Blog: Egy lelkes (?) superunicum útja

straubbazsi beküldte:

Nagy a baj.

Figyelem: Spoiler!

Négy napja töltöttem le a több évtizedes múltra visszatekintő játék nyílt bétában lévő online verzióját. A fenti volt a harmadik draftom és az első nagy winem. Bontott paklis verseny, tehát mindenki egyenlő esélyekkel indul (hasonlóan a Hearthstone arena játékmódjához). Három vereségig vagy hét győzelemig játszható az összeállított negyven lap.

Első alkalommal 4:3, aztán 5:3, negyedszerre pedig ismét hét győzelem, ami egy abszolút fantasztikus kezdés! Annak ellenére, hogy ez a legrosszabb megtérülésű (ROI) draft event, bőven pluszban vagyok "drágakőben" is. Egyelőre teljsen kényelmesnek tűnik az 5 dolláros "welcome" csomag megvásárlása további pénzköltés nélkül.

Van havi ranglista is, ahol megpróbálok az épített paklis (constructed) listában is még gyorsan megcsípni egy jobban díjazott februári helyezést. Ez azért kevésbé megy simán az aprócska gyűjteményemből, de ennek ellenére rettenetes szórakoztat most a kevésből a lehető legtöbb kihozásának kihívása. Tudjuk már rólam, hogy "normális" esetben a végtelenségig tesztelt vesrenypaklik közül válogatnék, de meg kell csinálni a napi küldiket, megszerezni a korai jutalmakat. Ezért érdekes most a lassan bővülő lapkészletemből megtalálni a legjobb kombinációkat. Ráadásul, így nagyon tudok örülni olyan lapok kibontásának is, amivel amúgy sosem játszanék.

MTGA Twitch
Trump Youtube Introduction

Végre rátaláltam én is régi kártyás játékosként. De sajna már megkoptak az emlékek, pedig helyi versenyeken is játszottam. Elő kellene venni a régi paklikat és tanulmányozni kicsit, kár hogy 3 költözés után nem tudom merre lehetnek A vörös aggro deckem hiányzik

Hehehe...

Tavaly nyáron pakolás közben véletlen találtam meg a patkányos paklimat. Csak patkányok. d100-at használtam token counternek.

Külön tárolva mindentől, előkerült a Lim-Dûl's Paladin is. Valamikor 2002-ben, a veszprémi Sárkánytűzben adni akartak érte 35k HUF-ot.

Ezeknek a játékoknak csak asztalon van hangulata szerintem. Az előző MtG játékkal molyoltam kicsit, de unalmas lett. Ugyan úgy jártam a KARDS-al is. Játszogattam, de a hangulat nem jött át. Haverok, asztal, pár játék, utána dumálás, cigi, sör, vissza az asztalhoz...

Thothem beküldte:

Hehehe...

Tavaly nyáron pakolás közben véletlen találtam meg a patkányos paklimat. Csak patkányok. d100-at használtam token counternek.

Külön tárolva mindentől, előkerült a Lim-Dûl's Paladin is. Valamikor 2002-ben, a veszprémi Sárkánytűzben adni akartak érte 35k HUF-ot.

Ezeknek a játékoknak csak asztalon van hangulata szerintem. Az előző MtG játékkal molyoltam kicsit, de unalmas lett. Ugyan úgy jártam a KARDS-al is. Játszogattam, de a hangulat nem jött át. Haverok, asztal, pár játék, utána dumálás, cigi, sör, vissza az asztalhoz...

Engem most ez megfogott egész jókat játszok vele, de kiderül meddig tart a varázs. Én regényeket is olvastam anno, na de tényleg még a cigifüstös Beholder boltban zsugázni az igaz hogy megvolt a hangulata
Volt egy két ritkaságom is kíváncsi vagyok mit érnének most.

Érdekes poszt Kíváncsi vagyok hog állsz most a játékkal?

Ennek a naplónak a korai oldalain írtam az első nyolcas tankom - kedvezményes - megszerzéséről. Ez még olyan mérföldkövek, mint a stud küldetések befejezése, vagy a legelső (ELC bis) 3rd gunmark előtt volt. Bő három évvel, három buffal, nyolc legénységi skillel, ezerötszáz vele játszott csatával később:



Eredetileg egyáltalán nem számított különlegesnek. Határozottan jelen volt a nyolcas matchmaking élhetetlensége is, mégsem bántam, hogy ez volt az egyik kijelölt "tanulótankom". Megvoltak a kihívásai, de mindig élvezhető maradt. Még Bodzy Videó is készült vele 2017 márciusában. (A friss 57 csatából kettő egymás követő Ászt, két szoros menetet töltöttem fel, aláírásban a link.)



