Jelenleg 308 vendég és 4 tag online

2016. máj. 6. 10:20

Lőszerek a valóságban #2 - A tüzérségi lőszerek (by Creative35)

Írta:
Értékelés:
(23 szavazat)
8 hozzászólás

Az első részben a World of Tanks-ban használt lőszertípusok valós életben történő alkalmazási módjait, működési elvét, és hatásmechanizmusát mutattam be nektek. A rövidke írás célja az volt, hogy minél érdekesebb és olvasmányosabb legyen, így csak érintőlegesen foglalkoztam egy-egy típussal, csak a leggyakrabban használt lőszerek, lövedékek kerültek be a cikkbe (pl. a HESH is kimaradt).

Természetesen hosszú oldalakat lehetne írni unalmas szakszöveggel, de a cél egy érdekes, olvasmányos ismeretterjesztő cikk megírása volt. Most is így lesz, a jelen írásban a tüzérségi lőszerek fejlesztéséről és fejlődéséről lesz szó. A WoT-ban az ellenfél tüzért mindenki gyűlöli, a sajátot szidja, de Ti, arty utálók se kattintsatok félre, hátha találtok valami érdekeset majd...

Történelmi áttekintés

A XX. század utolsó 30 évében a tüzérségi lőszerek és lövedékek fejlesztése terén hatalmas fejlődés tapasztalható. A fejlesztések irányát természetesen az arty-k alkalmazási módja és feladatrendszere határozza meg. A modern harcászatban alkalmazott lőszerek legfontosabb fejlesztései a következők:

  • lőtávolság növelése,
  • lövedék pusztító hatásának növelése
  • költségcsökkentés
  • egyszerű kezelhetőség
  • tárolási időtartam növelése

A lőtávolság növelése

Amikor az artyban ülünk és kattintunk a bal egér gombbal, akkor az ágyunk elsül, a lövedék kirepül a csőböl. Itt kezdődnek a problémák. A röppályán repülő lövedékre több erő is hat:

  • homlokellenállás: a lövedék rövid, tömör, hengeres fejrésze a repülés során a levegőt maga előtt „összetömöríti”, és ez fékezi a repülési sebességet
  • fenék szívóhatás: a lövedék nagy sebessége következtében a lövedékfenék mögött kialakuló légritka tér előidézte örvényhatás szintén jelentősen fékezi a lövedéket
  • súrlódási ellenállás: a lövedék tehetetlensége és a lövedék űrméreténél nagyobb vezetőgyűrű - ld. előző cikkben - felületén feltorlódott levegőrészecskék erősen fékezik a lövedéket a röppálya teljes hossza alatt

Hogy mennyire fékezik? A hangsebesség felett repülő lövedék esetében a légellenállási erők a következőképpen alakulnak: 

  • homlokellenállás: 55-60%
  • fenék szívóhatás: 30-35%
  • súrlódási ellenállás: 5-10%

A 60-as évek vége felé ezen adatok ismeretében a konstruktőrök a korszerű lövedéktípusok tervezésénél a lövedék repülési sebességét fékező tényezők kiküszöbölésére fordították a legnagyobb figyelmet. Rájöttek, hogy ha a lövedékcsövet és a töltőűrt meghosszabbítják, akkor nagyobb kezdősebesség érhető el, hiszen nagyobb lőpormennyiség alkalmazható. A megnövelt lövedékhossz, az áramvonalasabb kialakítás szintén nagyobb lőtávolságot eredményezett. Mivel a tüzérség alapvetően a HE, repeszromboló lőszert használja (élőerő elleni repeszhatással), ezért ezen fejlesztések elakadtak, hiszen a nagyobb lőtávolságra való törekvés, a lövedékek „elnyújtása” kisebb lövedéktömeget eredményezett, ezzel együtt kisebb lett a repeszhatás is. Annak ellenére, hogy ezen lőszertípusok prototípusai elkészültek, nem került sor soha a rendszeresítésükre.

A modern lőszer

Kanadai kutatók egy korszerűbb lövedékformát kísérleteztek ki, mely a hagyományostól eltérően egy hosszított, kúp alakú lövedéktest forma alak lett. A központozó gyűrű helyett speciális „bütyköket” alakítottak ki, melyeket a lövedéktest hosszanti tengelyéhez viszonyítva meghatározott szögben helyeztek el.

Ezeket a napjainkban alkalmazott új lövedékformájú tüzérségi lőszertípusokat a szakirodalom ERFB lőszereknek (Extended Range Full-Bore-Megnövelt Lőtávolságú Teljes Űrméretű Lövedék vagy Javított Ballisztikai Tulajdonságú Lövedék) nevezik. Ezen forma alkalmazásával jelentős mértékben csökkenteni tudták a lövedékre ható légellenállási tényezők okozta lassulást.

