Nyomtatás
2016. április 28. 07:04

Lőszerek a valóságban #1 (by Creative35)

(58 szavazat)
66 hozzászólás

A VTEPS klán Nagy lőszer tutorial-ja igen részletesen bemutatja a WoT-ban használatos lőszerek típusait, fajtáit, alkalmazásuk lehetséges módozatait.

Hivatásos katonaként, tüzérként arra gondoltam, hogy szívesen fogadna egy ismertetőt az olvasóközönség arról is, hogy a World of Tanks-ben használt lőszerek hogyan működnek a valóságban.

Történelmi áttekintés

A  tüzérséget, mint fegyvernemet az arabok használták először, 890-ben tűnt fel Mekka ostrománál. A tűzfegyverek használata a hadászatban a XIV. században terjedt el igazán. Ezen tűzfegyverek rendkívül pontatlanok (tüzérségnél a max. lőtáv kb. 300 méter volt) és megbízhatatlanok voltak. A lövedék minden tűzfegyver esetében golyó alakú volt.

Érdekes módon egészen a XIX. század második feléig tartott, míg teljesen áttértek huzagolt csövek használatára.

 

A huzagolt csőben az ogivál alakú lövedékek a huzagok kialakításának köszönhetően forgó mozgásra kényszerülnek, ami növeli a lövedék stabilitását a röppályán (megjegyzés: a lövedékeken körbe egy bronz vezetőgyűrű található. Ez a puha fém sajtolódik be a huzagokba töltéskor, nem maga a lövedék).

A kézifegyverek lőszerei általában rézköpennyel vannak ellátva, ezek a lőszerek nem kapnak külön köpenyt, a lövedék puha réz borítása veszi át ezt a feladatot.

Lőszertípusok

Romboló, repesz, repesz-romboló, betonromboló, páncéltörő, űrméret alatti páncéltörő, űrméret feletti páncéltörő, kumulatív, vegyi, srapnel, kartács, gyújtó, világító, köd, propaganda, nyomjelző, atom.

A WoT-ban ezen lőszertípusok töredékét jelenik csak meg, ezért ezekről lesz szó a továbbiakban.

HE - High-Explosive avagy repeszromboló gránát

A tüzérség repeszgránátjai az ellenség szabadban vagy gyenge fedezék mögött elhelyezkedő élő erejének repeszekkel való pusztítására, tüzér ütegek lefoglalására és könnyű tábori fedezékek lerombolására szolgálnak. Alkalmazhatók védelmi létesítmények lőréseinek lövésére és páncéltörő lövedékek hiányában harckocsikra való tüzelésre is.

Én a várpalotai tüzérségi lőtéren a 90-es években lőttem 152 mm-es D-20-as ágyútarackkal harckocsira. A lánctalpat ért találatnál a robbanás egy futógörgőt kitépett a helyéről, kettő másikat pedig erősen megrongált. A testet ért találatnál csupán a külső elemeket rongálta meg a repeszhatás (kémlelőnyílás, lámpatestek, külső géppuska sérülnek ilyenkor). A tábori tüzér eszközök rendeltetésükből eredően esetleg csak önvédelemből lőnek harckocsira, minden tüzér tudja, hogy harckocsival való találkozáskor egy lövése van csak, utána nyúlcipő, azonnal el kell hagyni a tüzelőállást, mert a második lövésre már nem lesz lehetőség...

A repesz-romboló gránátokkal szemben támasztott alapvető követelmény a repeszhatás erőssége, amely abban áll, hogy minél nagyobb megsemmisítési hatósugár mellett maximális mennyiségű ölő hatású repeszt biztosítsanak. Az acélból készült HE gránátban trotil robbanószer van, mely a gyújtó becsapódáskor robbant fel. Az acél lövedéktest felrobbanását követően nagy mennyiségű, különböző méretű és formájú repeszdarabra szakad. Az acél gránátoknál a repeszek egyenletesebb súlyeloszlása figyelhető meg az öntöttacél gránátokhoz képest, utóbbiaknál ugyanis jelentős százalékot a kisebb repeszdarabok tesznek ki. Az ölő hatású repeszek mennyisége annál nagyobb, minél nagyobb a gránát relatív súlya.

