Jelenleg

59
látogatónk van

2017. április 17. 18:00

King Tiger a legénység egy tagjával

(34 szavazat)
20 hozzászólás

Utoljára frissítve: 2017. április 18. 11:17

NE KONTEÓZZ, NE SÍRJ! Mielőtt kommentelsz, ezt feltétlen olvasd el!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
karakter van hátra.
Hozzászólások betöltése... A hozzászólás frissítve lett 00:00.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    Szamóca
    • Tankos
    · 7 éve
    Nekem tetszik ez a vita. Legalább egy csomó új dologgal is találkozhat. Ehhez annyira nem tudok hozzászólni, de ha lokátor-radartechnológiából érdekel valakit valami, akkor szívesen segítek...
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    gwr
    • Tankos
    · 7 éve
    Csupa jó érdekességet olvasok Tőletek! :-)

    Volt a németeknek diesel motorjuk. pl a 16 hengeres zeppelint hajtó merci, a 20 hengeres 72 literes, meg a tengeralatjátó motorok, meg a büssing 100-135-150-LE-s dieselek. Igaz az előbbiek szerkezeti mérete 5x2x2m a szovjet (BMW I-s repcsi motor 18-ból) amit beraktak a BT-5-be az 4x2x1m---javítva 2x1x1 a tényleges adat sztem... helyet foglalt.
    AZ USA doktrina szerint minden hazai tank benzines (a brittek mégis dieselt kaptak a Schermanba, ami még jobb is volt) . :-* :szoke:

    Jó-jó ez csak egy lelkes olvasó véleménye. :szoke:
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    rejkov
    • Tankos
    · 7 éve
    [quote name="AzertsemJo"]
    Az ütős hegesztődinamó önmagában kevés a hegesztéshez. Ha foglalkoztál a témával akkor tudod te is , hogy minél vastagabb a lemez , annál nagyobb gond a megfelelő előkészítésük , hegesztőanyag minőségének biztosítása. És ugye a nagy hő miatti egyéb gondok kezelése. Egy jó minőségi varrat összehozására még a mai számítógép vezérelt berendezések esetében is piszok sok odafigyelés és tudás kell.[/quote]

    Hát jó sokat foglalkoztam a témával, és volt szerencsém jópár számítógép vezérelt hegesztőberendezéshez is
    Egy jó hegesztéshez alapvetően 2 dolog kell: egy jó hegesztőgép, és egy jó hegesztő. Ebből a kettőből a jó hegesztő a fontosabb. Ha 1000 egyforma hegesztést szeretnél, esetleg nagyon gyorsan és/vagy piszok vékony anyagot akarsz hegeszteni, akkor kell a számítógép Tök mindegy, hogy a tenyérnyi vastag lemezre a varratsorokat Pista bácsi dinamóval, vagy a robot egy csúcs igbt-s, mikroprocis inverterrel teszi le. Jó esetben Pista bácsinak sokkal jobb szeme van, mint a robotnak. És Pista bácsi tud korrigálni, ha mondjuk egy csepp olajmaradvány, vagy víz szanaszét fújja a hegesztést, a robotika viszont ezt észre sem veszi. Pista bácsi látja, ha valahol nem úgy pirosodik az anyag, ahogy kellene, és odapirít még egy kicsit. Pista bácsi viszont érzékeny a véralkoholszintre, a robot meg nem. És a robot nem hajt el a picsába, ha nem értesz a hegesztéshez, ellenben Pista bácsival, aki alig várja, hogy szívhassa a hegesztőmérnök vérét

    [quote name="AzertsemJo"]A motorok hatásfoka nem csak a füstölésből állt/áll ;-)
    Benzin esetében ez cirka 30% jelenleg is. Rosszabbat persze lehet csinálni , de jobbat nem igen.
    Ezért van pl. , hogy az 1000 LE-s szuper sportkocsi motorjának hűtési rendszerét (leegyszerűsítve) több mint 3000 LE teljesítményhez szükséges hő elvezetésére tervezik.
    Az hogy a kompresszió mekkora , ezen nem változtat. Csak -ahogy írtad is- a motor méretén/súlyán.
    Viszont ugye , ritka az olyan tank , amit a motorhoz terveznek , inkább a létrehozott tank súlyához próbálnak motort-erőátvitel csinálni. Aztán vagy jó lesz , vagy nem.[/quote]

    Persze, most kb. 30% Jófajta 95-ös, meg 98-as benzinnel, ami bír legalább 10-es kompresszióviszonyt De mi volt régen? 15-18% ? Amikor a KÉTÜTEMŰ 125-ös csepel tudott 4 lóerőt? Miért is? Mert a 60-70-es mittudomén milyen vacak benzinre méretezték! Persze ha most lemarnak vagy 1 mm-et a hengerfejből (ezzel jól megnövelve a kompresszióviszonyt), és tesznek bele 95-ös benzint, mindjárt megtáltosodik! Szóval benzineseknél a benzin kompresszió tűrésétől nagyon függ az alkalmazható kompresszió viszony, amitől meg nagyon függ a hatásfok.