Az utolsó buffja után már mindenképpen nagyszerű, talán még most is odaér a nyolcas medek dobogójának alsó fokára. Például már annyira agilis, hogy konkrétan külön hozzá kell szokni az irányításához, mert iszonyat könnyű túlforgatni. A még mindig relatív alacsony átütési értékek okán talán sosem lett volna igazi sztár prémiumtank, de mire érdekessé vált volna, addigra már a nyakunkon volt a Progetto. Közel volt, de sosem kapta meg aranykorát. Az olasz rivális nem csak olyan szempontból fojtotta el a terét, hogy egyszerűen csak van egy jobb nála, de a már lényegi csatatéren sem egy kellemes ellenfele.



Használtam optikával is, igazából még mindig nem jutottam dűlőre. Hiányzik 10 méter alap látótáv a sima döntésemhez. Márpedig, sebzésből nem könnyű hozni az elvártat. Ugyanakkor, akár extra látótávval, akár nem, nem egyszerű manapság megtalálni a nagy assistos összecsapásokat. Lejátszottam vagy negyven csatát 93-94% körül mozogva. Konzisztensen ment, de nem jöttek a kiemelkedő eredmények egymás után. Az utolsó session 18 csatájában közel három ezret sebeztem, így lett meg.

A harmadik csillaghoz most 3335 kombinált kellett, ami prémiumok között is igen durvának számít. Valahol jár a tanknak, de ettől még az egyik legnehezebb nyolcas gunmark marad. Támpontokat említvén, csak a Bourrasque van most ehhez képest is elszállva, egészen 3600 környékére. A Progetto hiába jobb, több gyenge játékosa van, ezért igazságtalan módon akár már 3100 is elég lehet hozzá. Megelőzőleg a fekete Mutz-ot márkoltam 2750-ért. Egy techtree T-44 pedig nem igazán fog 2400 fölé menni. Hozzávetőleg, így épülnek fel a nyolcas jelölések. (Ez a kiegyensúlyozatlanság természetesen WN8-ban is megmutatkozik a techtree tankokhoz képest.)



Egyébként, érdekes dolgok ezek. A tavalyi kilenc hónapos teljes szünetemből visszatérve szembetűnő volt a léc eltolódása. Nézem a legerősebb streamereket, ők már nem is gunmarkolnak, de nem ám! Ők a száz százalékra mennek már! A négyezres sebzés már kilences tankoknál a beszédtéma. Egyre kisebb súlya van ezeknek legfelül, felső pár százban. Elméletben bármelyik techtree tankot képes lennék markolni, feldíszíteni, de nem is számít már.

Az ilyen Chieftent, 279-et is kivégző, nehezebb tankokon is a száz százalékot hajtó játékosok hiába férnének el egy nagyobb nappaliban, ha egyszer őket követem, ők vannak előttem. Épp a Progetto pipálásánál vettem észre magamon ennek a hatását. A jelölés meglett, de közben nagyon nem voltam elégedett a statisztikáimmal. Nem akarom ezt. Egészséges szintjén, mindig fejlődni akarás, az rendben van, de nem akarok itt tartani. Nem akarok (még mindig csak 30 ezer csata után) már nem örülni, nem értékelni. Igyekszem is helyére tenni ezt magamban.

A naplónak aktív folytatása, nem döntöttem el, hogy mennyire lesz, de


A T-44-100, számomra sztár marad. Tudtam, hogy már képes vagyok rá, de nem adta magát túl könnyen. Harmadik csillaga. Nekem mérföldkövem. Bizony, örülök is neki!

Bazsi!

Én ezzel gratulálok Neked!

<3

Ehe-m, tartottam egy három hónap szünetet a fórummal. Úgy érzem, viszonylag elkerülhetetlen volt. Ugyanakkor, az Equipment 2.0 környékén aktívan belekóstoltam a nemzetközi (EU) fóruméletbe... az is egy érdekes tapasztalás, tapasztalat volt. Engem is beleértve, de nem egyszerű egy bagázs ez, lássuk be! A pozitív oldalon, volt alkalmam coachingot vállalni, ami kellemes élmény volt. Felelevenítette a pókeres időket, ahol azért volt pár száz órám online leckékben és személyes oktatásban. Időközben, szóba került videós tartalmak készítésének egy számomra szimpatikus módja is. Ez egyelőre csak egy halovány eshetőség, de meglátjuk, hogy mit tartogat a tankos jövő!