A repeszromboló gránátok gyújtószerkezete 3 különböző időzítéssel állítható. Pillanat, romboló, és késleltetett állás. A robbanótöltet robbanásakor a gránát robbanása gyakorlatilag egy pillanat alatt megy végbe és a test üregében 100-300 ezer kg/cm2 nagyságrendű nyomás keletkezik. A 4-5 g súlyú repeszek, amelyek a becsapódás pillanatában legalább 10 mkg kinetikai energiával rendelkeznek, alkalmasak a puhatestűek leküzdéséhez.

Romboló gyújtóval történő lövés:

Ebben az esetben a gránát robbanása nem a céllal való találkozás pillanatában következik be. A romboló gyújtóval szerelt gránátokat és repeszromboló gránátokat védelmi létesítmények, bunkerek, parancsnoki harcálláspontok rombolására, megsemmisítésére használják. A gránát becsapódáskor nem azonnal robban, behatol az építménybe vagy földbe és ott több méter haladás után robban, így fejtve ki a legnagyobb romboló hatást.

Időzített gyújtóval való lövés:

A gránát robbanása az akadállyal való találkozás előtt a levegőben történik, időzítő gyújtóval (mechanikus vagy rádió-gyújtóval) késleltetve. Az időzített gyújtást élő erőre és technikára, azok összevonási helyeinek, átkelőhelyek, mocsaras terepek, fákon és magasan elhelyezett figyelőállások, valamint légi célok leküzdésére alkalmazzák. A lövészárkokban elhelyezkedő élőerő ellen még a közeli becsapódás repeszei sem fejtenek ki komoly hatást, ezért az alacsony röppályán való tüzelési módot alkalmazzák. Alacsony röppályán alacsony becsapódási szög esetén a lövedék a földön megpattan, majd az időzített gyújtó késleltetése miatt a levegőben, az árokban elhelyezkedő élő erő feje felett robban...

Elmondhatjuk, hogy a valóságban a tábori tüzérségi eszközök NEM képesek HE-repeszromboló lövedékkel egy harckocsit megsemmisíteni. A repeszhatás roncsolhatja a lánctalpat, mozgásképtelenné teheti a járművet, de a páncéltesten való áthatoláshoz a becsapódás kinetikus energiája, a robbanás ereje és a repeszhatás nem elegendő.

AP - Armored Piercing avagy páncéltörő lövedék

A harcmodor és a harceljárások nagymértékű fejlődésével az 1900-as évek elején megjelent a nagy tűzerejű és mozgékonyságú páncéltörő tüzérség. A páncéltörő lövedékekkel szemben támasztott fő követelmények a nagy páncélátütő hatás, az utólagos romboló hatás a páncél mögött és a jó szóráskép (nagy kezdősebesség). Űrméretes páncéltörő lövedékek szerkezeti sajátosságát a tömör fejrész és a test nagy falvastagsága képezi, a robbanóanyagtér viszonylag kis térfogata mellett. 

 

Működésük: A páncéltörő hatásból és a páncél mögött kifejtett romboló hatásból tevődik össze, mely utóbbi általános esetben repeszhatásból, romboló és gyújtóhatásból áll. A páncél és a lövedéktest repeszdarabjai, a robbanótöltet robbanási termékei roncsolják a tartályokat, felgyújtják az üzemanyagot és felrobbantják a harckocsikban levő lőszereket.

Főként az ellenség nehéz harckocsijainak és rohamlövegeinek közvetlen irányzással történő lövésére szolgálnak. (közvetlen irányzásnál a cél látható, míg megosztott irányzásnál nem.)  