<< Így néznek ki a kis "bütyköcskék" (nagyításhoz klikk a képre)

Rakéta póthajtásos lövedékek

A lőtávolság növelése olyan módon is elérhető, hogy a lövedéket a röppályán lőporos vagy folyékony anyaggal működtetett hajtóművel felgyorsítják. Ezek a RAP (Rocket Assisted Projectile) lőszerek. A magyar katonai szaknyelvben rakéta póthajtásos lövedékeknek nevezik ezeket.

A lövedék fenékrészébe szerelt lőporos hajtóanyagú hajtómű a lövedék kilövését követően beindul és a hátraáramló gázok hatására a lövedék sebessége tovább növekszik. Sajnos a nagyobb lőtávolság elérése áldozattal is jár: az extra hajtómű térfogata miatt a robbanóanyag mennyisége kevesebb. Maximálisan 40-50%-os lőtávolság növekedést lehet elérni ezen típusok alkalmazásával. A csökkentett robbanóanyag mennyiségből eredő pusztítóhatás csökkenést egy újabb fejlesztéssel sikerült kiküszöbölni. Erről lesz szó a következőkben.

A lövedékek pusztító hatásának növelése

A kutatók szerint a lövedékek pusztító hatásának növelése speciális lövedékforma kialakításával, a robbanóanyag minőségi összetételének javításával, valamint a hatásos repeszdarabok repülési sebességének és számának növelésével érhető el. 

Hogyan?

  • a: növeljük a robbanóanyag hatóerejét és mennyiségét a lövedékben
  • b: növeljük a repeszhatást a lövedékfal speciális megmunkálása révén illetve kész repeszelemeket lövedéktestbe való építésével
  • c: növeljük a pusztítóhatást a repeszek pusztítási körzetének növelésével, amit annak egyenletesebb elosztásával érünk el

A robbanóanyagok hatóerejének és mennyiségének növelése

Megnövelt robbanóerejű lövedék

Intenzív robbanási energiával rendelkező robbanóanyagok alkalmazásával a lövedék robbanóereje jelentősen megnövelhető. A robbanási energia növelése az alap robbanóanyagnak számító trotil és egy hevesebb robbanási reakcióval bíró hexagén keverékkel érhető el. Hátránya: a fokozott érzékenységű robbanóanyaggal töltött lövedék szállítása fokozott biztonsági előírásokat követel. A szállítás, mozgatás, lövegtöltés közben a lövedéket érő mechanikai hatások önrobbanást idézhetnek elő.

Fokozott robbanási térfogatú robbanóanyaggal szerelt lőszer (FAE-Fuel-Air Explosion)

A kutatók előtt már régóta ismert az a jelenség, hogy az egyes éghető gázok levegővel való keveredésekor igen heves robbanás jön létre (gimi kémia óra megvan?) "Az ilyen keverék robbanása, amely tulajdonképpen az égéstermékek gyors terjedése a környező atmoszférában, a térben a hangsebességnél gyorsabban terjedő léglökési hullámokat hoz létre, ami az ilyen jellegű robbanásnak alapvető pusztító tényezője!" Mit jelent ez? Azt hogy a repeszhatáson kívül a robbanáskor kialakuló léglökési hullám pusztító erejének kihasználása új lehetőségeket rejt magában. Az ilyen lövedékeket folyékony robbanóanyaggal töltik, melynek becsapódásakor a lövedékköpeny szétválik és a folyékony robbanótöltet a levegővel egyesülve szétporlad. Az így kialakul aerosol felhőt önrobbanás vagy egy időzítőgyújtó indítja be. A gyújtószerkezet segítségével a keverék meghatározott időben és magasságban indítható. Elsősorban aknamezők mentesítésére és műszaki akadályok pusztítására használják.

Vékony falú lövedékek

Hú itt valami zagyvaság fog következni, ne is olvassátok el! Ha mégis: A tüzérségi lövedékek pusztító hatása a robbanóanyagok kitöltési együtthatójának növelésével is fokozható. Kitöltési együttható = a lövedék tömegének és a robbanóanyag tömegének viszonyával. Minél vékonyabb a lövedék fala, annál több robbanóanyagot lehet beletuszkolni. A megvékonyított lövedékfal szilárdságát speciális hőkezelésessel biztosítják. 

A repeszhatás növelése

A repeszhatás a lövedékbe előre beépített repeszelemek alkalmazásával, illetve a lövedék falának speciális megmunkálásával növelhető. Ezek általában acélgolyócskák vagy speciálisan edzett hajlított fémnyilacskák. A szovjet gyártmányú 2SZ3-as 152 mm-es önjáró tarack ZS2 lövedéke 8500! darab ilyen nyilat tartalmaz. A nyilacskák 0,5-1,2 g tömegűek. Az acélnyilak nagyon jó aerodinamikai tulajdonságokkal rendelkeznek, 400-500 méterre is elrepülnek a robbanás helyszínéről és az emberi testen igen súlyos sérüléseket okoznak...

golyócska...