Akárhogy is, eventekből, különböző eseményekből nem volt hiány ebben az időszakban sem, ezért ennek mentén kezdeném. Ez a maraton elég rosszul alakult számomra. Keresvén a kellő motivációt, összekötöttem a dolgot battle pass véghajrával, legénység- és tankfejlesztéssel. Következésképpen, sokat játszottam a gyengébb vagy számomra gyengébb tankjaimmal is, ami értelemszerűen, nem a legcélravezetőbb egy ilyen XP gyűjtős, megterhelőbb időszakban, ahol a mezőny is kellemetlenebb a megszokottnál. Annak is tetejébe, PC problémák is okoztak frusztrációt. Mindegy, végigküzdöttem, a kilencedik napon odaértem én is. A jutalmak jók, a tank is jó.



Visszaugorva az időben, Kampány volt esedékes! Dani vezetésével a Vadban vertünk sátrat egy szűkebb csoporttal. Végig együtt játszottunk, az erős klánhelyezés nem volt cél (konkrétan nem is váltottunk be klános pontokat), csak a személyes pont- és tankszerzés volt fókuszban. A tankszerző határ rendkívül magasra került, ami okozott némi belső feszültséget a klánban, de összességében, egy nyugis, számomra nagyon kényelmes két hét volt. A jövőben sem valószínű, hogy a dobogó vagy Top akármennyi hajhászását keresném ezekben. Tavaly év elején ott voltam a (később T1LT-ként ismert) Shekl második helyezésnél, de jelenleg nem ez köt le a játékban.

Nagyrészt EBR-t hajtottam, ami egy újszerű élmény és felelősség volt számomra. Szerencsére, mondhatom most, hogy jobban ment, mint amire számítottam, elégedett voltam a teljesítményemmel. Itt is említenem kell, hogy az egész kampányt kibírtam egyetlen (!) felborulás, megfulladás, összezúzódás nélkül! Kezdés előtt összeültünk Danival, átdumáltuk a pályákat, várható stratégiákat, ennek is köszönhetően magas túlélési aránnyal sikerült végigvinni a feladatot. Pár igazi carry-csata is fért a zakózsebbe.



Ekörül léptem át a 30.000 random csatát. Az már nudliból is. Valamennyire látom magam előtt a szóló 60% győzelmi arány elérésének célját, de azért meredek kicsit. Elég aktívan kellene játszanom a 65% plusz tankjaimmal, ha nem újabb 20-30 ezer után szeretnék odaérni.

Szünet nélkül, közvetlenül érkezett a Ranked első szezonja. Adta magát, hogy én is pont ott folytassam, ahol! A kerekes limittel lényegében álom környezetet teremtettek hozzá. Adott pálya mellett legfontosabb tényező, behatároló éppen a könnyűtankok száma a csatában. Az akkori totál rémálom, szigorúan 3+ light tízes random csatákhoz képest ez mindenféle szempontból egy kellemesebb játéktér volt az EBR számára. Gyakorlatilag, nem volt nehezebb rangsoroltat játszani vele. Ugyan, nem maximalizáltam a szorzók használatát, de így is száz csata alatt, sima aranyliga, eddigi messze legkellemesebb szezonom.



Majd jött a nagy patch, de abba most már nem futok bele. Szóval, chill kampány és klánélet, majd alig merem leírni, szórakoztató Ranked, később egy kicsit necces maraton. De még előtte, a számomra legnagyobb meglepetés! Tavaly kimaradt nekem, teljesen új élmény, hallod, imádtam! Steel Hunter! Abszolút elégedett vagyok a stílus adaptációjával. Kis túlzással, a legnagyobb kritikám a hosszú várakozási idő a csaták elején. OK, a Raven ulti egy kicsit, igen, de akkor is, mindegyik tank élvezhető és játszható, a pályák is tetszenek. Nagyon simán a kedvenc különleges játékmódom, nagyon elvoltam vele, még a napi küldiket is pipáltam egész héten. Közben az is kiderült, hogy a francia, ARleQuin sem csak futásra alkalmas!

Végre lesz tartalom

Egy hónapja, némi kutatómunka után megírtam a jegyzeteimet két-három Equipment 2.0 témájú bejegyzéshez (főként az IRM-re és CVS-re összpontosítva), aztán nem találtam meg hozzá az alkalmat. Most már kicsit elkésettnek is tűnik belekezdeni az új felszerelések elemzésébe, értelmezésébe. Az is lehet, hogy végleg asztalfiókban maradnak.