Az űrméret alatti páncéltörő lövedékek alkalmazása lehetővé tette a lövedékek páncélátütő hatásának jelentős növelését kezdősebességük fokozása útján. A lövedék fő eleme a páncélmag. Hengeres-ogivál formájú és nikkellel gyengén ötvözött wolfram-karbidból készítik. A páncélmag átmérője lényegesen kisebb a löveg űrméreténél, a 76 mm-es lövegeknél 28 mm, a 85 mm-es lövegeknél pedig 35 mm. A fenékrész a löveg csövében a páncélmag központozására és a lövedék forgó mozgásának megadására szolgál, ami biztosítja a lövedék stabilitását repülés közben. 

APCR - Armor Piercing Composite Rigid avagy acélmagvas páncéltörő lövedék

Hatása a páncélátütő és a páncél mögötti romboló hatásból tevődik össze. A páncélátütő hatás a lövedék szerkezetétől, az anyag tulajdonságaitól és a becsapódás kinetikai energiájától függ. Páncélba való ütközéskor a ballisztikai süveg és a fej roncsolódik. A nagy energiával rendelkező páncélmag behatol a páncélba és átüti azt.

A páncéllal való találkozás pillanatában a maggal együttmozgó fenékrész elősegíti a páncélmag számára a páncél átütését, növelve annak tömegét. 

A páncélba ütközéskor a fenékrész roncsolódik és a páncél előtt marad, a páncélon való áthaladáskor az erős összenyomás eredményeként a magban nagy belső feszültségek keletkeznek. A páncélból való kilépés után a feszültségek hirtelen megszűnése közben a páncélmag szilánkokra roncsolódik. Az űrméret alatti lövedékek átlagosan az űrméret 2,5-szereséig terjedő vastagságú páncélt ütnek át.

HEAT - High Explosive Anti Tank avagy kumulatív lőszer

A kumulatív (páncélrobbantó) lövedékek szintén harckocsik és más páncélozott célok közvetlen irányzással történő pusztítására szolgálnak, ezenkívül felhasználhatóak tartós védelmi létesítmények függőleges falainak lövésére is. A páncéltörő lövedékektől eltérően a páncél átütését nem kinetikai energia folytán érik el, hanem a kumulatív töltet robbanóanyaga energiájának hatékony kihasználása (kumulatív sugár), annak összpontosítása és irányított hatása útján.

Mi az a kumulatív sugár? Charles Munroe kémikus 1888-ban felfedezte, hogy amikor lőporgyapotot egy fémlemezen felrobbantott, a detonáció helyén mélyebb, betűszerű kráterek jelentek meg, ami tulajdonképpen a robbanószert összefogó anyag bevésett márkajelzése volt. Rájött, hogy a betűk valamilyen korábban ismeretlen módon fókuszálták a robbanást és ebből vezette le, hogy ha a robbanóanyagban egy üreget alakít ki, amely a céltárgy irányába néz, akkor a robbanás során felszabaduló erőt az adott irányban felerősítheti - ez a Munroe-effektus. Munroe „M” monogramos bevésésével ellátott lövedéke az egyik teszten eléggé túl is teljesített: a szegecselt fémlemezen szinte akadály nélkül áthatolva egy raktárépületbe csapódott és összedöntötte azt. Habár épületek, hidak robbantásánál már használták az irányított robbanást, de csak később, az I. Világháború után kezdett komoly igény mutatkozni olyan lövedékek iránt, amelyek képesek voltak áthatolni a harckocsik vastag páncélzatán is.

A Munroe-effektust (kumulatív sugár) úgy sikerült beépíteni a lövedékekbe, hogy az üregbe, a robbanószer elé homorú fémbélést helyeztek, aminek kettős haszna volt. Egyrészt meggátolta, hogy a robbanótérben termelődött gázok egymás felé áramolva lefékezzék egymást, másrészt a hő és a nagy nyomás hatására a másodperc ezredrésze alatt halmazállapotot váltott és plazmaszerű, túlnyomásos fémsugárként spriccelt ki az üregből.