Speciális lövedékköpeny

A repeszhatás a kész repeszelemek lövedékfalba való ágyazásával is fokozható. Ezt elsősorban aknagránátoknál alkalmazzák. A keresztirányú rovátkolás során a lövedékek falát több helyen megvékonyítják, így a robbanóanyag a lövedéktestet könnyebben szétfeszíti és a repeszek száma már tengelyirányban is megnövelhető. Ez a lőszerfejlesztési irányzat napjainkban az orosz harckocsilőszerek korszerűsítése területén kap elsőbbséget.

Irányított repeszhatás

A tüzérségi lövedékek felrobbanásakor a repeszek és szilánkok egy része a talajba vagy a levegőbe repül, így nem okoz semmiféle pusztítást a célban. A kutatások bebizonyították, hogy a lövedék tengelyirányában (lövedékcsúcs és fenék főleg) a legnagyobb a veszendőbe menő repeszek száma, így a lövedékcsúcs fémanyagának gyengítésével, valamint lövedékcsúcsnál lévő robbanóanyag kettő vagy több pontban történő előzetes inicializálásával oldották meg ezt a problémát.

A repeszhatás körzetének és egyenletességének növelése

A repeszhatás körzetének nagyságát és a repeszek egyenletesebb eloszlását a lövedékek becsapódási szöge erősen befolyásolja. A repeszhatás és a repeszelemek egyenletesebb eloszlása közel 90 fokos becsapódási szög esetén optimális. Ez a becsapódási szög elsősorban a magas röppályával tüzelő eszközökre, pl. aknavetőkre jellemző. Kisebb indítótöltetek alkalmazásával az ívelt röppályán tüzelő tüzérségi eszközökkel is el lehet érni 50-60 fokos becsapódási szöget. Az oroszok a Prima típusú sorozatvető eszköznél a következőképpen oldották meg ez a problémát: a rakétahajtómű és a robbanótöltet közé ejtőernyőt, illetve bontó- és kivetőtöltetet helyeztek el. A röppálya leszálló ágában a bontótöltet a hajtóművet lerobbantja és kilöki az ejtőernyőt. Az ejtőernyőn alászálló lövedék közel függőleges becsapódási szögben ér földet...

A következő cikkben lehet írok majd a kazettás lőszerekről, a repeszhatású harci elemekkel szerelttől a kettős hatású harci elemekkel szerelt kazettás lőszereken át, egészen az irányított tüzérségi lövedékekig és rakétákig. Esetlegy a nyíllövedékről vagy a kézi páncéltörő eszközökről.

155mm-es lövedék becsapódása közelről (csak hanggal érdemes!):

A Pécsi 101. sz „Szigetvári” Zrínyi Miklós Vegyes Tüzérdandár éleslövészete, BM-21 sorozatvetővel és 152 mm-es D-20 ágyútarackkal:

MH 25. Klapka György Lövészdandár 36. Páncéltörő Rakétaosztály és 101. Tüzérosztály, éles lőgyakorlat ágyútarackkal, valamint páncéltörő rakétákkal:

Utoljára frissítve: 2016. június 8. 14:41
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
karakter van hátra.
Hozzászólások betöltése... A hozzászólás frissítve lett 00:00.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    MPeter71 · 2 éve
    Köszönöm a korrekt és pontos cikket.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    bendzsi_a_haver · 2 éve
    Nem tudom hogy a kazettás megegyezik-e pl az afgánoknál használt vákuumbombákkal de azokról szívesen olvasnék :)
    Elvileg azokkal iktatták ki a bunkerekben bujkálókat...de sajnos többet nem tudok...
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Öregbaka · 2 éve
    Bravó! A szakmaiság továbbra is a Top-on van.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Bhalangir
    • Moderátor
    · 2 éve
    No1!
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    treffhetes10 · 2 éve
    Nagyon tetszenek a cikkeid, várom a következőt!

    Milyen találékony az ember, ha egymás elpusztításáról van szó. :sigh:
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    replika · 2 éve
    Basszus, a parittya mennyivel egyszerűbb [b]volt[/b]. De ez már nem az ókor.
    Köszi a cikket, felüdítő, meg ha a pusztításról szól is.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Creative35 · 2 éve
    "Artillery adds dignity to what would otherwise be a vulgar brawl."-Frederick II
    A tüzérség méltóságot kölcsönöz annak, ami egyébként csak egy útszéli pofozkodás volna! :-)
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Feri38_HUN · 2 éve
    Na,már megérte belépni!Köszi a cikket!!!!!
    "A tüzérség a csataterek királynője!"

KERES
© 2019 eSports Pro Ltd. Minden jog fenntartva.