Akárhogy is, az elcsúszásnak az egyik fő indoka, hogy a tankos idő nagy része "amíg még lehet játszani a PTA-val, addig játszani kellene a PTA-val" hangulatban telt el. Nem jellemző rám, hogy sokáig leragadnék, hogy kedvenc tankok, hogy kizárólagosan, hogy ilyesmi. Egész konkrétan, eddig egyetlen nem tízes, nem premium/reward tankot sem tartottam meg a garázsomban. Most mégis, az elmúlt hónapokban mindenképpen, a Leopard PTA volt a kedvenc tankom.

Az első csaták még egészen rosszul is alakultak, de már akkor ott volt az érzés, hogy ez itt bizony nem tucat, ez különleges lesz, hogy ezt mindenképpen meg kell szelídítenem! Viszonylag hamar eljutottam oda fejben, hogy a gunmark és a tízes verzióba átülés után nem fogom eladni, hanem szépen megtartom, és az elméletben érkező legénységi változásokkal - ahol több azonos típusú tankot lehetne egy "parancsnokkal" vezetni - előveszem újra, ennyit csak megérdemel.

Majd ez átfordult oda, hogy nem megy a legénység sehová, inkább a nagy Leo várjon csak türelmesen a Crew 2.0 frissítésre! Majd oda, hogy legalább ezer csata, ebbe bele fog pörögni! Gyönyörű tank! Gyönyörű tank, de ami aztán érdekessé teszi, hogy nem magától értetődően az. Először elkendőz, nem mutat annyira sokat. Nincs beüthetetlen tornya, nem emelkedik ki mindenben a többiektől, nem egy kivételezett jutalomtank. Csak egy kilences, normál, közepestank.


Aztán kiderül, hogy elképesztően magasra lehet mászni vele. A 100% gunmark, ez volt az egyik célom, bő kétszáz csatánál értem oda. Nem egyszerű, nem volt egyszerű számomra, nem magától értetődő. Tehát, amellett, hogy erős, hogy élvezetes, amellett ott a kihívás, és emiatt nem lett volna eladva, emiatt lett volna ezer csata. A magas tető. A végig ott lévő érzés, hogy ezzel lehet, kell, érdemes fejlődni. Ezzel jobbá kell válni, még magasabbra kell mászni!

Erős sniper tank, szokták így jellemezni. Baromság. Már eleve, ellentmondás! Számomra azonnal értelmetlen, összeütközik az, hogy erős, és hogy sniper tank. Random csatákban a "sniper", az nem egy feltétlen betöltendő, nélkülözhetetlen, vagy irányító, vagy nyertes szerep. Semmiképpen sem egy erős szerep. Hiába figyelnek oda a pályakészítők a klasszikus TD pozícióra, az jellegéből adódóan gyenge. Passzív, kiismert, behatárolt, önállótlan, gyenge. (Unalmas is.) Nemrég gunmarkoltam egy lassú papír tédét. Egyrészt, borzalmas volt, másrészt, még tier hét is, még a jobbnak számító pozíciók is borzalmasak. Megint másrészt, ordított, hogy elbukott csatákban magasabb a sebzés átlagom. Ahelyett, hogy csatákat nyernék azzal, hogy sokat sebzek! Nem apró a különbség.

Van egy egészen pontos ágyúd, az tény. Villámgyors APCR, az is. Tehát, mondhatjuk, hogy megállja a helyét sniper szerepben. Teljesen logikus. Csakhogy, ettől még nem különleges, erős, nem tucat tank. Némi fenntartással, halkan, de pendíteném, ha egy ténylegesen "sniper tankot" játszol, akkor egy gyenge tankot játszol.

Szerencsére, a pontosság mellett van sebesség, remek ágyúkezelés, csőlehajlás, alfa, átütés, hogy lejátszhasd (outposition, outtrade, outsmart) az ellenfeleid. Ha megvizsgálnánk pályánként, hogy mely területeket játszom be, akkor nem találnánk túl nagy különbséget a PTA és egy mondjuk 907 között. Egy FAME versenyjátékosnál pedig még kevesebb eltérés lenne. A kisebb tier és magasabb alfa, gyakran még egyszerűbbé és kívánatosabbá teszi a városi vagy általában közeli harcokat is. Nincsen játszhatatlan pálya. Minden adott. Hibátlan tank. A 430 és a Standard B nerf után egyedül az 50t volt vetélytársa.




Szóval, ott tartottam, hogy ezer csata, nagyon simán! Viszonylag stabilan tartom a 100%-ot, van sok 4k session, de vannak még ehanyatlások is persze. Legalább egy száz csatás 4k sebzés (recent) mintáig fel kell fejlődnöm vele! - Aztán jött a nerf híre. Elengedtem. Ötszázig sem jutottam. Nem is az, hogy nagyon sokat elvesznek belőle, de hát ilyenek ezek a nerfek és kedvelt tankok, megtörik kicsit az embert.