A kumulatív lövedék pillanatgyújtója a harckocsi páncéllal való találkozásakor működésbe lép. A robbanóimpulzus a gyújtószerkezettől a központi csövön keresztül a gyutacsra és detonátorra közvetítődik, amik a kumulatív lövedék fenékrészében vannak elhelyezve. A detonátor robbanása a robbanótöltet felrobbanásához vezet, a robbanás pedig a lövedékfenéktől a kumulatív üreg felé terjed. A robbanótöltet robbanásával egy időben a lövedék fejrésze szétroncsolódik és a kumulatív üreg alapzatával a páncélhoz közeledik. A hirtelen összenyomás eredményeként a fém megfolyik és sugarat alkot. A nagy összenyomási sebesség eredményeként a fémsugár 200-600 C hőmérsékletig felmelegszik. A 15 km/s sebességgel a páncél irányába mozgó kumulatív sugár a páncélba ütközve annak felületén 2.000.000 kg/cm2 (igen 2 millió!) fajlagos nyomást hoz létre. A páncél mögötti romboló hatást a fém kumulatív sugara, a páncél fémrészecskéi és a robbanótöltet együttes hatása biztosítja.

A forgó kumulatív lövedékek az űrméret kétszereséig, a nem forgók az átmérő négyszereséig terjedő vastagságú páncélt ütnek át. Ennek a forró fém-plazma egyvelegnek a hatását el lehet képzelni, amint iszonyatos erővel bespriccel a harckocsi szűk küzdőterébe, ahol a kezelőszemélyzet és a lőszer található...

A kumulatív hatás működése

A valóságban:

 

  

A lőszerek berobbanása:

Utoljára frissítve: 2016. június 8. 14:41

NE KONTEÓZZ, NE SÍRJ! Mielőtt kommentelsz, ezt feltétlen olvasd el!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
karakter van hátra.
Hozzászólások betöltése... A hozzászólás frissítve lett 00:00.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Red_Doki
    • Tankos
    · 8 éve
    Tetszett a lirás. Végra valaki szépen rendezetten, bőven leirta a dolgokat.
    Csak egy apróságot nem értek. Sokszor láttam és olvastam már HE-lőszerek működéséről.
    És minden esetben megemlitésre került, hogy a HE gránátok a páncéltesten nem hatolnak átt, viszont a testen belül is kifejtenek repeszromboló hatást. Mégpedig úgy, hogy a testen történt robbanás rezgéshullámot indit el a páncélban, aminek következtében a belső oldalon fémdarabok válnak le, és azok végzik a pusztitást. Ennek a hatásnak a fokozására fejlesztették ki a HEHS lőszert, vagyis a rogyókúpos, másnéven páncélrepesztő (http://www.zmne.hu/tanszekek/Hadtortenelem/tematika/hk/m12.htm) lövedéket.
    Tehát egy HE gránát is képes a páncélos kiiktatására a legénység és a belső berendezések amortizálásával. Én ezt igy tudom, bár a tévedés esélye mindig fennálhat.

    A legszebb sztori viszont az, amikor e II. WH-ban, 152mm-es ágyúval (SU-152 tesztje), lőtek egy elfoglalt Tigrisre. A tornyot ért találattól szétnyilt a torony.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    GregorMann
    • Tankos
    · 8 éve
    [quote name="hadtjuk"]Smok3!

