Jelenleg

48
látogatónk van

2018. július 24. 18:00

Ti küldtétek: Svájci Panzer 68 tanktest hőkezelése olajfürdőben (1977)

(21 szavazat)
16 hozzászólás

Utoljára frissítve: 2018. augusztus 9. 15:28

NE KONTEÓZZ, NE SÍRJ! Mielőtt kommentelsz, ezt feltétlen olvasd el!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
karakter van hátra.
Hozzászólások betöltése... A hozzászólás frissítve lett 00:00.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    bfdelta1
    • Tankos
    · 5 éve
    [i]A képen az acéltest edzését láthatjuk, mint írták. Jacktor nagyon szépen leírta a lényeget, illetve be is tette a mindenható vas-karbon diagramot is

    Az acél "álá natúr" puha, képlékeny, ahhoz, hogy szívós legyen, hőkezelni kell. Sok hőkezelő eljárás létezik, jelen pill edzés a fontos, ahol cél a martenzites szövetszerkezet elérése. Valószínűleg nem szénacélból készült a test, valamilyen ötvözött acél, szóval tuti, hogy nem úgy fog kinézni a diagram, mint a sima vas-karbon nál, így a hőmérsékletek és az idők is változni fognak, de ez most nem fontos. Ha a vas-karbont nézzük(C>0,3%), az acélt A1 hőmérséklet felé hevítjük (723C°felé, ausztenites szövetszerkezetű mezőbe), itt hőn tartjuk (ezek órákat jelentenek), majd hirtelen lehűtjük. Fontos, hogy a hűtés a kritikus sebességnél gyorsabban történjen (ötvözettől függően tized sec től akár percek is lehetnek). Ahhoz, hogy elérjük a martenzites (rideg, de nagyon kemény) szövetszerkezetet, a kritikus sebességnél kell gyorsabban hűteni, ezért használunk vizet vagy olajat (~220C° alá kell vinni a hőmérsékletet).. . amennyiben lassabban hűtjük, nem lesz a szövetszerkezet martenzites, vagy marad ausztenites, vagy bainit, v perlit stb....

    Ha sikerült az edzés, kapunk egy nagyon kemény, de rideg acélt, mely könnyen ("könnyen") törik (1 becsapódástól tuti....) a bele vitt feszültségektől (ezek a feszültségek az edzés során keletkeztek, ahogy a szén atomok "belekötöttek" a rácsba össze vissza, ez pedig a krit. hűt. sebesség miatt van), ezért kell megereszteni az acélt, a megeresztés során a benne lévő feszültséget csökkentjük, miközben meghagyjuk a keménységét.
    Megeresztéshez ismét felhevítjük az acélt, de ekkor már szigorúan csak A1 hőm. alá hevítjük, pl 500C° fokra, így a martenzites szövetszerkezet nem alakul át ismét ausztenitessé (persze pár % átalakul, de nagy mennyiségben marad...), itt ismét hőn tartjuk, több órán át, majd lassan lehűtjük, pl levegőn hagyjuk, míg kihűl...
    (Vagy végezhetünk feszültségcsökkentést is, 250-300C°, ezek már acél, technológia kérdése...)

    Így keletkezik nagy szilárdságú, szívós acél
    Az olajat pedig jól leírták a többiek, hogy miért nem gyullad be


    Nem okoskodásból írtam, valakit lehet érdekel a téma és esetleg nem tudja, annak egy kis magyarázat, persze ez csak nagyon karcolja a felszínt, de a lényeg azért ilyesmi, ennél jobban is bele lehet menni az anyagtudományba
    Ha vmit elcsesztem, javítsatok ki!

    Üdv! 1 gépész[/i]

    [img]http://cms.sulinet.hu/get/d/0c41dc67-4c99-4b65-9639-9457d8da1106/1/4/b/Large/B22003a_02.jpg[/img]

    (Kép-Kritikus hűtési seb.)
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Tankos.
    • Tankos
    · 5 éve
    [quote name="WilhelmCanaris"][quote name="Thothem"]Katalizátor =/= oxidálószer. A többi korrekt, valamikor régen Géptan I.-ből oktatták vegymérnökön is. De az már régen volt, el is felejtettem.

    [i]Szerk.: Amit viszont belénk vertek: Egy gép, nem gép. (Egy sör nem sör... Bizony!)[/i][/quote]

    én csak arra emlékszek a géptan tanáromtól "csak egy lyuk van.., minden más furat" meg hogy: " a gépész szex: befele szakít kifele sorjáz" SZE MTK[/quote]

    Mi az? Elveszünk belőle, mégis nő....... :-)
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Jacktor
    • Admin
    · 5 éve
    A gimiben ahova jártam, a gépészeket nem sokba nézték a gimnazisták, mondhatni megmosolyogták őket a hátuk mögött. Most meg 2x annyit keresünk mint ők ¯\_(ツ)_/¯
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Leopardusz
    • Tankos
    · 5 éve
    Hú mennyi kovács van az olvasók közt... 8)
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    WilhelmCanaris
    • Tankos
    · 5 éve
    [quote name="Thothem"]Katalizátor =/= oxidálószer. A többi korrekt, valamikor régen Géptan I.-ből oktatták vegymérnökön is. De az már régen volt, el is felejtettem.