Gyakran előkerül fórumokon, de még nagyobb Youtube csatornákon is felbukkan, hogy a szerver statisztikák alapján az összes tier kilences med közül a leggyengébben szerepel, lista alja konkrétan. "Senki nem kérte, nem is jó tank, hihetetlen, hogy nincsen jobb dolga a sok hülyének" és a többi. Na, ezért nem nézel általános szerver statisztikákat, ha egy tank ereje érdekel. Ezek a számok pusztán a tank népszerűségéről és a mögötte lévő játékosbázisról árulkodnak.




Ha ezt hozzávetőleg lebontjuk játékos erősségre, akkor azt látjuk, hogy 52% saját (overall) győzelmi arány alatti játékosok átlagban maguk alatt teljesítenek a PTA-val. Akkor hozzávetőleg megkapjuk azt, hogy milyen az, amikor átlagos vagy akár enyhén átlag feletti játékosok egy "erős sniper tankot" sniper tankként játszanak. Ergo, a játékosok abszolút túlnyomó többsége alulteljesít a PTA-val. Ugyanakkor, ahogy feljebb megyünk, ott ez gyorsan és látványosan átfordul komoly túlteljesítésbe. (Értsd úgy, egy sokat nyerő játékos még sokkal többet fog nyerni vele.)

Egyik oldalról, az ilyen típusú tankok szimpatikusak számomra. Ahol alacsony a padló, de magasra lehet nyújtózkodni. Amik megmutatják a játékost az acél mögött. Valószínűleg, nem baj az, ha vannak ilyenek. Másik oldalról viszont, kiemelkedő játékosok kezében rendkívül domináns a csatatéren. Ebben az értelemben, elnyomó (oppressive) is a jelenléte. Számomra nem volt elégséges indok tovább lépni a tízes szintre. Tovább gondolva, kivételes tankfejlesztést félretéve, nem feltétlen lett volna elégséges indokom bármilyen másik kilencest akármikor is játszanom helyette. Azt gondolom összességében, hogy a nerfnek van alapja, mértéke nem túlzó, teljesen fair változás.

Szubjektíven pedig, persze van egy kicsi elvették a játékszerem érzés, de igazából csak ez a nerf napja előtti időszak volt olyan kikényszerített helyzet, de ebben a pillanatban már nem igazán bánom. Végre nyugodtan tovább léphetek a többi várakozó kilencesre és ágyújelöléseikre, új kihívásokra.
(Legjobb példám a Type 61. Megvan egy ideje, mert elhatároztam magam az STB mellett, de komolyan ódzkodtam beleülni. Teljesen korrekt tank, olyasmi, mint a PTA, csak mindenben rosszabb, mint a PTA.)


A videó abból a szempontból sajnos nem túl érdekes, hogy teljesen standard lefolyású a csata (a többi replay-t meg már nem lehet lejátszani, mert nem tudom, 2020-ban még nem tart ott a technika), viszont ez volt az első a fenti ötösből, a 100% elérésénél. Ezért aztán, ez a kör marad meg számomra egy nem jellemzően, nem azonnal, nem magától értetődően, de kedvenc tankomról emlékként.

straubbazsi beküldte:

Most már kicsit elkésettnek is tűnik belekezdeni az új felszerelések elemzésébe, értelmezésébe. Az is lehet, hogy végleg asztalfiókban maradnak.

Ne.
Én eddig nem foglalkoztam velük, de biztosan sokan elolvasnák, és érdekelne sokakat.
Engem biztosan.

Hiánypótló lenne a Equipment 2.0-ról az írásod! Már régóta keresgélek a neten valamiféle útmutatót ebben a témában.

Ahogy írtam, a PTA elengedésével beindulhat a többi tervezet! Az elmúlt hetekben elég komoly idő pörgött a játékba, de még így is lassabban haladok, mint szerettem volna. Mindenekelőtt, az MoE halmozás fő hátráltatója a Battle Pass. A legtöbb esetben, egyszerűen hamarabb elfogynak a gyűjthető pontok, mint ahogy oda lehetne érni a harmadik jelöléshez. Aztán persze, voltak jó értékű események, egymás után, egymás nyakába lihegve. Ranked (103 csata), Steal Hunter (19 csata), Clan Wars (nem voltam sokat, talán 10 csata), Halloween event (nem tudom, sok, kivettük az összes jutalmat). Még lett volna egy magyar vonatkozású összecsapás és Clan Rivals verseny is, de ezek számomra nem voltak megfelelő időpontban végül. Akárhogy is, itt-ott sikerült mégis pontot tenni, ezekről most röviden.