    Köszönöm a linket. Megpróbáltam képkockánként megnézni honnan jött a lövedék, de nem láttam semmit.
    Jó átvert az engem, hogy a találat elsütötte a harckocsi ágyúját, mert ebből azt a rossz következtetést vontam le, hogy belső robbanás volt.[/quote]

    Azon a linken szerkesztett videó van, összavágták a gyalogságot és a tank pusztulását. Korábban láttam olyan változatát a videónak ahol látni lehett a hátulról érkező, a talajjal párhuzamosan, cc 1m magasan érkező töltetet. Az elején háztetőről lőnek.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    · 8 éve
    [quote name="Creative35"]
    Balesetek elsősorban csőrobbanás miatt következnek be, hibás lőszer, hibás töltés, hibás mechanika stb. De elég egy kődarab a csőbe vagy egy kézigránát, mint ezen a videón, ahol a leleményes (és bátor) harcos egy kézigránátot dug a harckocsi csövébe, ami fel is robbantja a harckocsi teljes lőszerkészletét. Kísérő gyalogság nélkül a harckocsi csak egy halálra ítélt vasdarab...
    itt:http://www.liveleak.com/view?i=5a5_1364935662[/quote]

    Ahhoz a videóhoz tartozik egy másik is, amin egy allahakbározó tornacipős fószer egy ha jól tudom amerikai gyártású háromlábú álványról indítható páncéltörővel lövi meg a tankot. Youtube-on fent van, de most nem visz rá a lélek, hogy megkeressem.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    bicskeiz
    • Tankos
    · 8 éve
    [quote name="GregorMann"]szaisztok,
    köszönet a cikk írójának!
    Az ágyúk romboló hatása hogyan érvényesült csatahajók esetén? Pl. a Bismarck elsűllyesztése esetén milyen lőszereket használtak? Hogyan óvott a páncél, és átütés esetén milyen károkat okozott? A Wiki szerint 150mm es lövegek is voltak a hajón és ezek már arty méretűek. Viszont a lövedék méretének aránya sokkal - sokkal kisebb hajó céltárgy esetén mint tank esetén. Azaz az okozott kár is kisebb. Szinte elenyésző. Szerintem. A Bismarck páncélzatával néhány nehéz tank is felveheti a versenyt. Sok arty csak egy hajóágyú négy kerékre szerelve. Mit gondoltok?[/quote]
    Itt egy nagyon jó, és nagyon részletes cikksorozat az Iowa osztályú csatahajókról. A 3. rész a páncélzatról, a 4. a fegyverzetről, az 5. pedig a célzórendszerekről szól:
    http://techstory.blog.hu/2015/04/02/az_iowa_osztalyu_csatahajok
    http://techstory.blog.hu/2015/04/05/az_iowa_osztalyu_csatahajok_2_resz
    http://techstory.blog.hu/2015/04/12/az_iowa_osztalyu_csatahajok_3_resz
    http://techstory.blog.hu/2015/04/26/az_iowa_osztalyu_csatahajok_4_resz
    http://techstory.blog.hu/2015/05/07/az_iowa_osztalyu_csatahajok_5_resz
    http://techstory.blog.hu/2015/05/21/az_iowa_osztalyu_csatahajok_6_resz
    http://techstory.blog.hu/2015/06/02/az_iowa_osztalyu_csatahajok_7_resz
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Serpenthelm
    • Tankos
    · 8 éve
    Sziasztok!

