint a javítócsomag véletlen elhasználása, vagy a végén a bokor eltűnése utáni drága pályatakarítás. Mérges is vagyok magamra a végén, mert úgy gondoltam, hogy egy kicsivel több volt benne. Több, mint az a 0,25-0,3 százalék, amit a 6k sebzés adott.
Kicsit hosszabb lett, mint eredetileg terveztem.

Nem vagyok benne biztos, hogy mennyiben lehet hasznos számotokra a fenti gondolatmenet leírása, csak nekem ez a csata és a benne lévő hirtelen tempóváltás jutott eszembe akkor, amikor olvastam.
"You've been thunderstruck."
TierX szinten ...