    Amugy a tigriseket szerintem ugy tervezték, hogy mi a legmegfelelőbb elérhető motor, mi az elvárt löveg, milyen páncélt akarunk, és ez alapján megtervezték a testet, tornyot, erőátvitelt. A motor adott volt, ez volt az előző tigris motorja is. A maybach, ha jól tudom, nem fejlesztett újat, max kicsit felpiszkálta a régit. Az ágyú új lett, a páncéltest szintén. És ilyen szép nagy lett.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    dudi10
    • Tankos
    · 7 éve
    A Biscmark több mint 200méter hosszú volt,csak a citadella volt 100méter hosszúságú nagyjából.
    Ami pedig a nem beszéltek egymással dolgot illeti na ez közel sem olyan elképzelhetetlen.A hajózásban már az 1890-es években rájöttek,higy ha megdöntik a páncélt akkor nagyobb eséllyel pattan le róla a lövedék...Ugy erre a harckocsi tervezők az 1930-as években jöttek rá.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    AzertsemJo
    • Tankos
    · 7 éve
    Hát ha a Tigrisnél nem ment , de a Bismarcknál igen , akkor lehet hogy nem beszéltek egymással a mérnök/tervező/hegesztő urak :-)
    Egyébként nincs itt semmi titok. Részben te is leírtad , csak nem tűnt fel.
    A Bismarck volt vagy 100 méter (nem nézek utána , elhiszem) , a Tigris nem (szerencsére :P ).
    Ezért a Bismarcknál megoldható volt a hegesztési varratoknál a szükséges lemeztávolság/varratképzés , hőtágulás/hűtés/deformáció kezelése hegesztéskor. Amúgy is átlapolva hegesztettek , több réteg páncélt használva , hogy a varrat miatti gyenge részeket megerősítsék. Egyszerűen volt rá hely a méretek miatt.
    A Tigris esetében ennél a páncélvastagságnál ez nem volt kivitelezhető azon a módon.
    Jóval bonyolultabb eljárás szükséges , ezt pedig nem két perc létrehozni.
    A Panther páncélja vékonyabb , de a döntöttsége miatt majdnem azonos védettséget adott (és még az ágyúja is jobb volt , sokan ezt sem tudják).
    És ugyebár az a bizonyos Tigris I teknőjének homlokpáncélja SEM volt 100 milis mint a front vagy a torony esetében.

    Érdekes dolog a hegesztés/fémtan , van benne érdekesség bőven ;-)
    (A jóval "egyszerűbb" szegecselésekről sem sokan gondolnák , hogy egy sima technikusi vizsgához már elég cirka 100-at ismerni :P Még jó hogy anno belenéztem a listába , mert így meglett a diplomám - ezt húztam vizsgán :yk: )

    Az IS-ek páncélzata sokban függött az adott hegesztés minőségétől.
    (Akárcsak mai társaiké bárhol a világban. Nem véletlenül hétpecsétes titok ezek kivitelezése is.)
    Márpedig ha az elvtárs a gyorsan-hamar-mégegyet elv szerint csinálta , akkor bizony ez cumi volt a tank személyzetének. A legnagyobb gond nem az volt ilyenkor hogy gyengébb lett az adott helyen a páncél , hanem hogy ez miatt a tank belsejében egy-egy találat esetén elkezdtek röpködni a leváló fémszilánkok !
    Egy zárt térben el lehet képzelni milyen eredménye van ennek. Gyakorlatilag mintha repeszgránát robban a személyzet mellett.
    Az ütős hegesztődinamó önmagában kevés a hegesztéshez. Ha foglalkoztál a témával akkor tudod te is , hogy minél vastagabb a lemez , annál nagyobb gond a megfelelő előkészítésük , hegesztőanyag minőségének biztosítása. És ugye a nagy hő miatti egyéb gondok kezelése. Egy jó minőségi varrat összehozására még a mai számítógép vezérelt berendezések esetében is piszok sok odafigyelés és tudás kell.