Ez teljesen rendben van! Ennyivel akár el is lehetne intézni, mert rendben van, de ebben aztán érdekesség sem rejlik. Az erősítés, az biztosan elkélt neki, én már jóval azután, az egyel korábbi kampányon megszerzett IS-5 becserélésével, kb. 400 aranyért jutottam hozzá. Ezzel pedig ez az első japán tankom, legénységem, ágyújelölésem is.

Szóval, rendben van. Kényelmes sebesség, kellemes ágyú, ezt tudja. És pontosan ennyi kell egy klasszikus medium tank játszhatóságához. Ugyanakkor, ennyit tud. Nincs ott az extra, a grátisz, a tejszínhabos cseresznye, amitől Progetto, Bourrasque, vagy akár T44100, Lis, Lorraine magasságba érne. Csak rendben van, amitől aztán unalmassá válhat a játszása és ennek ismételgetése is. Ha kell egy legénységképző - nekem kellett -, akkor hajrá!



Na, ez nincs rendben, ezt pedig legszívesebben huszonnyolcszor is leírnám! Új kínai legénységet kezdtem a lightokhoz, gondoltam, hogy akkor már pipálok is velük valamit, ami még nincs meg az ágon. (Ami nem a tízes, a tízes az momentán teljes mazochizmusnak tűnik.) Gondoltam, hogy ez az ágyú nem sokkal rosszabb, mint egy nyolcas med ágyú, gyors láncokon, csak nem lehet annyira vészes! Khm, lássuk be, nem volt ez a legbölcsebb pillanataim között.

Tragikus. Az öt fok gundep, a 0,4 pontosság és a 248 (w/ high drop off) pen tier 9, az nem úgy van, hogy... az nem. Felderítőként, felderítő sebzés oldalról is nyilván nagyon erőtlen kínai könnyűként. Nem akartam elhinni, hogy szenvednem kell a háromezer és valamennyi kombináltért! Az a tank, amiben elég hamar elkezdtem magamat is borzalmasan gyenge játékosnak érezni. Ez elhiteti, az biztos. Az biztos, hogy arra jó!



Hm. Nem gondoltam át, hogy ha ilyen emocionális töltettel lerántom az előző tankot, akkor nehéz lesz a bejegyzés ívében fölé menni a következőnél. Pedig. Pedig. Pedig, az érzelem itt az volt, hogy ez a leggyűlöltebb tízes tankom! Ha nem lenne mellette E6, később talán M60, akkor adnám is el lendülettel, menne a legénység bárhová máshová!

Hihetetlennek tűnt, hogy az én időm előtt, ez még volt egy valami tank. Hogy ez számított egy valami ágyúnak. Persze, ennyi év alatt sokat változik és sokat kell változnia egy játéknak, de mégis döbbenet volt közelről szembesülni vele. Annyira lassú! Az ágyú meg, még az összes létező bondos olajjal megkenve is, náehm. Kikészített.

Bár hozzá kell tennem, hogy a megítélésem, kritikám, az tükröződik abban a fényben, hogy ez volt az egyik legdurvábban vert tankom a variancia által. Az első 15 csatából kettőt nyertem. Majd tartottam egy óránkénti, óráról-órára stabil 40 százalékot. Ahol természetesen, nem lesz egyszerű sebezni sem, de ahol már a tilt is közrejátszik, ahol lecsaptam 3k átlagsebzésre, mire pár nap alatt odaértem ötven csatához. Ott meg is álltam, hogy erre nekem nincs szükségem, ott el kell engedni.
A felszerelések viszont nem kellettek máshol, maradtak, teltek a hónapok, jelenleg Top of the Tree. Az egy alkalom, az talán egy utolsó alkalom, hogy talán kezdjek vele valamit! Újabb ötven csata. És pontosan ott vagyok, hogy el akarom adni! Száztíz csatánál értem el vele az 50% győzelmi arányt! Érezzük a hangsúlyt a mondaton!


Ha a harmadik és egyben utolsó 50 csatámat nézzük vele, akkor tessék, nincs itt probléma, 4k DPG, 70% WR, 3rd GM, gyönyörű tank! Ahm.