    Nagyon jó cikk, látszik, hogy hozzáértő írta!
    #71 GregorMann:
    Egyszer olvastam egy cikkket, amelyik az amerikai Iowa osztályú csatahajókról szólt. Abban a cikkben írta részletesen a cikkíró, hogy akkoriban a (csata)hajókat úgy építették hogy volt a közepe, amely egy jól páncélozott doboz volt (nagyon egyszerűen), ha játszol WoWs-szel akkor a "citadel" sebzések elég nagyot tudnak ütni, ezt szeretnék jelezni. Azonban a technika fejlődésével már egyre messzebbről lövöldöztek egymásra a hajók, így történt meg az, hogy a lövedékek (parabola pályán repülnek) egyre nagyobb szöggel csapódtak be a hajókba, így a testet már nem oldalról érték, hanem sokszor felülről, ahol nem volt olyan vastag páncél. Az Iowa osztály azért lett (a cikk szerint) egy kiváló csatahajó, mert a tervezésnél már figyelembe vették ezt, és ügyes páncélelhelyezéssel kb. átlőhetetlenné tették a hajót. Amúgy a nagy sebzést az óriási lőszerrekeszek találata jelentette főleg, vagy a vízvonal alatti átütő találatok (szerintem).
    A leírásom biztosan nem elég pontos, régebben olvastam a cikket, és sajnos nem tudok linket sem adni :sad:
    Szerk.: Ha jól tudom a Tirpitz például nagyon sok ideig szenvedett egy kikötőben, pedig ott aztán "nem volt nehéz eltalálni", sokszor rajtaütöttek repülővel. A Wiki szerint a Bismarck osztályú csatahajókhoz rendszeresített kivető töltetek tömege 212 kg volt (egy darab löveghez) ezeket tárolni kellet, ami ha találatot kapott...Ráadásul az AP töltetek átütés után még robbanhatnak is, ha jól tudom, ahogy a szövegben is írja: romboló gyújtóval, vagyis a becsapódás után kicsivel. A War Thunderben pl. ezeket a késleltetési adatokat meg is lehet nézni adott tanknál az adott lőszertípusokhoz.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    GregorMann
    • Tankos
    · 8 éve
    szaisztok,
    köszönet a cikk írójának!
    Az ágyúk romboló hatása hogyan érvényesült csatahajók esetén? Pl. a Bismarck elsűllyesztése esetén milyen lőszereket használtak? Hogyan óvott a páncél, és átütés esetén milyen károkat okozott? A Wiki szerint 150mm es lövegek is voltak a hajón és ezek már arty méretűek. Viszont a lövedék méretének aránya sokkal - sokkal kisebb hajó céltárgy esetén mint tank esetén. Azaz az okozott kár is kisebb. Szinte elenyésző. Szerintem. A Bismarck páncélzatával néhány nehéz tank is felveheti a versenyt. Sok arty csak egy hajóágyú négy kerékre szerelve. Mit gondoltok?
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    rejkov
    • Tankos
    · 8 éve
    [quote name="project640"] a cikkben nem volt szó az egyik legfontosabb lövedékről az APFSDS-ről, ami ma a legfontosabb a modern harckocsikban.[/quote]

    Biztos lesz még Lőszerek a valóságban #2 is.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    smok3_hun
    • Tankos
    · 8 éve
    [quote name="Tsisdu"]
    Nem ukran talalmany, manapsag szerintem mindenki alkalmazza. Tudtommal elsosorban RPG-k ellen van, es a celja, hogy ezen detonaljon, relativ tavol a panceltol. Es az a gyanum, hogy a nemet tankokon (Pz IV) is hasonlo rendeltetese lehetett a plusz lemezeknek[/quote]

    Igen, német tankokon volt, direkt a HEAT lövedékek ellen. Ők Schürzennek hívták (magyarul szoknyát jelent)

    Pl.
    https://brooklynwargaming.files.wordpress.com/2013/09/pniv.jpg
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    hadtjuk
    • Tankos
    · 8 éve
    [quote name="smok3_hun"]Az első videó teljes hosszában :

    https://www.youtube.com/watch?v=VvuwUxaJmlo

    Vállról indítható k*rvaanyáddal lőtték ki.[/quote]
    Smok3!