    A motorok hatásfoka nem csak a füstölésből állt/áll ;-)
    Benzin esetében ez cirka 30% jelenleg is. Rosszabbat persze lehet csinálni , de jobbat nem igen.
    Ezért van pl. , hogy az 1000 LE-s szuper sportkocsi motorjának hűtési rendszerét (leegyszerűsítve) több mint 3000 LE teljesítményhez szükséges hő elvezetésére tervezik.
    Az hogy a kompresszió mekkora , ezen nem változtat. Csak -ahogy írtad is- a motor méretén/súlyán.
    Viszont ugye , ritka az olyan tank , amit a motorhoz terveznek , inkább a létrehozott tank súlyához próbálnak motort-erőátvitel csinálni. Aztán vagy jó lesz , vagy nem.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    rejkov
    • Tankos
    · 7 éve
    Volt annak idején egy jelentés, hogy az is-ek páncélzata hajlamos volt repedni a hegesztéseknél. Ezt a németekre soha nem mondták.

    Ugy gondolom, kicsit otthon vagyok hegesztéstechnológia terén. 1940 környékén a szénacél hegesztéstechnológia csúcsa gyakorlatilag egy ütős hegesztő dinamóból, és ilyen-olyan védőgázokból állt. Jobbára CO2-ből. Alternatívaként lehetett szórakozni trafókkal, és váltóárammal, de a félvezető technika akkoriban még kb. sehol sem tartott. Talán már ismerték a szilícium diódákat. Szóval akkoriban a nagy vasak hegeszthetősége pontosan egy ütős hegesztő dinamó kérdése volt

    A dízel motorok hatásfoka 45 óta nem sokat változott, most tartanak valahol 40% körül. Jobbára csak a porlasztási eljárások javulása javított ezen, és a jobb rendelkezésre álló anyagok. Minél finomabbra porlasztanak, annál több gázolaj ég el, és annál kevesebb korom képződik, mint veszteség. A kompresszióviszony, és a robbanás pillanatában a nyomás lehet durván nagy, annyi, amit a szerkezeti elemek még bírnak. Emiatt a motor nyomatéka is lehet akkora, amekkorát a szerkezeti elemek elbírnak. Szóval a dízelmotor esetén tisztán a szerkezeti elemek tartósságán múlik, hogy mennyire lehet erős motort építeni. A hatásfok más kérdés, de gondolom akkoriban nem estek kétségbe, ha kormolt a szerkezet, amikor odaléptek a gázra.

    A benzinmotor más elv. Ott benzin-levegő keveréket sűrítenek. Ez ugyanúgy felmelegszik, mint a dízelmotorban a levegő, csak ez meg is gyullad, ha nagyon összenyomják. Na ez nem jó. Ezért a régi ótvar, alacsony oktánszámú benzineket nem lehetett nagyon összenyomni. Kb. 6-os kompresszióviszonnyal mentek. Igy a robbanáskori nyomás is sokkal kisebb volt. Szerintem a kor benzinmotorjai kevesebb, mint fele akkora kompresszióviszonnyal mentek, mint a dízelmotorok. Ez az arány kb. most is megvan, mert azóta a dízelmotorok kompresszióviszonyát is felvitték olyan 30 körülire. A benzinesek most valalhol 10 körül vannak.

    Úgy saccolom, a háborús dízelek valahol 15, és 20 közötti kompresszióviszonnyal mentek. A benzinesek meg kb.6-al. Az elérhető maximális nyomatéknak nem a szerkezeti elemek teherbírása szabott gátat, mint a dízeleknél, hanem a benzin-levegő keverék kompressziótűrése. Egyszerűen a robbanóelegyet nem lehetett annyira összesűríteni, hogy egyáltalán megközelítse azt a robbanási nyomást, mint ami dízelekben simán összehozható. Szóval ugyanakkora teljesítményhez jóval nagyobb motor kellett. Nagyobb lökettérfogat, nagyobb szerkezeti elemek, nagyobb fogyasztás, stb, stb, stb.

    Az a tigris lehetett volna vagy 20%-al kisebb, ha beletesznek egy ruszki dízelmotort
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    dudi10
    • Tankos
    · 7 éve
    Nem tudom...1936-ban kezdték építeni a Biscmarkot és ott sikerült a németeknek(vagy a Klingonokbak) 110mm vastag és 80-95mm vastag egymással 22 fokos szöget bezáró lemezeket összehegeszteni a fő páncélfedélzet teljes hosszában ami volt vagy 100 méter.Ezen kívül a Tigris 1 teknőjének homlokpáncélja még mindig nem függőleges.

    Az oroszok a T2-n végzett próbalövészetekkor azt állapították meg,hogy a 122mm-es gránátok nem mibden esetben ütik át a teknő front páncélját de sokszor előfordult,hogy megrepesztették azt(ennek oka a rossz hőkezelés volt ugyanis a 150mm vastag lemezeket ugyan úgy hőkezelték mint a Tigris 1 100mm-es lemezeit.REnnek oka pedig a fejlesztés meggyorsítása volt)ellenben soga nem sikerült megrongálbi a hegesztési varratokat amikről az oroszok is elismerően byilatkoztak(a lövegen az optikákon és a rádiókon kívül mibdent lefikáztak egyébként a T2 kapcsán).