    [i]Szerk.: Amit viszont belénk vertek: Egy gép, nem gép. (Egy sör nem sör... Bizony!)[/i][/quote]

    én csak arra emlékszek a géptan tanáromtól "csak egy lyuk van.., minden más furat" meg hogy: " a gépész szex: befele szakít kifele sorjáz" SZE MTK
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Oberjunker
    • Tankos
    · 5 éve
    #7 #Tothem:

    1 538 °C vas olvadáspontja, 910-től "izzik" szénszerkezete megváltozik, (piros), alatta semmi csak baromi meleg , "fehéres" színű az olvadáspont előtt.

    Szakmám.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Thothem
    • VIP
    · 5 éve
    Katalizátor =/= oxidálószer. A többi korrekt, valamikor régen Géptan I.-ből oktatták vegymérnökön is. De az már régen volt, el is felejtettem.

    [i]Szerk.: Amit viszont belénk vertek: Egy gép, nem gép. (Egy sör nem sör... Bizony!)[/i]
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Jacktor
    • Admin
    · 5 éve
    Hát nincs itt egy gépész? :P Röviden:
    Azt, hogy az edzés során az acél milyen kémiai összetételű lesz, nagy mértékben befolyásolja a hűtési/megeresztési folyamat. A víz gyorsabb, az olaj lassabb és teljesen más összetételű (tulajdonságú) acélt eredményez (van még millióféle hűtés). A gépészek a következő ábrát tetováltatják a hátuk közepére az első évben:
    [img]https://slideplayer.hu/slide/2168865/8/images/29/Vas-karbon+/ikerdiagram/.jpg[/img]
    Az olaj fürdők alkalmazása főleg alacsony hőmérsékleten, 180-220 °C-os feszültségcsökkentő hőkezelésekre széles körben elterjedt. Erre a célra alkalmasak az elöregedett hűtőolajok is.
    Azért nem kap lángra az egész medence, mert ezek nem főzőolajhoz/üzemanyaghoz hasonló olajok. máshogy viselkednek, illetve mint Thothem már írta, a felszín alatt nincs katalizátor (Oxigén).
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    freezer
    • Tankos
    · 5 éve
    [quote name="Thothem"]A vas 600 Celsius fok környékén kezd vörösen izzani. 1200 Celsius fok környékén a szín átcsap fehérbe. A képen látható test kb 800 Celsius környékén lehet ahol vörös, ahol sárgás, ott 900-1000. Amennyiben a kép színhelyes.

    Mint a képen is látszik, begyullad. Az égéshez azért kell pár dolog. Például hő és oxigén. Ebből a képen is van bőven. Mindaddig jól is ég, amíg van belőlük bőven. Ha a - vörösen izzó - testet ráereszted, begyullad az olaj. Ha be is nyomod a teljes térfogatot az olajba, megszünteted az oxigén utánpótlást, tehát a fém mellett nem tud begyulladni. A teljes kád térfogatát pedig nem képes felmelegíteni olyan hőfokra, hogy az magától belobbanjon. Tehát a felszíni tűz kialszik, mert nincs elég hő, a felszín alatt pedig nincs oxigén. [/quote]

    De ha egy tálnyi olajat 1 helyen meggyújtasz, akkor miért nem kap az egész lángra?
    Nem úgy kéne működjön?
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Thothem
    • VIP
    · 5 éve
    A vas 600 Celsius fok környékén kezd vörösen izzani. 1200 Celsius fok környékén a szín átcsap fehérbe. A képen látható test kb 800 Celsius környékén lehet ahol vörös, ahol sárgás, ott 900-1000. Amennyiben a kép színhelyes.

    Mint a képen is látszik, begyullad. Az égéshez azért kell pár dolog. Például hő és oxigén. Ebből a képen is van bőven. Mindaddig jól is ég, amíg van belőlük bőven. Ha a - vörösen izzó - testet ráereszted, begyullad az olaj. Ha be is nyomod a teljes térfogatot az olajba, megszünteted az oxigén utánpótlást, tehát a fém mellett nem tud begyulladni. A teljes kád térfogatát pedig nem képes felmelegíteni olyan hőfokra, hogy az magától belobbanjon. Tehát a felszíni tűz kialszik, mert nincs elég hő, a felszín alatt pedig nincs oxigén.
© 2024 WOTINFO. Minden jog fenntartva.