    Köszönöm a linket. Megpróbáltam képkockánként megnézni honnan jött a lövedék, de nem láttam semmit.
    Jó átvert az engem, hogy a találat elsütötte a harckocsi ágyúját, mert ebből azt a rossz következtetést vontam le, hogy belső robbanás volt.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    project640
    • Tankos
    · 8 éve
    érdekes, és mindenképpen gondolatébresztő cikk ... a szerző csodálkozik a huzagolt cső késői elterjedéséért, a magyarázat egyszerű: gyártástechnológia; egyszerűen nem állt rendelkezésre a technika, hogy ilyen csöveket gyártsanak
    a cikkben nem volt szó az egyik legfontosabb lövedékről az APFSDS-ről, ami ma a legfontosabb a modern harckocsikban
    az első öböl háború idején az M1-esek APFSDS (DU) lövedékei (uránmagvas) könnyedén semmisítették meg a T-72eseket, míg a nálunk is rendszeresített, az irakiaknál is használt volfrámmagvas lövedékek nem tudták átütni az M1A1(HA) páncélosok homlokpáncélját
    az iraki tapasztalatok alapján fejlesztették ki a M1028 lőszert, ami sok száz volfrám-golyót tartalmaz élőerő ellen

    az első filmen látott T-72 kigyulladás szíria poklában készült :-( ... főleg Szaud-Arábián keresztül az USA hihetetlen mennyiségű TOW rakétával látta el az Aszad ellenes erőket, amik döbbenetesen hatékonynak mutatkoztak a szír harckocsikkal szemben .... a szír harckocsizók (talán kijelenthetjük), hogy mára a világ legtapasztaltabb harckocsizóivá váltak az izraeliek mellett, míg a háború elején voltak napok, hogy több tucat HK-t vesztettek, ma komplett országrészeket tudnak visszafoglalni kisebb veszteségekkel (ebbe persze beletartozik, hogy részebn elfogytak a TOW-ok :-) )

    a jemeni polgárháborúba bevetett szaudi M1-esekből jópárat kilőttek az ellenállók főleg gyenge pontján eltalált (oorsz gyártmányú ATGM) konkurs-okkal

    a 2006-os libanoni háborúban közel tucat Merkava Mk4-es került végleges veszteséglistára, de tudtommal mindegyikkel IED (elásott, elrejtett, távolról működésbe léptetett) bomba végzett

    nekem személy szerint a LEO2-es a nagy kedvencem, annak legújabb változata az A8 döbbenet

    [quote name="FSB1000"]
    Nagyon érdekes képek! Ha ez működik is valamennyire, akkor valami újat találtak ki Ukránok.
    Kérdés mi ellen (melyik lőszer ellen) és milyen módon műkődik? Sacc/kb a ketrec rácsköze 80-100mm. És nem tűnik túl szilárd szerkezetnek.[/quote]
    az ilyenszerű 'házi' megoldások egyáltalán nem újszerűek ... a Fury-ban is látott farönkök, a homokzsákok a tankokon, a II. VH ban az oroszok rúgós ágymatracokat tettek fel, az amcsik a strykereket ugyanúgy ráccsal védték .. ezek a megoldások mind-mind a HEAT lövedékek ellen egyfajta védelmet szolgáltattak, aztán jöttek a tandem fejű lövedékek .... ennek 'manuálisabb' változata volt, amit a csecsenek használtak az orosz reaktív-páncélzatú tankok ellen: egyszerűen több rpg-vel meglőtték kb. ugyanazon a helyen, aztán a sokadik előtt már nem volt akadály, és a kumulatív hatás már a megfelelő helyen jött létre :-(

    a németek több millió panzerfaust-ot gyártottak; a háború végén az oroszok legnagyobb harckocsiveszteségét nem is a német harkocsiktól , hanem a gyalogos kézi páncéltörő fegyverektől szenvedték el ... a háború végi általános IS-2 lőszerjavadalmazás állt kb. 5-6 páncéltörőből, a többi nagy rombolóerejű HE gránát volt .... a legkisebb gyalogosveszélyre válaszul válaszul adott 122-es HE lőszer általában rendet vágott

    Goebbels azt harsogta, hogy a panzerfaustal minden németnek ki kell lőni egy páncélost .. erre mondta egy német tüzér, hogy ő azért inkább lő ki egy T34-est a 88-assal 1 km -ről ,mint egy panzerfaustal 25 méterre engedni egy tankot :-)

Legfrissebbek a szerzőtől: Creative35