Nem tudom, hova lehetne írni ezt a posztot, így ide teszem, mert végülis, egy bizonyos szinten örömködés. Hosszú lesz, előre szólok.
Szóval, először egy kis háttér sztori, rólam. Kereken 4 éve hagytam abba a WoT-ot, az alábbi okok miatt:
- tier 8-as MM
- RNG miatt elveszített meccsek
- vesztes meccsért szinte semmi XP / credit nem jár, ha csak nem csinálsz mastery-s kört
- prém nélkül nagyon rossz a játék credit termelése, tier 9 fölött sokszor veszteségesnek éreztem (nem szeretek azért játszani kötelező jelleggel kis tierben, hogy pénzt farmoljak az 'endgame' tankokra)
- fájdalmasan rossz stock grindok (pláne tier 8-ban)
- a már ázsiai szerveren lévő Chieftain helyett a Super Conqueror jött (imádom a Chieftaint, és nagyon vártam, hogy mi is megkapjuk, ezért kezdtem bele anno a brit heavy vonalba)
- 3 arty / meccs, oneshotok tőlük
- a fantasztikus ágyú karakterisztikák (földbe, űrbe menő lövedékek teljesen beszűkülve)
- néha az inkompetens csapattagok (2 perc sem telik el, 3,4-0 oda, hátsó bokorban campelő heavyk)
Ezek külön külön nem zavarnának, de összeadva elég sok frusztrációt okoztak már a vége felé, és a játékokkal úgy vagyok, hogyha a frusztráció magasabb, mint a játékélmény, akkor hagyom a fenébe. Emellé eléggé rá voltam állva a WN8 / winrate-re is, amit ha nem hoztam, megint frusztrált a játék. Ekkor mentem át az Armored Warfare-be (írtam is róla elég sokat a fórumban), ahol minden megvolt, ami hiányzott: modern, tényleg megépített, létező járművek (herótom volt már a második világháborús tankokból, meg a WG által talált, titkos terv a zsírpapíron tankokból), igazságosan jutalmazó játék, akár vesztes meccsek esetén is, PvE mód, ahol simán kihúzhatsz komplett vonalakat, nem büntet, remek eventek, remek jutalmak stb.
Viszont most az ünnepek alatt a Youtube algoritmus úgy döntött, hogy sok Quickybaby-t kell nézzek, és egyre inkább úgy voltam vele, meg kéne újra nézni a WoT-ot. Leporoltam egy 9 évvel ezelőtt csinált, másodlagos accountomat, amin nem volt csata, hogy újra kezdjem, nulláról. Szóval innentől egy kicsit ilyen friss benyomások írás lesz.
Elsőre baromi sok volt az új infó: tervrajzok, küldetések, kampányok, boxok, széf, Arnold, equipment 2.0, stb, új térképek... kapkodtam a fejem rendesen, de mondom nem ijedek meg, csak játszottam 15k csatát anno. Elhatároztam, hogy a svéd med vonalra megyek, mert azok nem voltak még a játékban amikor játszottam, viszont az STRV / Emil vonalat imádtam. Hatalmas segítség volt, hogy az account régi volt, tele voltam jutalom tankokkal, prémmel, tervrajzokkal, így pikkpakk eljutottam tier VI-ig. Sajnos sokszor éreztem, hogy sealclubber vagyok, mégiscsak beleöltem 5+ évet anno, és kis tierben sok kezdővel rakott össze a játék (és seal clubber statpadderrel, akiket élmény volt kilőni
), így azért vártam már a nagyobb szinteket. Aztán egyszer csak szól a játék, hogy gratulál, hogy elvégeztem a kiképzést, itt egy ingyen tier VI-os tank, amelyiket szeretnéd... Wow. Ekkor viszont cimborám is írt, hogy ő is feltelepítette újra, így eldőlt, hogy irány a main acc.
A terv a következő volt: mivel ültem vagy 8 millió crediten, egy rakat free XP-n és boosteren, így a svéd med vonal adta magát, ráadásul itt már megvolt az Emil 1, úgyhogy mehettem az UDES-re. kb. 20 küldi alatt meglett Arnold, felhúztam X-re a fát, így kaptam csajokat, legénység boosterrel 4 skillesek lettek instant, és egye fene, vettem 11 boxot is. Amiben volt egy Tornvagn, egy Skoda T56 és egy M-IV-Y + credit, gold. Örülés. Havernak szintén összejött a Skoda, így mehettünk szakaszozni, ahol elég gyorsan elhaláloztunk...
Jelenleg 125 csatám van az újrakezdés óta és a következőket látom a játékban:
- az arty kevésbé vészes, kibírható, néha azért nagy pofont ad. Kis tierben a 3-3 borzalmas élmény a reload miatt.
- boldog boldogtalan "goldot" lő, még papír tankokra is. Régen nem volt ennyi, talán az ünnepi credit boostok miatt?
- a grafika / fizika körökkel veri az AW-t
- nincs szükség modokra, szinte minden benne van, amit anno modoltam
- a fejlesztések sokkal jobbak lettek, de még mindig fájdalmas stock tankokkal játszani, főleg V-VII-ben (mondjuk jelenleg a IX-es UDES is szenvedős)
- Tornvagn / Skoda pénznyomda, még akkor is, ha béna vagyok
- RNG ugyanaz mint anno
- nincs team damage?
- hány autoloader lett a játékban??
- az MM-et nem tudom hova tenni. Nem érzem katasztrófának, ÉRZETRE kevesebb +2 meccsen voltam VIII-asként, de olyan sok top tier sem voltam (vagy med nem is lehet?)
- a chat az valami iszonyat toxic még mindig, talán jobban is, mint anno (bámulatos, milyen válogatott sértéseket képesek egyesek egy játék miatt a másik fejéhez vágni, de a jelenlegi taktikám ha valaki a rák általi halálomat kívánja, hogy kap egy "awww"-t és egy szívecskét)
Jelenleg az ünnepek végéig mindenképp fogok játszani a boostok miatt (Arnie 3 slotja nagyon sokat segít a grindban), utána meglátom. Ami változott a játékstílusomban az az, hogy nincs mod, nem érdekel a winrate, nem érdekelnek a meta tankok. Ha 8 meccs vesztes zsinórban, hát 8 meccs, ha közben jól érzem magam. Talán kicsit ilyen Paradicsom Péter szinten tolom már, bemegyek, lövök és boldog vagyok, nem akarom minden áron lehozni a meccseket, tényleg csak jól akarom érezni magam és ez (egyelőre) működik is (havernál nem annyira, már törölni akarja
). Amint a frusztráció megint sok lesz, gondolkodás nélkül törölni fogom újra.
Egyelőre tanulgatom az új térképeket, követem a többieket, próbálom magam fejleszteni, hogy azért ne legyek hátránya a csapatnak (1629 WN8-al szálltam ki, úgyhogy annyira sz*rnak sose éreztem magam
), de ha azt látom, hogy megindul a lemming vonat, akkor beállok én is és lopom a sebzést / killt, amit csak lehet. Meglepő módon az UDES-sel több spot damagem van mint a lightoknak... Aztán meglátom, mi lesz, jelenleg tényleg élvezem a játékot, ami annak is köszönhető, hogy most nincs igazán "vesztenivalóm". Persze a WN8-at azért csekkolom időnként játék után, most épp elég szépet zuhantam vissza az UDES miatt, de hát na... kit érdekel.
Egyszer sikerült bronzig jutnom, de ...