    Öntött vs. hengerelt páncél:A világon még senki nem volt képes azonos vastagság mellett erősebb öntött páncélt jészíteni a hengerelt lemezeknél.Az öntés előnye az olcsóbb és gyorsabb gyárthatóság és az,hogy ballisztikai szempontból ideálisabb formát lwhet létrehozni öntéssel.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    AzertsemJo
    • Tankos
    · 7 éve
    Kis értelmezési zavart vélek az erőben :-)
    [quote]A nagy vastagságú lemezek ívhegesztése területén fennálló technológiai korlátok miatt a lemezek összeerősítése csak függőleges állapotban volt kivitelezhető[/quote]
    De segíttek , nem voltak képesek a vastag lemezek hegesztésére a szükséges minőségban. Siemens ide vagy oda, tudod ez nem csak "egy ütős hegesztő dinamó" kérdése. Ebből a gondból adódóan szegecselni kellett. Azt viszont döntött páncélnál "picit" nehéz megoldani. Na ezért lett függőleges a Tigris 100 milis páncélja.

    A Diesel és Benzin motorok hatásfoka , lehet meglepő de gyakorlatilag azóta sem változott :-)
    A leadott teljesítményük viszont igen :P
    És bizony , az a bizonyos aluöntvény jóval könnyebb mint az acél , vagyis azonos teljesítmény/hengerűrtartalom esetén rengeteg előnyt ad a használata. Már ha képes valaki a megfelelő fémarányok és gyártástechnológia alkalmazására.
    Ivánnak megvolt a tudása ezekhez , Hans-nak nem.
    Az ebből adódó különbség eléggé látványosan megmutatkozott anno.

    Ezért lett a Tigris egy kitűnő ágyú köré épített nagy és nehéz , ebből adódóan túlbonyolított , rendkívül megbízhatatlanul üzemelő tank. A Tigrisek harcképtelenné válásának leggyakoribb oka a fogaskerékház és a kormánymű meghibásodása volt.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    dudi10
    • Tankos
    · 7 éve
    Én elhiszem,hogy csak függőlegesen tudtak hegeszteni a németek csak akkor azt áruljátok el ki a bűbánat hegesztette össze a Pantert meg a Tiger 2-t(de a Tiger 1 frontján sem derékszögeüek az illesztések).
    De jobbat mondok a Biscmark 95%-a hegesztéssel készült csak a legvastagabb 300mm-nél vastagabb lemezeket(fő lövegtornyok és övpáncél)szegecselték.Az pedig teljesen nyilvánvaló,hogy egy hajón nem csak függőleges varratok vannak.
  • Ez a hozzáadás vissza van vonva.
    rejkov
    • Tankos
    · 7 éve
    "A nagy vastagságú lemezek ívhegesztése területén fennálló technológiai korlátok miatt a lemezek összeerősítése csak függőleges állapotban volt kivitelezhető."

    Ez most hogy? miféle technlógiai korlát az, ami csak függőleges helyzetben enged hegeszteni? Függőleges hegesztési varratokat amúgy is sokkal macerésabb csinálni, mint vízszinteset, vagy döntöttet. A németek soha nem voltak hülyék villanytanból. Nem hiszem, hogy gondot okozott volna nekik egy ütős hegesztő dinamó összehozása. Siemens, stb

    A német tankok a motorjaik miatt voltak ilyen nehezek. Öntöttvas benzinmotor, alacsony kompresszióviszonnyal, mert az akkori alacsony oktánszámú benzin nem engedett többet. Emiatt vacak hatásfokkal, horror fogyasztással, és durván nagy üzemanyagtartályokkal. Ehhez nagy alváz, mert kellett a hely a többi kelléknek is. És persze az egész szép nagy összeállítást páncélozni is kellett, jó nagy páncéllemezekkel, amit elcipelni kellettek a széles lánctalpak. A ruszki megoldotta dízelmotorral. Nem csak az aluminium miatt, ha vasból lett volna az a dizelmotor, akkor is sokkal könyebbek lettek volna, mert a dizeleknek sokkal jobb hatásfoka volt különösen akkoriban. Kisebb motor elég volt ugyanakkora teljesítményhez, kevesebb üzemanyag kellett, és kisebb lehetett az egész összeállítás, amit páncélozni kellet.
© 2024 WOTINFO. Minden jog fenntartva.