Bárhogy is, még egy gondolatra visszatérnék az ágyúhoz és sebességhez. Logikus lenne a Leo-hoz hasonlítani, hogy mit áldoz valami látszat páncélért (sem az oldalpáncél, sem a torony nem megbízható), de én inkább a másik irányból közelítenék! Mert a Pattonnak nagyságrendileg Chieftain mobilitása és ágyúja van! Bizony ám, nincs ám nagy különbség! Amire persze lehet azt válaszolni, hogy ez alapján mérhetnénk minden tankot a Chieftainhez, és akkor nem nagyon kell mással játszani sem, de mégis, csak gondoljunk bele, hogy itt mekkora a szakadék. Kapunk a chieftain páncél helyett tíz méter látótávot, három százalék extra alap álcázást és tíz százalék többlet DPM-met?

Ugyan játszható, de rendkívül átlagos. Nem a Chieften miatt, de a mai tízes csatákban már kevés ez.



Amint felkerült az az utálatos harmadik csillag, már tértem is vissza Leo barátomhoz, és újra boldog tankos lettem! Mmm-m-mm! Micsoda különbség, micsoda finomság! Az STB-hez még csak közelítem, még azzal játszanom kell, de én most közel vagyok, mondanám, hogy ez a legjobb tízes med! Sebesség, ágyú, ez kell ma! Márpedig, ez egy ágyú!

Alpha, gundep, gun handling, shell velocity, accuracy, mhmm! Ide vele!

Megbízhatóság.
Barátom.

A játékban lévő legénységi, fejlődési, képzési rendszer, tulajdonképpen tragikus. Talán beleszoktunk, talán otthonosnak is érezzük már, de ha hátralépünk jó pár lépést, akkor rengeteg ponton, finoman szólva is kritikán aluli. A felesleges komplikációk, a hiányos leírások, a Hatodik Érzék, a szakadék a teljesen hasztalan és az elengedtethetetlen képességek között, az egész rendszer körülményessége és általános mohósága. Aztán a leginkább felháborító, hogy mit kell egy újonnan érkezőnek elszenvednie a legénységek miatt! Nem láttam még játékot, ami ennyire és ennyi ideig elhanyagolta volna az új játékosait. El tudom képzelni valamennyire, hogy bétában vagy megjelenésekor még - ilyen vagy olyan szempontból - egész megkapónak nézett ez ki egy vázlatként, de ahogy bővült és gazdagodott a játék, úgy kellett volna egyre sürgetőbbnek érződnie az "egyedi" rendszer problémáinak. És nem crew füzetekkel maszatolásra gondolok. Tíz év.



Persze, kiismerhető, kitanulható, kiaknázható. Alkalmazkodni lehet hozzá. Elsősorban, éppen emiatt nem kezdtem el felesleges tankokat gyűjtögetni, emiatt alakítottam úgy, hogy a garázsomban prémium, jutalom és T10 tankok vannak csak tartósan. Egy nemzet, egy típus, egy legénység, egy legénységképző, ez az alapvonal. Némi további odafigyeléssel pedig, a relatív alacsony csataszám ellenére, magyar szinten valószínűleg dobogós vagyok az átlag legénységem szintjével.

Alapokról szólván, térjünk kicsit vissza hozzájuk, ismételjük át őket! Ha célzottan legénységet akarunk képezni, ha haladni akarunk velük, akkor két dologgal kell feltétlenül tisztában lennünk. Az első, a "nulladik" képességgel rendelkező tagok fontossága és értéke. Tudjuk, hogy a szükséges XP mennyisége sorról sorra duplázódik. Ami az első képesség soránál 210.064, az a hetediknél 13,444,081 XP. Ha egy képességet megkapunk ajándékba, akkor nyilván nem lesz mindegy, hogy a hetedik sor elvégzéséhez 6,7 millió XP-vel kevesebbre lesz szükségünk. Hogy felezzük a szükséges időt is.

Az első egy-két évemben még vásároltam pár kisebb tankot a hozzájuk járó különleges legénységek miatt (pl. a berlin sorozatból). Az biztos, hogy ma már nincs problémám a létszámukkal! Szórták ész nélkül ezt is! Maratonokhoz jár, karácsonyfa alá is, 279 kampány, CW kampányboltjának lányokkal bővítése, Prime Gaming, Battle Pass, felsorolhatatlan mennyiségű különleges esemény jutalmai.
Vicces, egyik évben sikerült teljesen benézniük az adventi naptárat is! Idén megteheted, hogy 300 goldért, ergo a garázshely különbözetéért veszel 25 5x küldetést már meglévő prémiumokhoz, akkor 300 goldért lehetett bezsebelni az ilyen legénységeket az összes ilyen típusú tanknál! (Biztosan nem így tervezték akkor, az első ilyen ajánlatnál még leveleztünk is az ügyfélszolgáttal.)

Mindennek az a következménye, hogy jelenleg huszonkilenc különleges lány vagy fiú vár képzésre - reménytelenül. Nagyjából még egyszer ennyi vár már a garázsban is, akik még nem kerültek csatába. Ötven-hatvan nulladik soros, amivel egyszerűen nem tudok mihez kezdeni. Elhajtottam már jó pár, régi (normál) 5-6 skilles legénységet is pedig, mivel nulladik skillel egyszerűen gyorsabb egy hetedik vagy nyolcadik sort elérni a semmiről újrakezdve is.



A második dolog, amire a fókuszált legénységképzésnél szükségünk lesz: gyorsított legénységképzés, prémium fiók egy prémium vagy jutalom tank. (Utóbbi, extra creditet ugyan nem ad, de crew XP-t igen!)

Azért ezekre, mert itt valódi szorzókat kapunk. A saját boostereid, a klános, a nap első győzelme, a hétvégi küldetés, ezek nem összeszorzódnak, hanem összeadódnak. Majd itt vágódik be Mr. Prémium, hogy nono, nem úgy van az! Fiók 50%, tank 50%, duplázzunk meg minden eddigit! Majd a gyorsított legénységkepés, négy főnél kapunk még 25 százalékot, ami összesen már 2,25! Mindenre! Ha úgy tetszik, egyszerűbb úgy számolni, akkor az alap XP-t növeljük meg ezzel, amire aztán minden más vonatkozik utána. Legénységet képezni, prémium tankban, prémium fiókkal, bepipált képzéssel! Nagyságrendi különbség van. Ha úgy tetszik: "This is the way."

Ismét visszagondolva, nem annyira sokkal, talán három év, néztem a hétvégéket, hogy mikor van tapasztalati pontra vonatkozó küldetés, olyankor próbáltam többet játszani, használtam a kisebb és nagyobb boostereim, és nagyjából ennyi volt a stratégia. Ma? Nem így megy. A-a. Legyen konkrét a példa! Holnap délután leülök az 50TP prototípussal játszani. Megvettem hozzá 300 aranyért az ötszörös szorzókat. Beszéljünk a második győzelmemről a tankkal, akkor ott egy 5x egyből! A karácsonyi lányoktól kikértem a napi négy bármelyik tanknál használható szorzót, ami megint 5x! Saját crew és combat xp booster, 4x. Klános 1,5x. A régen lemondott Prime küldetése még mindig aktív, 2x. A fiókkal naponta elnyomható szorzó, 3x. A Battle Pass utó küldetése, 2x. Elfelejtek valamit? Hol tartunk? Huszonkettő és fél? Majd az egészre a prémium dupla és gyorsított? Cha-ching!







Ha már otthonosan mozgunk, akkor csak ennyi ma legénységet képezni. Már az első pár sor sem okozhat semmi kellemetlenséget, mert eleve többel érkeznek, mert a free XP-ből is juthat rá, mert füzet van hozzájuk, mert direktívával is ki lehet váltani egy teljes sort.



Egy kisebb jelentőségű, de hasznos trükk, amit most még említenék, az a legénységek ezüstért való mozgatása egyik tankból a másikba. Először is, nem kell tőle félni, itt mindig csak annyi XP-t bukunk, amennyi az alap képzettség újra elérésez kell. Például 80 és 100% között 64k XP. Másodszor, a fentebb végigszámolt győzelemmel ezt sikerült is visszaszerezni, átlagban sem fog hozzá sokkal több kellene, ha elpattintottuk a bónuszainkat. Harmadszor, a legtöbb esetben visszaszerezni sem kell, egy csatát sem kell játszani legyengült tagokkal, mert credites újraképzésnél a többlet pontot automatikusan levonja és visszaforgatja az alap képzettségbe. Többlet XP lehet a hatodik sor 91 és 92 százaléka között, lehet még nem választott skillnél, vagy közvetlen skillek újraosztásánál. Amikor nem akarunk skilleket újraosztani, akkor lehet figyelni a százalékoknál, adatlapon, hogy mennyi XP kell a következő ponthoz. Csak egy kis időzítés, hogy automatikusan 100% legyen creditért is. Ha pedig újraosztunk, akkor a sorrend mindig reset, majd az új tankra képzés, végül a skillek újra kiválasztása legyen. Nem emlékszem, hogy mikor költöttem utoljára aranyat új tankba képzés okán. (Remélem, ez így nagyjából érthető, illetve, hasznos valakinek, nem szeretném jobban elnyújtani.)





A következő részben, szubjektív reakció a Crew 2.0 eddig ismert részleteiről, felvetéseiről.